A klímaváltozás egyértelmű jeleként mutatkozik meg a kertészeti növényeken tapasztalható tömeges napégés, amely figyelmeztet arra, hogy a környezeti feltételek drámai módon megváltoztak.

Idén különösen sok zöldségfajta szenvedett a napégéstől, ami korábban nem volt jellemző.

Az idei év tavaszi időjárása kedvező és csapadékos kezdettel indult, azonban ezt követően a meteorológiai mérések történetének legforróbb nyara köszöntött ránk. Az átlaghőmérséklet 23,8 °C-ra emelkedett, ami 2,7 °C-kal haladja meg a 30 éves átlagot, miközben a csapadék mennyisége a korábbi évek 60%-át sem érte el. Bár a kertészeti növények, köztük számos zöldségfajta, rendszeres öntözésben részesültek, a légköri aszály következtében csökkenő páratartalom jelentős stresszt okozott számukra. A tűző napsütés és a 35 °C feletti hőmérséklet mellett, amely az asszimiláció leállásához vezetett, a napégés is komoly problémát jelentett. Olyan zöldségfajokon is megjelent ez a jelenség, ahol ezelőtt sosem tapasztalták.

A téli és nyári fényviszonyok közötti eltérés óriási hatással van a zöldséghajtatásra: télen a kertészek a fény hiányával küzdenek, ami következtében a palánták megnyúlnak, a paprika nem köt, és a paradicsom színe és íze is elmarad a várttól. Ezzel szemben a nyári hónapokban, így a 2024-es év nyarában, a fény mennyisége olykor már túlzottan is bőséges, ami szintén nem kedvez a növények fejlődésének.

Míg korábban beszéltünk öntözést igénylő, csapadékos évjáratban öntözést nem igénylő és öntözés nélkül is termeszthető zöldségfajokról, ma már minden esetben az eredményes termesztés feltételének tartjuk az öntözést. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az is megállapítható, hogy nemcsak az öntözés, de a növények árnyékolása is szükségszerű technikai és technológia eleme lesz nemcsak a zöldségfélék termesztésének, de más kertészeti kultúráknak is.

Cikkünk az ajánló alatt folytatódik HÖRMANN - ipari ajtók és kapuk a mezőgazdaságban is Hirdetés

Kiállítási lehetőség magyar vállalatoknak a török Agroexpo-n Hirdetés

Fedezd fel a hatékonyság új dimenzióját a Helly Hansen munkaruházatával! 🔧👷‍♂️ Nézd meg videónkat, és ismerd meg, hogyan segíthetnek számodra a prémium minőségű munkaruhák a mindennapi kihívások leküzdésében. Ne hagyd ki, tedd egyedivé a munkanapjaidat stílusos és praktikus öltözetünkkel! 🎥✨

Heti Körkérdés: Milyen terméseredmények érdemelnek meg egy posztot 2024-ben? Hirdetés

Fedezd fel az Emily Vortex bálabontó-szalmafúvót – a forradalmi megoldást, amely megkönnyíti a mezőgazdasági munkákat! Ez a gép a legmodernebb technológiát ötvözi a hatékonysággal, így a bálák bontása és a szalma fújása egyszerűbb és gyorsabb, mint valaha. Legyen szó nagyobb területekről vagy kisebb gazdaságokról, az Emily Vortex a tökéletes társ a munkához. Tapasztald meg a különbséget, és válj te is a jövő mezőgazdasági szakemberévé! Ne hagyd ki ezt az egyedülálló lehetőséget, és ismerd meg a bálabontás új dimenzióját!

Az autópálya használatának éves díja a járművek típusa szerint változik. Az alábbiakban bemutatjuk a különböző járműkategóriákhoz tartozó matricaárakat. Hirdetmény!

A Rapid még a legnagyobb megpróbáltatások közepette is kiemelkedő teljesítményt nyújt – gazdák szemszögéből nézve. Hirdetés

Ismerd meg az Emily Vortex innovatív bálabontó-szalmafúvót – a Mór Hirdetés legújabb csodáját! Ez a különleges gép nem csupán egy szerszám, hanem a mezőgazdasági munka forradalmasítója, amely megkönnyíti a bálák kezelését és a takarmány előkészítését. Fedezd fel, hogyan segíthet az Emily Vortex a hatékonyság növelésében és a munkaidő csökkentésében!

