A hazai feldolgozóipari export növekedése jelentősen elmaradt a régiós versenytársakétól, és a termelékenység fejlődése is jóval elmaradt a várt szinttől.
A hazai feldolgozóipari export növekedése jelentősen elmarad a régió más országaiban tapasztaltaktól, ráadásul a termelékenység fejlődése is lassú ütemben halad előre. Ennek ellenére a munkaerőköltségek, így a fizetések Magyarországon kiugró mértékben emelkedtek, ami nagyrészt a forint euróval szembeni értékcsökkenésének tudható be. 2024-re a forintban kifejezett feldolgozóipari munkaerőköltség háromszorosára nőtt. E tekintetben a lengyelek a második helyen állnak, ahol a növekedés 2,5-szeres.
Bár a hazai, euróban mért feldolgozóipari kivitel (és persze a hozzátartozó import is) duplájára nőtt 2010 és 2023 közt, a régiós országok e mutatóban is jobban teljesítettek nálunk a vizsgált időszakban: Lengyelországban 2,9-szeresére, Csehországban 2,4-szeresére, Szlovákiában pedig 2,3-szörösére nőtt a feldolgozóipari, euróban mért export - írta a GKI Gazdaságkutató elemzésére hivatkozva a HVG.
Az exportáló cégek, különösen a multinacionális vállalatok hazai leányvállalatai számára, a forint árfolyama kiemelten fontos szerepet játszik a működésükben. Amikor a forint leértékelődik, ezek a vállalatok egyre nehezebben tudják az euróban befolyt bevételeiket forintra váltani, ami a bérköltségek finanszírozását jelentősen megnehezíti.
A cikk szerint 2010 óta a nemzeti valutákban kifejezett feldolgozóipari munkaerőköltségek a régióban hazánkban emelkedtek a legnagyobb mértékben, elsősorban a fokozódó inflációs trendek következményeként.
2024-re a magyar feldolgozóipari munkaerőköltség forintban kifejezve drámai módon, háromszorosára emelkedett. Ezzel szemben a második legjelentősebb növekedést a lengyel piac mutatta, ahol a költségek 2,5-szeresére ugrottak. Fontos megjegyezni, hogy a forint leértékelődése következtében az euróban mérhető feldolgozóipari munkaerőköltségek a régióban nagyjából párhuzamosan emelkedtek, ami rámutat a nemzetközi trendek összefüggéseire.
A cseheknél 105 százalékos, a lengyeleknél 97 százalékos növekményt figyelhettünk meg, míg hazánkban kereken 100 százalékkal nőtt a mutató.
A munkaerőköltségek emelkedése egyértelműen nem a feldolgozóipari munkavállalók termelékenységének növekedéséből fakad. A mutatók azt mutatják, hogy 2010 óta a szlovák munkavállalók termelékenysége 58 százalékkal, a cseh munkásoké 33 százalékkal, míg a lengyeleké 38 százalékkal nőtt. Ezzel szemben Magyarországon mindössze 8 százalékos bővülést tapasztaltunk. A gyenge hazai teljesítmény mögött főként az alacsony hozzáadott értéket képviselő iparágak térnyerése áll - olvasható a cikkben.
