Ismerjük meg Peter Thielt, a PayPal egyik megálmodóját, aki 2016-ban az elsők között állt ki Donald Trump kampánya mellett. Ez a konzervatív techguru nemcsak a digitális világban játszik fontos szerepet, hanem politikai véleményével is markánsan hozzájáru

Nyíltan homoszexuális, konzervatív értékrenddel rendelkező keresztény – ez a hármas nem mindennapi összhang, ám Peter Thiel esetében éppen így jellemzik őt.

Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a vállalkozóról, aki

Az amerikai technológiai zsenit 1967-ben hozta a világra a németországi Frankfurt am Main. Mindössze egy éves volt, amikor családjával Dél-Afrikába indultak, ahol gyermekkora legnagyobb részét eltöltötte. Ez az időszak mély nyomot hagyott a felnőttkori gondolkodásmódján és értékrendjén.

Később nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívüli matematikai tehetséggel bír. Középiskolásként megnyerte az állami matematikaversenyt Kaliforniában, és 1985-ben osztályelsőként zárta le tanulmányait. Noha a Stanford Egyetemen filozófiából szerzett diplomát, Thiel sosem vonzódott a hagyományos oktatási formákhoz; inkább az önképzés és a kreatív tanulás híve.

Thiel ezután hat céget alapított, és J.R.R. Tolkien rajongójaként az összeset az író kitalációi után nevezte el (Palantir Technologies, Valar Ventures, Mithril Capital, Lembas LLC, Rivendell LLC and Arda Capital).

Mindig is abban a hitben élt, hogy a kapitalizmus igazi esszenciája nem a vállalatok versengésében rejlik, hanem abban, hogy valami innovatív és egyedi alkotások születhessenek. Az üzletember véleménye szerint ez a változás nem a fizikai világ keretein belül, hanem az elektronika és a számítógépek birodalmában bontakozhat ki. 2015-ben egy interjú során kifejezte aggodalmát a lassú fejlődés miatt az űrutazás, a nagysebességű közlekedés és az egészségügyi technológiák területén.

Thiel szabadelvű konzervatív irányultsága egyes híresztelések szerint a dél-afrikai évekig nyúlik vissza, amikor egy évig járt német nyelvű iskolában, ahol szigorú büntetésben részesült, aki viselkedésével vagy öltözködésével kilógott a sorból.

Az egyetem elhagyásakor továbbra is elkötelezett maradt a libertárius konzervativizmus iránt. Ez a nézőpont gazdasági téren liberális eszméket képvisel, miközben mélyen tiszteletben tartja a konzervatív hagyományokat és értékeket, így harmonikusan ötvözi a modern gondolkodást a klasszikus értékekkel.

Az egyetem befejezése után, 1995-ben David O. Sacks-szel együttműködve – aki júniusban Orbán Balázzsal folytatott beszélgetésük során kiemelte Magyarországot, mint potenciálisan ideális európai központot számos amerikai technológiai vállalat számára – megírták A sokszínűség mítosza című könyvüket. Ebben a műben éles kritikát fogalmaztak meg az amerikai felsőoktatás multikulturalizmusával szemben. Egy évvel később a két üzletember egy tanulmányt publikált a Stanford egyetemi folyóiratában, amelyben azt állították, hogy...