A politikai események hazánkban is tőkemeneküléshez vezethetnek.

A hazai tőzsde egy figyelemre méltó emelkedésen van túl, és a magyar papírok már nem olyan vonzó árakon érhetők el, mint korábban. Ezen felül a költségvetési és politikai bizonytalanság komoly árnyékot vet a piacra. Sokan nincsenek tisztában a saját befektetéseik helyes kezelésével, de Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő elismert portfóliómenedzsere, hasznos tanácsokkal tud szolgálni számukra.

Hogyan fektessen ma be valaki egy 20-100 millió forint közöti összeget?

Amennyiben ez az összeg csupán rövid távon áll rendelkezésére, úgy vélem, a legjobb lépés, amit tehet, ha rövid lejáratú állampapírokba vagy egyes lakossági állampapírokba fektet. Itt nem az inflációkövető államkötvényekre gondolok, hanem inkább a Bónusz állampapírra, a FIX MÁP-ra vagy a diszkont kincstárjegyekre. Az inflációkövető sorozatok jelenleg ugyanis alig kínálnak infláció feletti kamatprémiumot, így más lehetőségek jobban megérhetik a befektetők számára.

Amerikában dollárban például bő kétszázalékos prémiumot kap infláció felett az ember a hasonló kötvényekre, Lengyelországban hármat. Nálunk évekig csak fél százalékot, utána egyet.

Mit érdemes választani hosszabb távon?

A hosszú távú megtakarítók helyzete különösen figyelemre méltó, hiszen számukra sokkal szélesebb spektrum nyílik meg a lehetőségek terén. Ők azok, akik bátran vállalhatják a kockázatot, hiszen a hosszú távú befektetések gyakran magasabb hozamot ígérnek. Az ilyen megtakarítók többsége azonban gyakran nem rendelkezik elegendő idővel vagy szakértelemmel ahhoz, hogy saját befektetéseiket aktívan kezelje, és a részvénypiacon való spekulációra is kevesen mernek vállalkozni, annak ellenére, hogy ez többlethozamokat hozhat. Számukra két megoldás kínálkozik, amelyet mi, a HOLD Alapkezelő biztosítunk.

Szolgáltatásunk egyik kiemelkedő eleme az online vagyonkezelés, amely forradalmasította a privát vagyonkezelés világát, eddig csak a magas jövedelműek számára elérhető lehetőséget kínálva. Mostantól bárki, függetlenül a befektetni kívánt összegtől, élvezheti a professzionális vagyonkezelést, amely leveszi a mindennapi pénzügyi döntések terhét az ügyfelek válláról. Szolgáltatásunk keretében kisebb megtakarítók és háztartások vagyonát éppúgy kezeljük, mint a tehetősebb családok portfólióját. Ezen kívül, a hagyományos befektetési alapok is vonzó alternatívát jelenthetnek a hazai megtakarítók számára, természetesen figyelembe véve a kockázatvállalási hajlandóságukat is.

Még mindig kockázatkerülők a magyar megtakarítók?

Magyarországon jelenleg körülbelül százezer milliárd forintnyi pénzügyi vagyon halmozódott fel a háztartásoknál. Ebből a hatalmas összegből körülbelül a felét teszik ki a hagyományos pénzügyi megtakarítások, míg a fennmaradó rész különféle eszközökben, például üzletrészekben van elhelyezve. A klasszikus megtakarításokon belül viszont csupán néhány százalékot képviselnek a tőzsdei részvények, míg a befektetési jegyek aránya körülbelül 22 százalékot tesz ki. Érdemes megjegyezni, hogy a befektetési alapok többsége kötvényjellegű, ami azt jelenti, hogy rendkívül alacsony kockázatúnak számítanak. Ez alapján megállapítható, hogy a magyar háztartások kockázatvállalási hajlandósága továbbra is viszonylag alacsony szinten áll.

Még mindig rengeteg bankbetét elérhető?

