Alaszkai Trump-Putyin csúcs: a békepolitika mesterfokú vizsgája előtt áll a világ Az alaszkai csúcs, ahol Trump és Putyin találkozik, nem csupán a két politikai óriás párbeszéde, hanem a globális békepolitika jövőjének mérföldköve is lehet. A világ szeme

Ma éjjel még nem zárul le az ukrajnai háború, de egy fontos kérdésre végre választ kaphatunk: vajon lehetséges-e Vlagyimir Putyinnal való párbeszéd? Az események alakulása kulcsfontosságú lehet a jövőbeni diplomáciai törekvések szempontjából.

Három éven keresztül a békepárti politikának nem volt lehetősége a kibontakozásra. Se sikerre, se kudarcra nem volt esélye. Az amerikai Biden-kormányzat, amely a világ másik felén zajló, végtelen háborúk múltbéli örökségére épített, az Ukrajna győzelme nyomán új jelentést kereső európai politika, valamint az utolsó pillanatig a győzelmet hozó fogtündérben bízó ukrán vezetés együttese kizárta a békepárti kezdeményezések lehetőségét.

valamint arról, hogy az okozott kárt Oroszország Ukrajna NATO-belépése előtt vagy után térítse meg. Az pedig különösebben nem nagy meglepetés, hogy erről a hatalmi realitásoktól igen messze eső ajánlatról Vlagyimir Putyin nem kívánt tárgyalni, tehát nem történt tárgyalás. Az, hogy értelmes dolgokról egyébként lehetne-e Vlagyimir Putyinnal tárgyalni, nem derült ki, mert ilyen igénnyel senki sem lépett fel.

Az amerikai rezsimváltás és az ukrán vezető egyre nyilvánvalóbb gyengesége azonban alapjaiban formálta át a helyzetet:

A békepárti politika új lehetőségeket teremtett, így felvetődhet a kérdés: vajon lehetséges-e értelmes párbeszédet folytatni Vlagyimir Putyinnal? Értelmes párbeszédről van szó, amely magában foglalja, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, és a nagyhatalmak más módon garantálják biztonságát, valamint egy reális területi rendezésről, amely elválasztja Ukrajnát az 1991-es határok visszaállítására irányuló, nyilvánvalóan irreális követelésektől. Eközben figyelembe kell venni Oroszország ambícióit is, de anélkül, hogy a katonailag el nem foglalt, ám "népszavazással" (bohóc emoji) elcsatolt ukrán területek bekebelezésére adunk lehetőséget.

Viszont attól, hogy a kérdés komolyan felmerült, még nem biztos, hogy a válasz is pozitív lesz. A Putyin-rendszernek ezer okból kényelmetlen háborúznia - nehézkesen működik a szankcióktól a légiközlekedés, infláció van, fogy az eleve nem erre való tartalékolt vagyon az Orosz Nemzeti Jóléti Alapból, folyamatos csapások érik az orosz olajipar technológiai versenyképességét és nyereségességét, Oroszország pozíciója a szankciók miatt minden kereskedelmi partnerével szemben automatikusan alárendelt, a megfelelő számú élőerő fronton tartása súlyos politikai kockázatokat rejt, s azért cserébe, hogy az orosz jelenlét Ukrajnában erős legyen, masszívan meggyengültek mindenhol máshol a Kaukázustól a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig, nem beszélve a folyamatos ukrán kellemetlenkedéstől szenvedő saját határrégióikról. De ettől még tény, ami tény: az ukrajnai hadszíntéren az orosz sikerek elvitathatatlanok, és egyelőre nem látszik, mikor érnének véget.

Ukrajna reálisan már nem bízhat abban, hogy a háború folytatása bármi jót tartogatna a számára, ellenben Oroszország még igen.

A békepárti politika globális megmérettetése előtt állunk, és a világ figyelme most Ukrajna felé irányul. Ma éjjel még nem várható a háború végéhez közelítő fordulat – de kulcsfontosságú választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy Vlagyimir Putyinnal érdemes-e érdemi tárgyalásokat folytatni. Donald Trump is újabb találkozóra készül, ugyanakkor elismeri, hogy a magyar idő szerint ma éjszakára tervezett esemény némi kockázatot rejt magában. Azt mondja, 25% az esély arra, hogy a csúcs kudarcba fullad, ami után valami hasonló következhet, mint ami 2019-ben az amerikai-észak-koreai kapcsolatokban történt a vietnámi csúcstalálkozó után: teljes elhidegülés és még szigorúbb szankciók. Mindez egy olyan megközelítéssel történhet, amely nem ismer határokat, és amelynek célja a megoldások keresése, éppen úgy, ahogyan ez a bármely más amerikai elnök alatt elképzelhetetlen találkozó létrejöttéhez vezetett.

Semmiképpen nem Trumpon, de nem is Volodimir Zelenszkijen, Ursula von der Leyenen vagy bármelyik európai héján, akik ezt a politikát sohasem támogatták - hanem bizony Vlagyimir Putyinon.

A siker esélye 75 százalék, ami mindannyiunk számára kedvező fejlemény. Először is, ez azért fontos, mert a vérnél nincs értékesebb; minél kevesebb fiatal európai veszíti életét értelmetlen háborúkban, annál jobb Európa jövője szempontjából. Emellett az is pozitív, hogy Oroszország, amely kulcsszereplője az európai ellátási láncoknak, nem szigetelődhet el a természetes kereskedelmi kapcsolataitól, hiszen a legközelebbi benzinkút és az EU legfontosabb exportpiaca is érintett. Fontos tehát, hogy a világ ne két különböző gazdasági térségre hasadjon, amelyek nem együttműködnek, hanem egymást gyengítik. Az ilyen helyzet mindannyiunk számára kedvezőtlen lenne.

Különösen akkor nyer értelmet a dolog, ha minden kétséget kizárva világossá válik, hogy a magyar békepárti politika valóban célratörő, reális és helyes irányvonal volt.

Ezért érdemes ma éjjel szurkolni a békepárti politika sikeréért, még azoknak is, akik az év többi napján ki nem állhatják azt. Kívánom, hogy az Úr adjon bölcsességet és belátást Donald Trumpnak és Vlagyimir Putyinnak, hogy holnap egy békésebb világra ébredhessenek mindazok, akik nem töltik az éjszakát a Mandinerrel az alaszkai csúcstalálkozón!