A NASA űrszondája sikeresen teljesítette a holdraszállás szintű küldetését - Üdvözlet Magyarországnak!

A NASA Parker Solar Probe űrszondája a Napot kutatja, felfedezve a csillagunk körüli titkokat. Kép forrása: NASA/Johns Hopkins APL/Steve Gribben.

A Parker Solar Probe szonda több történelmi rekordot is megdöntött az ünnepek alatt, és olyan helyekért járt, ahol előtte senki.

A NASA Parker Solar Probe túlélte a történelmi kísérletet, hogy közelebb repüljön a Naphoz, mint valaha is voltunk - ez a lenyűgöző technológiai bravúr a tudósok szerint az 1969-es történelmi Apollo Holdra szálláshoz hasonlítható. A rekordot jelentő szonda december 26-án éjszaka jelzőhangot küldött vissza a Földre, ami a szonda normális működésének egyik legfontosabb jele, jelentette be a NASA.

December 24-én egy autó méretű űrszonda merész küldetésre indult, és 6,1 millió kilométerre közelítette meg a Nap felszínét. Ez a távolság körülbelül tízszer közelebb van, mint ahol a Merkúr kering a csillag körül. A szonda sebessége valószínűleg lélegzetelállító, 690 000 km/órás volt – ez a tempó annyira elképesztő, hogy kevesebb mint egy perc alatt elérhetnénk Tokióból Washingtonba. Ezzel a teljesítménnyel a szonda új rekordot állított fel, mint a történelem leggyorsabb ember alkotta objektuma.

"A Parker Solar Probe mostanra megvalósította azt, amire a küldetésünket megálmodtuk" - nyilatkozta Nicola Fox, a NASA tudományos missziói igazgatóságának helyettes adminisztrátora a NASA washingtoni központjában, egy december 24-én az X platformon közzétett videóban.

A küldetésirányítás nem tudott kommunikálni a szondával a Nappal való találkozás legközelebbi szakaszában, ezért a marylandi Laurelben található Johns Hopkins Alkalmazott Fizikai Laboratórium tudósai izgatottan várták a jeladó jelzését, amely megerősíti az űrszonda túlélését.

A részletes telemetriai adatok viszont a NASA bejelentése szerint 2025. január 1-jéig nem térnek vissza. Az elrepülés során gyűjtött képeket január elején sugározzák haza, majd a hónap későbbi szakaszában, amikor a szonda távolabb kerül a Naptól, tudományos adatok következnek - mondta Nour Rawafi, a küldetés projektvezetője az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) éves találkozóján a hónap elején.

"Nagyon izgatottan várjuk az űrszondától érkező első állapotjelentést, és a következő hetekben elkezdjük a tudományos adatok fogadását" - nyilatkozta Arik Posner, a Parker Solar Probe programtudósa egy sajtóközlemény keretein belül.

"Egyetlen ember alkotta objektum sem haladt még el ilyen közel egy csillaghoz, így a Parker valóban feltérképezetlen területről fog adatokat szolgáltatni" - tette hozzá Nick Pinkine, a marylandi Applied Physics Laboratory Parker Solar Probe missziójának operatív vezetője.

A Parker 2018-ban indult el, hogy felfedje a Napunkkal kapcsolatos legnagyobb titkokat. Különösen érdekes a kérdés, hogy miért melegszik a korona, a Nap legkülső rétege, annak ellenére, hogy távolodik a felszíntől, valamint milyen mechanizmusok gyorsítják fel a töltött részecskéket fényközeli sebességre. A szonda nemcsak a Napról szerzett tudásunkat forradalmasította, hanem ritka közeli felvételeket is készített az elhaladó üstökösökről, és részletesen tanulmányozta a Vénusz felszínét is.

Karácsony estéjén a szonda izgalmas utazásra indult, átrepülve a Naphoz tapadó plazmafúvókák felett. Itt a napkitörések lenyűgöző táncát figyelte, amelyek a Nap felszínén zajló felfokozott turbulenciák következményeként egy időben keletkeztek. Ezek a látványos kitörések nem csupán a Föld atmoszférájában káprázatos sarki fényeket idéznek elő, hanem zavarokat is okozhatnak a kommunikációs rendszerekben és más technológiai eszközökben. A természet e különleges jelenségei egyszerre varázslatosak és figyelmeztetőek, emlékeztetve minket a kozmosz erejére.

"A Nap tevékenységei megváltoztak azóta, hogy először útnak indultunk" - nyilatkozta Nicholeen Viall, a Parker Solar Probe WISPR műszerének társkutatója az AGU ülésén tartott sajtótájékoztatón. "Ez igazán izgalmas, mert most másfajta napszelet és napviharok keletkeznek."

A Parker hőpajzsát úgy tervezték, hogy akár 1371 Celsius-fokos hőmérsékletet is kibírjon, részben egy speciálisan tervezett fehér bevonatnak köszönhetően, amely visszaveri a nap hőjének nagy részét, és segít az űrhajó műszereit hidegen - vagy legalábbis kevésbé forrón - tartani.

A szakértők viszont arra számítottak, hogy a Parker űrszonda a legújabb elrepülés alkalmával alacsonyabb hőmérsékletet, körülbelül 982 Celsius-fokot fog tapasztalni – osztotta meg Elizabeth Congdon, a szonda hővédelmi rendszerének vezető mérnöke az AGU újságíróival.