Ó, hogyne, rengeteg. És ezek rengeteget veszítettek, veszítenek az értékükből az infláció miatt, hiszen jellemzően "nullán ketyegnek". Hosszabb távon kidobott pénz az ablakon, ha az ember nem vállal valamilyen fokú kockázatot és nem fektet be, de természetesen ezt érdemes a saját vérmérsékletére, attitűdjére szabni. Nagyon fontos, hogy hosszú távon gondolkodjon és ha éppen nehéz napokat élünk át, mint például április elején a vámháború csúcsán, akkor az ember ne essen pánikba, ugorjon ki-be a kockázatos befektetéséből, hanem tartson ki mellette. A hosszú távú magasabb hozam reményében ki kell bírni az ingadozásokat.

Hogyan működik ez az online vagyonkezelés a gyakorlatban?

Az ügyfélnek be se kell sétálnia az irodába, nálunk online tud számlát nyitni. Egy kockázati kérdőívet tölt ki, és besoroljuk három különböző kategória egyikébe, alacsony, közepes vagy magas kockázatvállalási kategóriába. Eszerint fektetjük be az összeget, amit a rendelkezésünkre bocsát. Ez rendszeres megtakarításra is tökéletes lehetőséget ad.

A HOLD portfóliókezelő és elemző csapata nem csupán Magyarországon, hanem a régióban is kiemelkedő, 20-25 fős létszámával. Folyamatosan finomítjuk a portfólióink összetételét, figyelembe véve az aktuális kockázati szinteket, a részvények és kötvények arányát. Rendszeresen mérlegeljük az egyedi befektetési "történeteket" és részvényeket, hogy mindig az éppen aktuális jövőképet és piaci trendeket tükrözzük. Célunk, hogy a legjobb gyakorlatokat alkalmazva végezzük a vagyonkezelést és portfóliókezelést, amit egy igazán szakértő csapat nyújthat.

Az egyező kockázati szintű befektetők közül mindenki ugyanazt a befektetéscsomagot kapja?

Természetesen! Íme egy egyedi változat: "Valóban."

Ez jelentős bizalmat igényel az ügyfél oldaláról.

Valóban, a vagyonkezelés kulcsfontosságú eleme, hogy a portfóliókezelő szakértői döntéseket hozzon, ezzel megkönnyítve az ügyfelek életét. Az érdekek összhangját a sikerdíj rendszere biztosítja: minél kedvezőbb hozamokat érünk el, annál magasabb díjat kapunk. A bizalom alapját pedig több mint 30 éves tapasztalatunk és eredményeink képezik. Az online vagyonkezelés néhány éve indult, és rendkívül népszerűvé vált, hiszen már több mint 4000 ügyfél fektetett be összesen 40 milliárd forintnál is többet. Ne feledkezzünk meg a vagyonosabb családok számára már két évtizede kínált privát vagyonkezelésünkről sem, amely során közel 1000 magyar család, mintegy 500 milliárd forintját kezeljük. Ebben a szolgáltatásban tapasztalt privát bankárok állnak az ügyfelek rendelkezésére a mindennapi pénzügyi döntések során.

Ön idén a Privátbankár.hu Klasszis díjkiosztón az Év Portfóliómenedzsere elismerésben részesült, míg tíz évvel ezelőtt a feltörekvő, vagyis "junior" portfóliókezelő kategóriában nyerte el a kitüntetést. Milyen érzéseket kelt Önben, hogy egy ilyen rangos díjat már másodszor is elnyerhetett?

Igazán felemelő érzés, és hatalmas megtiszteltetés. Már közel húsz éve vagyok a HOLD Alapkezelő csapatának tagja, és ez az Év Portfóliómenedzsere díj számomra azt jelzi, hogy az elmúlt két évtized munkája és fejlődése elismerésre talált. Örömmel tölt el, hogy sikerült értéket képviselnem a portfóliókezelés területén, hozzájárulva ezzel a megtakarítók jövőjének biztosításához.

