A kvantumkorszak forradalmasítja a titkosítási normákat - E-volution - DigitalHungary - Ahol a digitális és a valóság határai elmosódnak. Fedezd fel a virtuális világ izgalmait!

A hardverek fejlődésével együtt növekvő számítási kapacitásnak és a mesterséges intelligencia (AI) termelékenységet fokozó hatásának köszönhetően egyre sürgetőbbé válik az adatbiztonság kérdése is. A Deloitte szakértői a Tech Trends elemzésekben már korábban is felhívták a figyelmet a biztonság szerepére, azonban a kvantumszámítógépek küszöbön álló megjelenése miatt a bevett titkosítási gyakorlatok korszerűsítése soha nem volt még ennyire időszerű és sürgető.

Az informatika szakemberek tevékenységének egyik legfontosabb pillére az adatok megléte, amely nem csupán elérhetőségüket jelenti, hanem a megfelelő védelmet is biztosítani kell számukra. Az adatok sértetlensége elengedhetetlen a hatékony adatkezeléshez, valamint ahhoz, hogy az AI-modellek megbízható forrásokból tanuljanak. Ugyanilyen lényeges a bizalmasság megőrzése az adatátvitel (például tőzsdei kereskedés vagy egészségügyi diagnosztikai rendszerek) és tárolás (mint például biztonsági mentések, pénzügyi modellek vagy tranzakciós nyilvántartások) során is, hiszen ezek alapvetően hozzájárulnak a digitális gazdaság zökkenőmentes működéséhez.

Az adatok védelme, avagy a kriptográfia - amely matematikai algoritmusok révén biztosítja az információk sérthetetlenségét és titkosságát - napjainkban elengedhetetlen. Ez a technológia szinte mindenütt ott van körülöttünk, beleértve az internetes böngészőket is, amelyek titkosítási protokollokat alkalmaznak a biztonságos kommunikáció érdekében.

A Deloitte legújabb Tech Trends jelentése szerint aggasztó, hogy ezek a szabványok, széles körű elterjedtségük révén, nehezen módosíthatók.

A kvantuminformatika fejlődése szédítő ütemben halad előre. Olyan nagyvállalatok, mint az IBM, a Fujitsu és a Microsoft, valamint számos kevésbé ismert innovátor, mint például az Atom, már aktívan dolgoznak kvantumprocesszorok kifejlesztésén. Ezek a készülékek olyan számítási teljesítménnyel rendelkeznek, amely messze túlszárnyalja a jelenlegi legfejlettebb klasszikus számítógépek képességeit. Néhány processzor már több mint 1000 qubit (kvantumbit) kapacitással bír, ami az információ kvantumelméletének alapegysége. Továbbá, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nemrégiben bemutatott egy forradalmi módszert, amely lehetővé teszi a fotonok és atomok hatékony összekapcsolását. Ez a felfedezés jelentősen csökkentheti a számítási folyamatok és az eredmények kiolvasása közötti időt, megszüntetve ezzel a kvantumtechnológia fejlődését gátló egyik legnagyobb akadályt.

"Ez a téma különösen lényeges, mivel a jövő kvantumszámítógépei, amelyek már a 2030-as években megjelenhetnek, várhatóan képesek lesznek feltörni a jelenleg alkalmazott titkosítási technikákat. Ráadásul egyes források szerint már most is léteznek olyan kvantumszámítógépek, amelyek képesek voltak alapvető algoritmusok feltörésére, ezzel komoly fenyegetést jelentve akár a legszigorúbb titkosítási normákra is" – nyilatkozta Szöllősi Zoltán, a Deloitte Magyarország Kibervédelmi Tanácsadás részlegének partnere.

Szerencsére már megjelentek a lehetséges megoldások is. Például a National Institute of Standards and Technology (NIST) által ajánlott posztkvantum-kriptográfiai algoritmusokon alapuló megoldásokat fejlesztenek a kulcsbeágyazás és digitális aláírások védelmére és további innovációk megjelenése is várható.

Fontos hangsúlyozni, hogy noha a kriptográfiai szempontból releváns kvantumszámítógépek (CRCQ), amelyek képesek meghekkelni a jelenlegi titkosítási módszereinket, várhatóan 5-10 éven belül megjelenhetnek, az ezekkel szemben ellenálló titkosítási rendszerek kiépítése is hasonló időtartamot igényelhet.

Ez az időszak valóban tele van kockázatokkal, mivel a támadók már most is képesek összegyűjteni a titkosított információkat, hogy később visszafejthessék azokat. A kvantumkorszak jellemzője, hogy eltér a korábbi informatikai kihívásoktól: míg 2000 környékén az időzítés jól ismert volt, de a problémák hatása bizonytalan, addig a CRCQ-k megjelenésének következményei ismertek, viszont a pontos időpontjuk még mindig kérdéses. Emiatt számos szervezet nem tekinti sürgető feladatnak a felkészülést, holott a lehetséges hatások óriásiak lehetnek.

A Deloitte szakértői úgy vélik, hogy a CRCQ-k által támasztott kihívások hatékony kezeléséhez a szervezetek számára elengedhetetlen néhány kulcsfontosságú lépés megtétele:

* Vegyenek számba minden, a szervezet által használt kriptográfiai algoritmust, beleértve a belső rendszereket és a külső partnerekkel folytatott kommunikációt is.

* Értékeljék az új titkosítási algoritmusok bevezetésének kihívásait, ideértve a végpontokon szükséges számítási teljesítményt is.

Készítsenek egy részletes és átfogó tervet a hardver- és szoftverfrissítések végrehajtására, amely lehetővé teszi a potenciális kockázatok időben történő kezelését.

A kvantumszámítógépek megjelenése forradalmi lehetőségeket kínál, hiszen képesek jelentősen felgyorsítani az új gyógyszerek felfedezésének folyamatát a bonyolult molekulák szimulálásával. Ugyanakkor ez a technológiai ugrás komoly biztonsági kihívásokat is hordoz magában. A digitális adatokkal dolgozó szervezetek számára elengedhetetlen, hogy előrelátóan felkészüljenek ezekre a fenyegetésekre. Scibor Lapies, a Deloitte Lengyelország Technology & Transformation üzletágának partnere, hangsúlyozza, hogy ez a korszakváltás kulcsfontosságú feladatai közé tartozik.