Fedezd fel a Balkán Yoko Onóját, a sikerlisták élvonalában álló Flow-t, aki a nevetéssel harcol a cenzúra ellen! A kortárs magyar művészek izgalmas világába kalauzolunk el.

Napjainkban már nem meglepő, hogy neves kortárs magyar művészek a világ különböző, neves múzeumaiban önálló vagy csoportos kiállítások keretében mutatkoznak be. Ebben a cikkben a legfrissebb tárlatok közül emelünk ki néhány figyelemre méltó eseményt.

Nyugat-Kanada legnagyobb művészeti múzeumában, a Vancouver Art Gallery-ben izgalmas időszaki tárlat nyílik, amely a "keleti blokk" néhány országának, mint az egykori NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Jugoszlávia, a '60-as és '80-as évek közötti avantgárd művészeti áramlatait mutatja be. A kiállítás mögött a neves minneapolisi Walker Art Center áll, amely már 2023 végén és 2024 elején is helyet adott ennek a programnak, amely korábban az arizonai Phoenix Art Museum-ban is látható volt. A "Többféle valóság. Experimentális művészet a keleti blokkban. 1960-as-80-as évek" című tárlat április 21-én zárul, és több mint négy hónapon át várja a látogatókat. A kiállításon több mint 100 művész és művészcsoport munkái lesznek láthatók, köztük olyan alkotások is, amelyek kifejezetten erre az alkalomra készültek. A művek zöme Kanadában most először kerül bemutatásra, így a tárlat különleges lehetőséget kínál arra, hogy a közönség megismerkedjen a ritkán látható kelet-európai művészeti örökséggel, amely a köz- és magángyűjteményekben egyaránt hiánycikknek számít.

Antony Kiendl, a múzeum elnök-igazgatója, nem véletlenül emelte ki, hogy a tárlat rendkívüli alkalmat teremt arra, hogy bemutassuk, miként harcoltak a művészek a művészi szabadságért egy olyan környezetben, ahol nap mint nap szembesültek az elnyomás különböző formáival, legyen az nyílt vagy rejtett cenzúra. A kiállítás egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy az érintett országok művészei, bár földrajzilag közel éltek egymáshoz, mégis merőben eltérő körülmények között dolgozhattak, attól függően, hogy hazájukat milyen típusú diktatúra sújtotta: kemény vagy puha.

A közös vonás, amely összeköti őket, nem más, mint a hivatalos kultúrpolitika elvárásainak tudatos figyelmen kívül hagyása. E mellett a humor és az irónia eszközeit mesterien alkalmazzák, hogy kijátsszák a rendszert. Folyamatosan arra törekednek, hogy új koncepciókat és formákat alkossanak, ezzel is frissítve a művészeti diskurzust.

Pavel Pyś, a Walker Art Center kurátora, a tárlat időzítésének jelentőségére hívta fel a figyelmet. Az Ukrajna ellen irányuló orosz agresszióra utalva hangsúlyozta, hogy a térségben ismét felerősödtek az agresszív tendenciák, és számos országban autokrata, nacionalista erők jutottak hatalomra, illetve közel kerültek ahhoz. E körülmények között a demokratikus értékek ellen irányuló támadások is felerősödtek. Ilyen helyzetben különösen fontos, hogy a művészet erejére és lehetőségeire irányítsuk a figyelmet.

A kiállítás négy tematikus szekcióra bontva mutatja be a művészet rendkívül sokszínű világát, ahol a klasszikus táblaképektől kezdve a zenén át egészen a performanszokig szinte minden, az adott évtizedekben népszerű műfaj megtalálható. A tárlat gazdag válogatást kínál a régió művészei közül is: nemcsak az ikonikus alkotók, akik már széles körben ismertek és elismertek, hanem a nemzetközileg kevésbé ismert női művészek és művészkollektívák is hangsúlyos szerepet kapnak. Külön figyelmet fordítunk arra is, hogy bemutassuk az LMBTQIA+ közösség perspektíváját, gazdagítva ezzel a kiállítás tartalmát és élményét.

A korszak progresszív magyar művészetének reprezentációja kétségtelenül figyelemre méltó; a kiállítók sorában említést érdemelnek olyan neves művészek, mint Maurer Dóra, Drozdik Orshi, Ujj Zsuzsi, Kovásznai György, Konkoly Gyula, Hopp-Halász Károly és Fehér László, valamint az A. E. Bizottság tagjai, és nem utolsósorban az éppen a tárlat ideje alatt életművét lezáró Szombathy Bálint. Érdekes módon, a kiállításhoz kapcsolódó, számos tanulmányt tartalmazó és a múzeum honlapján is elérhető katalógus szerzői között nem találkoztunk magyar alkotókkal.

most egy különleges lehetősége nyílik arra, hogy felfedezze Ladik Katalin izgalmas művészetét, amely a kortárs kifejezésmódok határait feszegeti. Az Ooooooooo-pus című tárlat nem csupán egyéni bemutató, hanem egyfajta kulturális párbeszéd is, amely a skandináv művészi diskurzus részeként értelmezhető. A tárlaton látható munkák a női perspektíva sokszínűségét és mélységét tükrözik, miközben kapcsolatot teremtenek a régió avantgárd hagyományaival. A kiállítás során a látogatók nemcsak a művész sajátos stílusával ismerkedhetnek meg, hanem belekóstolhatnak a három intézmény közötti együttműködés eredményeként létrejött, izgalmas művészeti élménybe is. A helyi kurátorok és Hendrik Folkerts közös munkája révén a tárlat egy koherens narratívát alkot, amely megvilágítja a kortárs művészet aktuális kihívásait és lehetőségeit. A Moderna Museet tehát nem csupán a művészet kedvelői számára nyújt felejthetetlen élményt, hanem egy lehetőséget is arra, hogy a svéd közönség a nemzetközi művészeti színtér részévé váljon, és részt vegyen a globális kulturális diskurzusban. Ne hagyd ki ezt a különleges alkalmat, hogy személyesen tapasztalhasd meg Ladik Katalin lenyűgöző alkotásait!