Ez természetesen annak is köszönhető, hogy a HOLD mögött egy rendkívüli vállalati kultúra rejlik. Olyan inspiráló légkörben dolgozunk, ahol bárki, bármilyen területen is szeretne részt venni a cég munkájában, képes kiteljesedni. Számomra kezdetben az elemzés és a portfóliókezelés jelentette a kihívást, és a mai napig rengeteget tanulok a nálam tapasztaltabb, szintén díjnyertes portfóliókezelőktől, mint Móricz Dániel, Zsiday Viktor és Cser Tamás. A HOLD-nál a portfóliókezelés olyan, mint a magyar vízilabda válogatottban gólvágónak lenni: a csapatmunka és az összhang kulcsfontosságú. Itt egy intellektuális műhelyként működünk, ahol a hétköznapok során folyamatosan segítjük egymást, és ez a támogatás áll a díjaink és a HOLD sikerei mögött. Egy olyan jól működő és értékes csapat tagjai vagyunk, ahol a fiatal kollégák is rengeteg új megközelítést és ötletet hoznak a közös munkába.

Létezik egy izgalmas koncepció, amely a mesterelme-csoport néven ismert. Ennek lényege abban rejlik, hogy ha több ember összeszedi tudását és ötleteit, az sokkal jelentősebb eredményekhez vezethet, mint amit egyedül valaha is elérhetnénk. Ez különösen igaz ránk, hiszen közösen valóban kiemelkedő dolgokat hozhatunk létre.

A külvilág, úgy vélem, ezt nem sokszor érzékeli, de a kis- és nagybefektetők, valamint más alapkezelők hogyan is találkoznak a tevékenységeddel?

A mi szakmánk mérhető és átlátható: az eredményjelzőn világosan látszik, milyen hozamot értünk el. Már hét éve foglalkozom a Hold Orion alap kezelésével, és ez idő alatt az Orion az egyik legkiemelkedőbb abszolút hozamos alap lett Magyarországon. Ma már 50 milliárd forintra nőtt az alap értéke, ami a befektetők bizalmának is köszönhető.

Ráadásul pont egy olyan vérzivataros, Covidtól, háborútól, vámháborútól sújtott időszakban tudott igazán jól muzsikálni, amikor nem volt egyértelmű, hogy talpon marad az ember. Azt gondolom, hogy a szakmai elismerés alapvetően ennek köszönhető.

Milyen üzenetet közvetítenek a hozamszámok?

A kezdetektől számítva az éves hozam meghaladja a 12 százalékot. Az elmúlt öt év során, amelyet a két Covid-év, 2020 és 2021, valamint a 2022-es háborús események is jellemeztek, mindhárom évben sikerült tíz százalék fölötti hozamot elérni. Különösen kiemelkedő volt a 2023-as év, amikor az alap több mint 37 százalékos növekedést produkált, vagyis kétszer annyit, mint az azt megelőző három év összesítve. Tavaly, 2022-ben, szintén közel 10 százalékos hozamot tudtunk realizálni. Az elmúlt öt év átlagos éves hozama egyébként 18 százalék körül alakult.

Az Orion olyan abszolút hozamú alap, amely felülről nézve, a piaci helyzet függvényében vállalhat nagyon magas kockázatot, de egészen keveset vagy akár nullát is. Alulról induló megközelítéssel pedig a globális részvénypiacok energia- és nyersanyag-szegmensére fókuszál, innen próbál olcsó, vonzó befektetéseket találni. De válogat a szélesebb közép-kelet-európai részvénypiacról is, hiszen itt vagyunk otthon és itt tevékenykedem én is már sok éve.Kezelem 2009 óta a HOLD Közép-Európai Részvényalapot is, Karácsony Tamás, illetve régebben Cser Tamás kollégámmal, innen is jön a közép-európai fókusz, a kettős fókusz.

Mekkora részesedése van az alapnak a globális, energia- és kelet-közép-európai szektorokban?

Mivel abszolút hozamú alap, ez folyamatosan változik. De jelen pillanatban a részvénypozíciók nagyjából fele a globális energiapiacról kerül ki. A múltbeli hozamhoz hozzájárult, hogy dinamikusan tudom változtatni a felvállalt kockázatot annak tükrében, hogy milyennek látom a makrogazdasági kilátásokat, a tőzsdék árazási szintjét, hangulatát, és mennyi olcsó befektetést látok éppen.

