Az arany értéke a fahamu tükrében: egy meglepő felfedezés | BorsOnline A fahamu, amit sokan csak hulladéknak tekintenek, valójában igazi kincs lehet. A legújabb kutatások szerint a fahamu számos értékes ásványi anyagot és tápanyagot rejt, amelyek nemcsak
Amikor fatüzelésű kályhával vagy kandallóval melegítjük otthonunkat, illetve a vastagabb ágakat máglyán égetjük el, egy különleges melléktermék keletkezik: a fahamu. Ez az anyag nemcsak a tűz maradványa, hanem számos hasznos tulajdonsággal bír, amelyeket érdemes felfedezni.
Sokan hajlamosak elhanyagolni és hulladéknak tekinteni, pedig valójában rengeteg lehetőség rejlik benne a ház körüli hasznosításra – olvasható a Fanny magazinban. Sipos József növényorvos megosztja velünk, hogyan alkalmazhatjuk okosan a kertünkben.
Amikor a hamu gyűjtésére kerül sor, fontos, hogy kizárólag tiszta fából származó hamut alkalmazzunk a kertben. A különböző vegyszerekkel, mint például festékekkel vagy páccal kezelt fa hamuja károsíthatja a talajt, ami hátráltathatja a növények egészséges fejlődését. Emellett érdemes elkerülni a szénből származó hamu használatát is, mivel az mérgező anyagokat tartalmazhat, amelyek szintén nem kedveznek a növényzetnek.
A begyűjtött hamut mindig száraz, védett helyen tartsuk, hogy megőrizzük értékes összetevőit. Ha az eső áztathatja, a kálium könnyen kimosódik belőle, így elveszíti azt a tápanyagtartalmat, amiért érdemes lenne használnunk. Kertészkedés közben ügyeljünk arra, hogy csak szélcsendes időben alkalmazzuk, és kerüljük a belégzését is.
A lúgos kémhatású anyagok ideális megoldást nyújtanak a savanyú talajok revitalizálására, helyettesítve a hagyományos őrölt mészkövet. Azonban, mielőtt nekilátnánk a felhasználásnak, elengedhetetlen, hogy pontosan megismerjük a talaj kémiai összetételét. A legoptimálisabb eredményeket 5,5 pH alatti savanyú talajon érhetjük el, különösen a mészkedvelő növények környezetében. Ha a talaj kémhatását szeretnénk lúgosabbá tenni, érdemes évente egyszer, négyzetméterenként 10 dkg fahamut alaposan bekeverni a földbe 15 centiméteres mélységig.
A talaj gazdag foszforban, káliumban és értékes nyomelemekben, ami elősegíti a növények természetes növekedését és fejlődését. Tél végén, kora tavasszal különösen fontos, hogy a káliumigényes zöldségfajták, mint például a gyökérzöldségek, vetése előtt alaposan beforgassuk ezt az anyagot a talajba. Kiválóan táplálja a sárgarépát, fehérrépát, paszternákot, céklát, zellert, retket, de nemcsak ezeknek a növényeknek a fejlődését segíti, hanem a borsó, bab, spenót és fokhagyma terméshozamát is jelentősen növeli. A paradicsom számára is kedvező hatású, így a palánták kiültetésekor érdemes egy teáskanál fahamut hinteni az ültetőgödörbe, hogy még bőségesebb termésre számíthassunk.
A gyümölcsösökben a növények köré kialakított talajtányérba hintsük el a száraz fahamut. Az alma, a szőlő, a pirosribizli, az egres, a körte, a málna, a szeder és az eper egyaránt meghálálja. A szilva, a sárgabarack, a cseresznye és a feketeribizli is értékeli a rendszeres szórást, de nincs rá olyan nagy szükségük.