Ladik Katalin, a kelet-európai neoavantgárd színtér kiemelkedő képviselője, akinek munkássága az experimentális költészet és a hang- valamint performanszművészet határait feszegeti. Az alkotó, akit sokan a Balkán Yoko Onójának tartanak, művészetével új dimenziókat nyitott meg, és sajátos hangzásvilágával egyedülálló módon járult hozzá a kortárs művészeti diskurzushoz.

kiállítása három egységből áll, melyek mindegyikében "legalább annyi a hallgatni-, mint a néznivaló". Az első rész a vizuális poémáké, a második a vallási, mitológiai és folklór-témák megjelenését mutatja be Ladik művészetében, a harmadik pedig a kialakult hagyományokat megkérdőjelező, feminista pozíciót tükröző performanszművészetét állítja reflektorfénybe. A tárlat angol nyelvű katalógusa is a három intézmény együttműködéséből született, kiadója a milánói székhelyű Skira.

A harmadik kiállítás helyszíne egy igazán felfrissítő és egyedi színfolt a múzeumok palettáján. A Muzeum Suscht öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit, és azóta is a közép- és kelet-európai régió egyik legkiemelkedőbb múzeumaként tartják számon. Az intézmény megalapítója nem más, mint a lengyel Grażyna Kulczyk, aki a neves ARTnews TOP 200-as listájának elismert műgyűjtője, és aki folyamatosan hozzájárul a kortárs művészet népszerűsítéséhez.

Az egyik leggazdagabb lengyel üzletember először hazájában alakított ki egy kereskedelmi és művészeti központot, majd arra vágyott, hogy állandó otthont teremtsen kiemelkedő, főként női alkotókra fókuszáló gyűjteményének. A gyűjtemény célja, hogy bemutassa azokat az új hangokat és perspektívákat, amelyek gyakran a férfiak által uralt művészettörténet árnyékában maradnak. Miután azonban ez a törekvés nem hozott eredményt, a múzeumot végül egy merész döntéssel egy olyan helyszínen alapította meg, amely szembemegy a hagyományos kiállítóhelyekről kialakult képpel: a svájci Engadin völgyben, Suschban. Ez a csendes, a világ zajától távoli település lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók mélyebb és elgondolkodtatóbb kapcsolatba lépjenek a művészettel, támogatva a művészetfogyasztás "slow art" néven ismert formáját.

Az új intézmény Kulczyk saját gyűjteményén túl rendszeres időszaki tárlatoknak is helyet ad, komoly kutatómunkát végez, kiadványokat jelentet meg, és rezidenciaprogramokat is működtet. Itt nyílt meg a múlt év decemberében, és látható egészen október 26-ig a Keserü Ilona életművének szentelt Flow című kiállítás, amely

Az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb magyar művészének munkásságát most talán a legszélesebb körben megismertető nemzetközi kiállítás keretein belül ismerhetjük meg.

Kulczyk választása nem véletlenül esett Keserüre, hiszen hosszabb ideje nyomon követte munkásságát és egy muzeális, természetesen a tárlaton is szereplő vászondomborítását már korábban beemelte gyűjteményébe. Döntésében vélhetően szerepet játszottak a Keserü két évvel ezelőtti, a budapesti Q Contemporaryben rendezett kiállításán szerzett benyomások is; bizonyára az sem véletlen, hogy a svájci tárlat kurátorának a budapesti kiállítást is jegyző Zsikla Mónikát kérte fel.

A nívós programok révén még a legeldugottabb helyek is képesek irányítani a figyelmet a szakma felé. Ezt a tényt tökéletesen alátámasztja, hogy az elismert amerikai ARTnews a Keserü tárlatot a jelenlegi szezon 40 legjelentősebb kiállítása közé emelte. Ezen a rangos listán olyan neves intézmények bemutatói mellett található, mint a MoMA, az Art Institute of Chicago és a londoni Royal Academy of Arts. Az Observer hasábjain is terjedelmes méltatás látott napvilágot a kiállítás kapcsán, ami tovább növeli a tárlat elismertségét.

A tárlatot kísérő kutatómunkában Zsikla Mónika mellett együttműködött Agata Jakubowska, a varsói egyetem neves művészettörténész-professzora, aki közösen szerkesztette a kiállításhoz kapcsolódó kiadványt. A múzeumi gyakorlat szerint nem csupán egyszerű kiállítási katalógusok kerülnek kiadásra, hanem gazdagon illusztrált tanulmánykötetek, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak a tárlatok tematikájába. A legfrissebb kötet a berlini Hatje Cantz Verlag gondozásában, angol nyelven jelent meg, és nemcsak külföldi szerzők esszéit tartalmazza, hanem a magyar művészeti élet kiemelkedő alakjainak, mint Aknai Katalin, Fehér Dávid, Radák Judit és Zsikla Mónika írásait is. Ezen kívül Forgács Éva interjúja is megtalálható, amely tavaly nyáron készült a művésszel. A kötetsorozatban hagyományosnak számító Life in Images című fejezetet pedig a művész lánya, Vidovszky Emma állította össze, gazdagítva ezzel a kiadványt egy személyes perspektívával.

-

Nyitóképünkön Ladik Katalin: Poemim (1978/2016) című fotóperformansza. Forrás: My Matson / Moderna Museet