Az utóbbi évek során sikerült ügyesen növelni a kockázatot az alapban, majd időben visszafogni azt, még mielőtt egy komolyabb piaci visszaesés bekövetkezett volna. Ez a kontrariánus megközelítés határozza meg az Orion kockázatvállalási stratégiáját: eladok, amikor a tőzsde eufóriában úszik, és vásárolok, amikor pánik uralja a piacot. A hozamokhoz az is hozzájárul, hogy az alap olyan részei, amelyek nem kockázatos eszközökbe fektetnek, jellemzően rövid lejáratú állampapírokban helyezkednek el. Ezek 2023 során kiemelkedő, közel 18%-os hozamot biztosítottak, bár mostanra ez a szám inkább 6% körül alakul. Éppen ezért hangsúlyozom, hogy a 2023-as 37%-os hozam szinte páratlan teljesítménynek számít.

Mennyire zöld ez az alap, vannak-e benne például hagyományos olajcégek, amelyek nem épp a környezetbarát működésükről híresek?

Sokáig kerülte az alap a nagyon zöld és trendi, klímavédelemhez, energiaátmenethez kapcsolódó befektetéseket, mert ezek nagyon-nagyon túlárazottak voltak. Jelentős buborékot fújtak bennük 2020-21-ben, ami azonban negyedik-ötödik éve ereszt le. Ezért mára a megatrend, amit energiaátmenetnek hívunk, olcsóvá vált, így jelenleg sok a klasszikus értelemben vett megújuló, zöld pozíciónk. De portfóliónkban vannak a hagyományos energiaipar képviselői is.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás: "Hasonlóan a Mol, OMV és PKN Orlen cégekhez, amelyek a piacon kiemelkedő szereplők, számos más vállalat is folyamatosan innovál és bővíti tevékenységi körét."

A Mol és az OMV jelenleg nem szerepel a kedvenc befektetéseim között, habár az OMV egy időben érdekes lehetőségnek számított. Ehelyett a PKN Orlen a portfólióm része, valamint egy észak-amerikai tengeri olajfúró és földgázkitermelő vállalat is.

Hogy lehet, hogy 2021-ben buborék volt a megújulóenergia-részvényekben, amikor az emlékezetes 2020 tavaszi negatív olajár után is sokáig nyomott maradt az olaj árfolyama? Akkor szokott drágább lenni a megújuló energia, amikor az olaj is drága.

Bár a felvetés jogos és logikus, a tőzsdék viselkedése ezt nem tükrözte. Ennek egyik fő oka, hogy a világ vezető nagyhatalmai jelentős mértékben elköteleződtek a klímavédelem mellett. A Covid-19 utáni időszakban létrejött egy európai helyreállítási alap, amelynek jelentős része a megújuló energiaforrások fejlesztésére irányult. Kína is lépéseket tett a károsanyag-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében. Ezen kívül Joe Biden bevezetett egy új törvényt, az Inflation Reduction Actot (IRA), amely soha nem látott mértékű pénzügyi támogatást nyújtott a zöld szektornak.

A Covid-19 világjárvány hatására a politika érzékenyebbé vált a globális kihívásokra, és sürgető szükség lett arra, hogy új életet leheljenek a gazdaságokba. Ennek következtében a politikai vezetők fokozottan hangsúlyozták a klímavédelmi intézkedéseket, míg a befektetők óriási növekedési lehetőségeket láttak ebben az ágazatban. A kamatszintek a nulla közelébe süllyedtek, ami a jövőbeli lehetőségek iránti érdeklődést felerősítette. Ezen a területen a technológiai szektor is kiemelkedő szereplővé vált, hiszen a digitális innovációk iránti kereslet megugrott.

Ma úgy tűnik, mintha a klímavédelem és a fenntarthatóság kérdései háttérbe szorultak volna. Talán a háborúk pusztító hatása és a napi szinten kibocsátott ezer tonnányi robbanóanyag, valamint vegyi anyagok miatt adták fel ezt a fontos ügyet. Az olajfinomítók rombolása és a környezetre gyakorolt hatásuk mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a figyelem a sürgető problémákról más irányba terelődjön.