A napégés növényélettani vonatkozásai A napégés, mint a növények számára kedvezőtlen környezeti hatás, jelentős hatással van a növényi élettanra és fejlődésre. A túlzott UV-sugárzás és a hőmérséklet-emelkedés következtében a növények szöveteiben különböző stresszreakciók lépnek fel. A klorofill lebomlása és a fotoszintézis hatékonyságának csökkenése mellett a növények különböző védelmi mechanizmusokat aktiválnak, például antioxidánsok termelését, hogy megóvják magukat a szabadgyökök káros hatásaitól. A napégés következtében megváltozik a növények vízháztartása is, mivel a vízvesztés fokozódik, ami a levelek kiszáradásához és a növekedés lelassulásához vezethet. A stressz hatására a növények hormonális válaszokat indítanak el, amelyek segítik őket a megpróbáltatások túlélésében, ugyanakkor hosszú távon a növények fejlődése és terméshozama is csökkenhet. A napégés tehát komplex problémát jelent, amely nemcsak a növények közvetlen élettani folyamataira van hatással, hanem a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságát is veszélyezteti, így fontos, hogy a kutatók és gazdák egyaránt figyeljenek a megelőzésére és kezelésére.

A növénytermesztés, különösen az intenzív zöldséghajtatás területén, a fény és a napsugárzás által biztosított hőenergia kulcsfontosságú szerepet játszik az öntözési és tápanyag-utánpótlási stratégiák kidolgozásában. A fény vonatkozásában a következő tényezőket érdemes figyelembe venni:

A fény minősége rendkívül fontos szerepet játszik a körülöttünk lévő világ érzékelésében. Nem csupán a világosság mértékét határozza meg, hanem a színek telítettségét, a textúrák kiemelését és a hangulatot is. A különböző fényforrások, mint például a napfény, a gyertyák lángja vagy a művészeti lámpák, mind sajátos atmoszférát teremtenek. A természetes fény energikus és élettel teli, míg a mesterséges fények, attól függően, hogy milyen színhőmérsékleten működnek, lehetnek melegek és barátságosak, vagy hidegek és távolságtartóak. A fény minősége tehát nem csupán optikai jelenség, hanem a hangulat megformálója is, amely képes befolyásolni érzéseinket és a környezetünkhöz való viszonyunkat.

A fény intenzitása, vagyis annak erőssége, alapvetően meghatározza a környezetünket. Az a ragyogás, amely beragyogja a naplementét, vagy a lámpák fénye, amelyek megvilágítják az éjszakát, mind hozzájárulnak ahhoz az atmoszférához, amit érzékelünk. A fény nem csupán láthatóságot biztosít, hanem hangulatot is teremt, és különféle érzelmeket vált ki belőlünk. A gyenge fényben rejlő titokzatosság vagy a ragyogó napfény nyújtotta melegség egyaránt különleges élményeket kínál. A fény erőssége tehát nem csupán fizikai jelenség, hanem a mindennapi életünk szerves része, amely formálja a világképet és a hangulatunkat.

* az összetételéről és

* a megvilágítás időtartamáról (naphossz).

A napégés kialakulásában a négy tényező közül az első háromnak különösen nagy jelentősége van!

A Földre érkező sugárzás két fő formában jelenik meg: az egyik a direkt sugárzás, míg a másik a szórt fény. A növények számára a szórt fény sokkal kedvezőbb, mivel hatékonyabban hasznosítják azt. Ezzel szemben a direkt sugárzás, különösen ha túlzott intenzitással bír, károsíthatja a növényi szöveteket, ami roncsoláshoz vezethet.

A fény sugárzásának minősége, amely a szórt és a közvetlenül érkező fény arányát jelenti, az év során folyamatosan változik. Tavasszal és a nyár első felében, egészen augusztus elejéig, a közvetlenül sugárzott fény dominál, míg ezt követően a szórt fény elveszi a vezető szerepet. E két típus arányát számos tényező befolyásolja, így például a levegő tisztasága, a benne található por koncentrációja, a páratartalom szintje, a felhők jelentősége, valamint a talaj és a környező tárgyak, illetve más növények által visszaverődő fény mennyisége.

A növények fotoszintézisének folyamata a fényerősséggel szoros összefüggésben áll, és egy bizonyos határon belül arányosan fokozódik. A zöldségfélék esetében a fotoszintézis hatékonysága általában 50-100 W/m² (körülbelül 10 000 lux) fényintenzitásig emelkedik, ám ezt követően a növekedés üteme lassulni kezd. 200 W/m² (~20 000 lux) körüli fényerősségnél már alig észlelhető a tömeggyarapodás, míg 250-300 W/m² (~25-30 000 lux) tartományban a növények növekedése megáll, és a még erősebb sugárzás már kárt is okozhat az asszimiláló szövetekben, ami a fotoszintézis csökkenéséhez vezet.

