Az ukrán acél most a tengerek hullámain keresztül indul el külföldi kalandjára - számol be a Világgazdaság.
Az ukrán acélipar megállíthatatlanul tartja magát a háború okozta nehézségek és a kedvezőtlen piaci feltételek ellenére. A Metivest, amely öt impozáns olvasztóval büszkélkedhet, már most a háború utáni acélipari kihívásokra összpontosít, felkészülve a jövőbeli feladatokra.
A 2024-es év különösen megpróbáltató időszakot jelentett az ukrajnai kohászat számára: a termékárak drámai módon, 30-40 százalékkal zuhantak, míg a külföldi finanszírozás megszerzése a fokozott kockázatok miatt szinte lehetetlenné vált. Ennek ellenére Rinat Ahmetov cége, a Metinvest, sikeresen kihasználta a helyzetet, és elérte acélipari kapacitásának 75%-os kihasználtságát – számolt be erről Olekszandr Mironenko, a Metinvest operatív igazgatója a The Page számára adott interjújában. A vállalat már most is előkészíti a terepet a jövőbeli beruházásokhoz, amelyek célja a háborús győzelem után azonnali modernizálás megkezdése. A Világgazdaság nemrégiben részletesen elemezte a Metinvest háborús szerepvállalását, hangsúlyozva a cég különleges jelentőségét a helyzetben.
A háborús események következményei, valamint a szükséghelyzeti intézkedések mély nyomot hagynak a társadalmakban. A konfliktusok nemcsak a közvetlen érintetteket sújtják, hanem szélesebb körben is éreztetik hatásukat, befolyásolva a gazdaságot, a politikai viszonyokat és a mindennapi életet. A kényszerintézkedések, amelyeket a kormányok hoznak a válságok kezelésére, gyakran átalakítják a jogi kereteket és a polgári jogokat, a lakosság mindennapjait pedig kiszolgáltatottá tehetik. Ezen intézkedések, bár sokszor szükségesek a biztonság érdekében, hosszú távon komoly társadalmi feszültségeket és ellentéteket generálhatnak.
A Metinvest jelenleg öt nagy olvasztókemencével rendelkezik, ebből három található Zaporizssztalban, míg kettő Kametsztalban üzemel. Az igazgató nyilatkozata alapján a csoport képes volt fenntartani két teljes hengersor működését is. Az orosz invázió előtt meglévő acélgyártó kapacitásukhoz viszonyítva most körülbelül 75%-on működnek. A Mariupolban található, háború által sújtott üzemek romjai ellenére a Metinvest kohászati termelése jelenleg a háború előtti szint 35-40%-án mozog. Pozitív fejlemény, hogy a tengeri kikötők révén új exportlehetőségek nyíltak meg számukra.
A cég az esztendő elején meglehetősen visszafogott termelési tervekkel indított, havonta körülbelül 1 millió tonna vasérc felhasználásával. Azonban a kikötők tevékenysége folyamatosan táplálta az ukrajnai kohászok iránti keresletet, így az év végére a havi termelésük 1,6-1,7 millió tonnára emelkedett. Érdemes megjegyezni, hogy ez a mennyiség még mindig csak a 2021-es kapacitásuk 40-50 százalékát teszi ki.
Nem hatékony az acéltermelés
"Jelenleg a cégcsoport három bányászati és feldolgozó üzemét üzemeltetjük. Az inguleci létesítményt az áramszünetek miatt, valamint az importáram magas költségei miatt kénytelenek voltunk egy egyszerűbb üzembe áthelyezni. A drága áram és egyéb tényezők miatt a csoport hatékony működése komoly kihívásokkal néz szembe. Az inguleci dolgozókat Krivij Rihbe irányítottuk át, hogy megőrizzék méltóságukat, és amint a körülmények engedik, újra munkához juthassanak" - nyilatkozta Olekszandr Mironenko.
Megjegyezte, hogy Ukrajnában a jelenlegi háborús helyzet miatt gyakorlatilag lehetetlen jelentős tőkebefektetéseket eszközölni, hiszen a biztonsági kockázatok rendkívül magasak. Ráadásul nem csoda, ha a hitelfinanszírozás sem vonzza azokat a régiókat, ahol folyamatosan zajlanak a harcok.