Az tény, hogy a Trump által okozott zűrzavar miatt most kevesebb figyelem irányul rá. Ugyanakkor az energiaátmenet nem állt le, továbbra is nagyfokú prioritásként kezelik a világban és egyre több szegmensében az elmúlt 20-30 év innovációja miatt már piaci alapon, támogatások nélkül is robog előre. Gondoljunk csak az olcsó kínai elektromos autókra vagy épp a napelemekre és egyre inkább az energiatárolókra is. Bár az egyértelmű, hogy Donald Trump és ezáltal az Egyesült Államok ebből a lendületből visszavett, elnökségének első napján például kilépett a párizsi klímaegyezményből. Ugyanakkor májusi hír volt, hogy Trump mégsem nyúl annyira drasztikusan hozzá a megújuló energiák térnyerését támogató IRA programhoz.

A németek pedig végre elkezdenek költekezni, az extra elköltendő ezermilliárd eurónak is van egy jelentős része, amibe a zöldek beleerőltették a klímavédelmi törekvéseiket. De tény, hogy a prioritáslistákon a téma hátrébb csúszott.

Mennyire indokolt az a megállapítás, hogy az energiatudatos vagy fenntartható befektetések hosszú távon kedvezőbb hozamot eredményeznek a klasszikus befektetési formákhoz képest?

Hosszú távon ez a megállapítás nem állja meg a helyét. Az említett buborék felfújódásának idején valóban kedvezőnek tűnt a helyzet, de az elmúlt 4-5 év tapasztalatai alapján óriási veszteségeket szenvedtek el a befektetők; a zöld energiaátmenetet képviselő részvények például a tíz évvel ezelőtti szintjükre zuhantak vissza. Számos iparágban hatalmas a verseny, különösen Kínában, ahol a túlkínálat már most is komoly problémákat okoz.

Sok iparágban sajnos nem tud elegendő részvényesi érték létrejönni. A vállalatok befektetései nem mindig hoznak megtérülést, ami a részvényesek veszteségeit eredményezi. Azonban van egy pozitív oldala ennek: a Földünk profitál belőle, és mi emberek is. Az egyik legnagyobb kihívásunk az, hogy felfedezzük azokat a "zöld" részvényeket, amelyekkel részvényesként is nyereséget érhetünk el. Ebben a folyamatban Maróti Ádám, a részvényelemző kollégám, folyamatosan támogat minket a mindennapokban.

A tiszta energia folyamatosan változó természetéből adódóan, mivel nem állandóan rendelkezésre áll a napfény vagy a szél, kulcsfontosságú kérdés a tárolás módja. Vajon itt várható-e jelentős fejlődés?

Az energiatárolás teret nyit arra, hogy nagyon sok szénhidrogéntől búcsúzzunk el. Itt is van jól látható fejlődés. Mondok egy példát. Van egy hatmilliárd eurós projekt, a görög PPC csinálja Nyugat-Macedóniában, ahol hatalmas adatközpontot telepítenek. Mellé gigantikus naperőmű-parkokat, egy majdnem egy gigawattnyi ipari aksis energiatárolót, valamint szintén tárolási funkciót ellátó szivattyús-tározós erőművet építenek, továbbá egy gázerőművet is. Ezekkel fogják ellátni az AI-t, a mesterséges intelligenciát kiszolgáló data centert energiával.

Az akkumulátoros energiatárolás fejlődése megdöbbentően felgyorsult az utóbbi időszakban. A megújuló energiaforrások további elterjedése már szinte elképzelhetetlen energiatárolók nélkül. Rövid távon, akár órákon belül, a gázerőművek mellett más megoldások is képesek kiegyensúlyozni a megújulók ingadozásából eredő kihívásokat. A naperőművek telepítése, valamint az energiatárolók integrálása már messze nem annyira költséges, mint korábban, ami új lehetőségeket teremt a fenntartható energiatermelés számára. Ugyanakkor az ipari akkumulátorok korlátai miatt a megújuló energiaforrások évszakok közötti termelésingadozásaira nem jelentenek tökéletes megoldást. Ezért a gázerőművek továbbra is szükségesek a rendszer stabilitásának fenntartásához.