A korábbi évek méréseinek tükrében elmondható, hogy Magyarországon a globálbesugárzás évi összege nyugatról délkelet felé haladva folyamatosan emelkedik. Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyék déli része, valamint Csongrád-Csanád és Békés vármegyék területein a sugárzás évi értéke elérheti a 4800-5000 MJ/m²-t, és a napfényes órák száma is meghaladja a 2000-t. Míg a kertészeti növények számára ezek az értékek általában még elfogadhatónak számítanak, az idei nyári időszakban tapasztalt rendkívül magas sugárzás (30-40 000 lux felett) súlyos lomb- és termésperzselést idézett elő a gyümölcsfák, szőlőültetvények és zöldségek esetében.

A zöldségfélék transzspirációs képessége a növényfajták szerint változik, jellemzően 100-200 g/m²/h víz között mozog. Ahhoz, hogy a 40 000 lux feletti fényintenzitás miatt a lombozat hőmérsékletét párolgással megfelelően szabályozni tudják, körülbelül három- vagy akár négyszeres mennyiségű víz elpárologtatására lenne szükségük. Ezt azonban nem tudják teljesíteni, így a túlmelegedés következtében a szövetek károsodnak, és megjelennek a perzselési foltok.

A sugárzás mértéke mellett annak összetétele is jelentős változásokon ment keresztül. Az ultraibolya (UV) sugárzás aránya drámaian megnőtt, ami nem csupán kedvező hatásokat, mint például a baktériumok és gombák elpusztítása, hanem sajnos szövetroncsoló következményeket is hozott magával. Bár a napégés jelensége már korábban is ismert volt néhány érzékeny növényfaj esetében, eddig a káros UV-sugárzás tavasz végén és nyár elején érte el a kritikus szintet. Az idei évben viszont augusztusban és szeptember elején, a délelőtti és kora délutáni órákban is súlyosan perzselő hatásúvá vált.

A forróság és a szokatlanul alacsony csapadék mellett a napfény intenzitása és tartóssága is jelentős károkat idézett elő a kertészetben.

A napégés jelei és tünetei A napégés, amely a bőr túlzott napfény- vagy UV-sugárzásának következménye, számos kellemetlen tünettel járhat. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb jelenségeket, amelyek a napégés során jelentkezhetnek: 1. **Bőrpír**: Az érintett területek pirossá válnak, ami a gyulladás reakciója. Ez a bőr védőmechanizmusának jele, amely megpróbálja kezelni a sugárzás okozta károsodást. 2. **Fájdalom és érzékenység**: Az égett bőr gyakran fájdalmasan reagál, és érintésre érzékeny lehet. Ez a kellemetlen érzés akár néhány órával a napozás után is jelentkezhet. 3. **Duzzanat**: A bőr megduzzadhat a gyulladás miatt, amely szintén a napégés egyik tünete. Ez különösen a súlyosabb esetekben figyelhető meg. 4. **Hólyagok**: A súlyosabb napégés esetén a bőr hólyagosodhat. Ezek a hólyagok folyadékkal telítettek, és fontos, hogy ne bántsuk őket, hogy elkerüljük a fertőzést. 5. **Hámlás**: A napégés után a bőr hámlani kezdhet, ahogy a sérült sejtek elhalnak és leválnak. Ez a folyamat természetes, de megjelenése gyakran kellemetlen. 6. **Viszketés**: Az égett bőr viszkethet, ami további irritációt okozhat. A viszketés gyakran a gyógyulási folyamat része, de zavaró lehet. 7. **Fáradtság és levertség**: A napégés nemcsak a bőrünkre hat, hanem az általános közérzetünkre is. A szervezet a gyulladás miatt fáradtnak érezheti magát. A napégés megelőzése érdekében fontos, hogy napvédő krémeket használjunk, viseljünk kalapot és napernyőt, valamint kerüljük a napot a legintenzívebb órákban. Ha a napégés már megtörtént, érdemes hűsítő géleket és hidratáló krémeket alkalmazni, valamint sok folyadékot fogyasztani a bőr regenerálódása érdekében.

A napégés sokak számára nem mindig könnyen észlelhető, mivel tünetei néha hasonlítanak fertőző betegségekre vagy súlyos tápanyaghiányra. Melyek azok a tipikus jelek, amelyek segíthetnek a felismerésében?