Manapság nem mehetünk el szó nélkül Donald Trump mellett. Hová visz minket?

Majd csak kiderül, mi sül ki ebből. Olyan embernek kell lennie a talpán, aki ma meg tudja jósolni a jövőt. Január óta a világ feje tetejére állt, mintha egy fegyveres akciófilm forgatásán lennénk: a szövetségeseit, ellenségeit, sőt, még a saját hazáját is célba vette, aztán többször is visszakozott. Valószínű, hogy több szándéka is van, de a legfőbb ambíciója, hogy Amerika megőrizze vezető szerepét a világban, politikai és gazdasági téren egyaránt. Kínát pedig, ahogy csak lehet, igyekszik gyengíteni, hiszen Peking a legnagyobb rivális a szemében. Ráadásul van egy költségvetési célja is: a rendkívül aggasztó költségvetési hiányt és államadósságot szeretné helyrehozni. Ám úgy tűnik, hogy ez a szándék egyre inkább csak ígéret marad.

Létezik egy olyan elmélet, amely úgy tűnik, mintha egy összeesküvés szülötte lenne. Eszerint bizonyos erők szándékosan fékezik a gazdasági növekedést, hogy a kamatok csökkenjenek, ezzel megelőzve, hogy Amerika adósságválságba sodródjon.

A helyzet az, hogy a lépéseivel pontosan az ellentétes hatást váltotta ki, mivel tőkemenekítést generált az Egyesült Államokból, ami a 10 és 30 éves kötvényhozamok emelkedéséhez vezetett. Ennek következményeként az államadósság finanszírozása egyre nehezebbé válik, így az adósságpálya továbbra is romlik. Április óta az USA fejlődő piacként kezdett viselkedni, ami szokatlan. Korábban megszoktuk, hogy a világgazdaság gyengesége idején a befektetők az amerikai állampapírok felé fordultak, ezáltal csökkentve a hozamokat. Most viszont ennek éppen az ellenkezője történt, ami hatalmas, váratlan csapás volt Trump számára.

Trumpnak van egy ambiciózus célja a foglalkoztatáspolitikában: minél több amerikai állampolgár számára szeretné biztosítani a munkalehetőséget. Azonban felmerül a kérdés, hogy ezek közül a célok közül mit tart igazán fontosnak, és mennyire hajlandó tenni értük. Amikor április 2-án bejelentette a drámai mértékű vámokat, teljes káosz vette kezdetét. A világ gazdasági helyzete pocsékul festett. Trump vámháborúi a nyereséges együttműködések helyett veszteséges kapcsolatok kialakulásához vezetnek az országok között. A beruházások és a fogyasztás drámaian csökken, míg a kiszámíthatatlanság olyan döntések elhalasztásához vezet, amelyek egy önmagát tápláló negatív spirált indíthatnak el. Nem meglepő, hogy a tőzsdék közel 20 százalékot zuhantak mindössze néhány nap leforgása alatt.

Később azonban megérkeztek a kedvező hírek, amelyek arról számoltak be, hogy a felek csökkentik a drákói óriásvámokat. Ez számomra azt jelenti, hogy egyrészt Trump kijelentéseit érdemes alaposan megfontolni és némi fenntartással kezelni, másrészt pedig úgy tűnik, hogy a saját gazdasága és tőkepiacának védelme érdekében nem olyan magas a fájdalomküszöbe.

Lehet, hogy nem meri vállalni a népszerűség elvesztésének kockázatát.

Az nagyon fájó, igen. Az, hogy Trump megvalósítsa a 3-4 említett törekvését, nem megy anélkül, hogy a népszerűsége, az amerikai gazdasággal együtt, ne térdeljen le nagyon komolyan. Úgy tűnik, hogy nem nyomja tövig a gázt, hajlandó eltekerni a kormányt és kikerülni a frontális, brutális nagy ütközést Kínával.Persze az alkudozás művészetéről szóló könyvében egyébként Trump leírja, hogy hihetetlenül nagy, meglepetésszerűen negatív téttel kell nyitni, amin utána lehet finomítani, és végül kompromisszumos megoldásra kell jutni.

Jelenleg a vállalatok még nem indítják el beruházási folyamataikat, és a fogyasztók is visszafogottan költekeznek, mivel a bizonytalanság továbbra is jelentős mértékben jelen van.

A kedélyek csillapodtak, de azért annak esélye, hogy nem lesz nagy katasztrófa, nőtt. A beruházók kivárnak, a fogyasztás egyelőre pozitív meglepetés, de sokan előrehozzák vásárlásaikat, emiatt nem egyértelmű a helyzet megítélése. Az amerikai recesszió esélye csökkent, de így is jóval magasabb, mint Trump előtt volt. Ha pedig az amerikai fogyasztó behúzza a féket, azt a világ is megérzni.

Milyenek Európa kilátásai ebben az őrületben?

Európa, különösen Közép-Kelet Európa tőzsdéi nemrégiben új magasságokba emelkedtek. A kontinensünk év elején egy váratlan pofonba ütközött, amikor Trump látszólag háttérbe szorította az ukránok támogatását és a NATO-s együttműködést. Azonban ez a helyzet paradox módon összekovácsolta a védelmi frontot, még a németeket is kiemelte a passzivitásból. Végre, a megszorítások idejét hátrahagyva, hajlandóak lettek pénzügyi eszközöket mozgósítani, és fiskálisan is rugalmasabbá váltak.

Ez óriási változás Európa életében, és biztos, hogy támogatni fogja az európai gazdaságot. De a háború vége is tudná segíteni azt, illetve az európai tőkepiacokat, aminek nőtt az esélye.

Hátszél még kontinensünknek az energiaárak, főként a gáz és az áram árának csökkenése. Az energiabeszerzési csatornákat a háborús sokk után helyretéve, olcsóbb rezsiköltséggel operálva el tud kezdeni Európa kilábalni a 2-3 éves agóniájából. Nem véletlen, hogy az európai részvénypiacok csúcson vannak. Az elmúlt 15 évben az amerikai részvény volt a sláger, de idén megindult egy komoly tőkeáramlás Európa felé.

A BUX index már körülbelül három esztendeje folyamatosan emelkedik, és úgy tűnik, hogy a piaci hírek nem igazán befolyásolják ezt a trendet.

De honnan indult ez az egész? A BUX és a többi kelet-európai index is hatalmas pofonokat kapott a háború kitörésekor, 2022 elején. A csúcsgázárak tartóssága miatt az ország könnyen csődbe mehetett volna. Azonban ennek a háborús diszkontnak a kiárazódása hozott extra lendületet a magyar részvényeknek. Különösen figyelemre méltó, hogy a négy nagy blue chip cégünk – a Mol, a Richter, az OTP és a Magyar Telekom – kiemelkedő teljesítményen van túl az elmúlt három évben. A Mol egyértelműen a háború egyik nyertese volt, ám az OTP is jelentős nyereségeket könyvelhetett el a megugró kamatok révén. Most pedig, paradox módon, az orosz leányvállalata is rengeteg profitot termel.

Nagyon jól sikerült a Richter Vraylar nevű készítménye, és azon keresztül rengeteg profitot generál az USA-ban. A Magyar Telekom pedig az inflációkövető árazást bevezetve tudott rengeteget emelni a nyereségességén. Egyébként a BUX index hetes eredményszorzón, azaz P/E-hányados mellett forog, miközben fizet öt-hat százalék körüli osztalékhozamot. Első ránézésre így még mindig azt mondhatjuk, hogy nem drága, sőt kifejezetten olcsónak tűnik, de mélyebbre tekintve már kevésbé vonzó a helyzet.

Meddig mehet még az indexünk?