Ha a növény szárát szimmetriatengelynek tekintjük, mindig aszimmetrikusan, a növénynek (termésnek) a nap felőli oldalán mutatkoznak, többnyire besüppedt, száraz és világos szövetelhalások formájában (1; 2 kép). A belső levelek (pl. fejes káposzta) vagy a termések belseje, magháza többnyire egészséges. Nem tévesztendő össze a paprika és a paradicsom bogyóján gyakori, mészhiányból, túltrágyázásból, rossz vízminőségből és a talaj kiszáradásából adódó csúcsrothadás betegséggel, noha az intenzív sugárzással együtt járó nagy meleg fokozhatja a kialakulását.

Csúcsrothadás betegség tünete mindig az említett növények termésének hegyén, bibepontja környékén alakul ki, általában barna, sötétbarna színű szövetelhalásként, szemben a napégéssel, ami a termés nap felöli oldalán van és világos színű.

Napégés következtében bekövetkező szövetelhalás a paradicsom gyümölcsén - kép: Agroinform.hu

A paprika termésén egyre inkább megfigyelhető a napégés, de nem a csúcsán, ahogyan a kalciumhiány jeleként megnyilvánul, hanem a napfénynek legjobban kitett területeken. - fotó: Agroinform.hu

A zöldségek között a különböző fajták érzékenysége jelentős eltéréseket mutat. Például a vékonyabb szövetszerkezetű, fehér (TV) paprikák gyakran és súlyosabban érintettek, míg a vastagabb héjú, hegyes (fűszer) fajták kevésbé hajlamosak a károsodásra. Ezen kívül a nagyobb lombú növények, mint például a zöldbab, a csüngő termésű paprikák vagy az uborka, általában jobban védettek, mivel a leveleik segítenek megóvni a termést a külső hatásoktól.

Milyen módszerekkel védhetjük meg a zöldségféléket az erős napsugárzás által okozott káros hatásoktól?

Mivel májusban már jelentős sugárzásra lehet számítani, fontos, hogy a palánták kiültetése előtt alaposan felkészüljünk. Az átmenet nélküli kiültetés során a növények levelei könnyen megsérülhetnek a hirtelen fényhatások miatt. Az ültetési időpont gondos megválasztásával – ideális esetben borongós időjárásban – és a palánták fokozatos edzésével, azaz a fényhez való szoktatásukkal jelentősen csökkenthetjük a lehetséges károkat.

Kiültetést követően kevés lehetőség van a védekezésre, amivel a napégést megelőzhetjük vagy a kárt számottevő mértékben mérsékelni tudjuk. A műanyag hálós árnyékolás mondható jó megoldásnak, bár nagy felületen technikai okok és a magas költségek miatt is nehéz megvalósítani.

Üvegházaknál és fóliasátraknál járható út az üveg és a fólia lefestése mésszel vagy a kereskedelemben ilyen célra beszerezhető festékekkel. Ezek esetében számolni kell azzal, hogy egy erősebb zápor után újra szükséges a festékanyagok felvitele. A korszerű üvegházakat és fóliablokkokat már az építésük során árnyékolókkal is felszerelik.

Az intenzív szabadföldi zöldségtermesztésben a raschel műanyaghálók használata egyre inkább előtérbe kerül. Ezek a nyitott szövésű árnyékolók számos előnnyel bírnak az impermeábilis takarókkal, például színes fóliákkal szemben. Az ilyen árnyékolók alatt a hőmérséklet és a páratartalom sokkal kedvezőbben alakul a növények számára. Az árnyékoló hatás mértéke azonban változó, hiszen a színek és a szálvastagság különböző hatásokat eredményeznek. A hazai és külföldi kutatások alapján a sárga és narancsszínű hálók a legjobbnak bizonyultak, hiszen ezek alkalmazása a bogyók sérülésének csökkenését, valamint a növények fejlődésének és termésképzésének javulását eredményezte (3. kép). Fontos, hogy a hálók rétegezését úgy végezzük, hogy a növényeket körülbelül 20-30 000 luxnál nagyobb fényintenzitás ne érje, ezért legalább 2-3 réteg alkalmazása javasolt.

Raschel hálóval árnyékolt paprikaültetvény - fotó: Agroinform.hu

A vízellátottság szempontjából kedvező helyzetben lévő növények hatékonyabban képesek párologtatni, ami segít számukra a hűtésben. Ennek következtében a rendszeres öntözés kulcsfontosságú szerepet játszik a meleg és a napsugárzás okozta stressz kezelésében. Azok a növények, amelyek folyamatos vízellátásban részesülnek, sokkal később vagy egyáltalán nem érik el azt a kritikus 35-40 °C-os levélszövet-hőmérsékletet, ahol az égési és perzselési tünetek tömegesen megjelennek.