A közelmúltban tapasztalt jelentős eredménybővülés a cégeknél nem feltétlenül tűnik tartósnak. A Mol esetében ez különösen aggasztó, mivel a finomítói marzsok csökkenése, a szénhidrogénárak visszaesése, valamint a dollár gyengülése mind negatívan befolyásolják a jövedelmezőséget. Az OTP-nél is várható a kamatmarzs csökkenése, és az orosz extraprofit is lassan eltűnik. A Richter Vraylar készítményének szabadalmi védettsége a következő évtized végére lejár, ami szintén kihatással lesz a cég bevételeire. Továbbá a Magyar Telekomnál a közelmúltban ismét állami beavatkozás történt az árazás terén, ami a profit csökkentéséhez vezethet, és mindig ott lebeg a veszély, hogy az állam a részvényesi nyereséget a saját költségvetésének javára csoportosítja át, vagy a fogyasztók terhei közé emeli.

A HOLD-nál a négy bluechip részvény alapos értékelésével foglalkozunk. Minden egyes részvényben még van emelkedési potenciál a fair értékhez viszonyítva, de már nem annyira jelentős, mint ahogyan azt egyes régiós szektortársaknál tapasztalhatjuk. Ezen kívül fontos figyelembe venni a magyar országkockázatot is. Egy év múlva választásokra készül a magyar politikai élet, ahol a kormányzó párt és a fő ellenzéki erő között kiélezett harc várható. Van esély arra, hogy a helyzet olyan szélsőséges irányba terelődjön, mint amit Törökországban vagy Romániában láthattunk. Mindkét ország tőkepiacát súlyosan érintették ezek a folyamatok, és nálunk is előfordulhat tőkemenekítés, ha a politikai helyzet nem stabilizálódik.

A portfóliókezelők élete nem éppen a nyugalom szigete; sokszor éjjel-nappal készenlétben kell lenniük. Azonban van, amikor a munka mellett egy kis szabadidőt is be tudnak iktatni. A piaci mozgások és a befektetések állandó figyelme mellett fontos, hogy a szakemberek időt szánjanak a feltöltődésre is, hogy frissebb szemmel és jobb döntéshozatali képességgel térjenek vissza a munkához.

A piacok ütőerén kell tartani a kezünket, a híreket olvasni kell, a főbb árfolyamváltozásokat muszáj követni, még szabadság alatt is. De mivel nem daytraderek vagyunk, vagyis nem rövid-, hanem hosszú távon fektetünk be, ezért a hétköznapokban nem kell állandóan ráfeszülni a képernyőre és a grafikonokra. Van idő olvasni, gondolkodni, beszélgetni értelmezni a világot.

A Covid időszaka új dimenziókat nyitott meg a home office lehetősége révén, így a portfóliókezelők számára a munkahelyi lokáció már nem játszik meghatározó szerepet – a lényeg, hogy a feladatokat hatékonyan elvégezzék. Ezen tényezők fényében a portfóliókezelői pálya nagyobb szabadságot kínál, ugyanakkor rengeteg stresszel is jár. A hozamok folyamatosan ott figyelnek az eredményjelző táblán, mindennap meg kell felelni a kihívásoknak. Ráadásul a jövő kilátásai is bizonytalanok, és a siker kulcsa az lesz, aki a legjobban tud alkalmazkodni és "ráérezni" a várható piaci trendekre.

Kikapcsolódásként igyekszem a családommal sok időt tölteni és sportolni. Én az uszodában nőttem fel és öt évvel ezelőttig versenyszerűen vízilabdáztam. Időnként még lemegyek edzésre, vagy szenior csapatommal benevezünk egy tornára. Épp most jöttünk haza egy máltai tornáról. Igyekszem tartani a work-life egyensúlyt, ami szükséges is a fenntartható teljesítményhez.

Az interjú időpontja 2025. június 10. volt.

A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény ("Bszt.") szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A Piac & Profit magazin tartalma ("tartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a Piac & Profit közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A tartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az Piac & Profit felelősséget nem vállal. A Piac és Profit Kft, mint a Piac & Profit kiadója, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a tartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Piac és Profit Kft. (Piac & Profit) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített tartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a tartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve ("MIFID") jogszabályi célja nem sérül.