Az Alkotmánybíróság döntése értelmében Orbán Viktor került fölénybe a Pécsi Stop ellen, megerősítve ezzel politikai álláspontját.

Az osztrák Spar-vezér nyilatkozatát szemléző portált véglegesen elmarasztaló döntés szerint az meg kellett volna kérdezniük a kormányfőt a rá nézve sérelmes kijelentésről.

A Kúria helyes döntést hozott, amikor megállapította, hogy sajtóhelyreigazításra van szükség abban az ügyben, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezett. Az ügy hátterében áll, hogy 2024 márciusában a Pécsi Stop és más hazai médiumok szemlézték a SPAR vezérigazgatójának, Hans Reischnek az interjúját, amely a Lebensmittel Zeitung osztrák élelmiszeri lapban jelent meg. Az interjúban Reisch arról beszélt, hogy Orbán egy rokonától kért részesedést a SPAR magyar leányvállalatából. Az Alkotmánybíróság csütörtökön közzétett döntése szerint a Kúria jogosan marasztalta el a portált, mivel a miniszterelnökre nézve sértő megjegyzésekről nem kérdezték meg őt mint érintettet.

- "A Spar Ausztria megvédi tulajdonát Orbán Viktortól", aki részesedés révén meg akarja szerezni vállalkozásunkat - mondta a Spar igazgatótanácsi elnöke, Hans Reisch a szemlézett cikkben. A miniszterelnök az állítás igazságtartalmát vitatta, de a Pécsi Törvényszék, majd a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla is a Pécsi Stopnak adott igazat, mondván: egy közérdeklődésre számot tartó nyilatkozat továbbközlése miatt nem számonkérhető a sajtó, hiszen a felperes kormányfő maga sem vitatta, hogy a kijelentés a SPAR-vezető részéről ténylegesen elhangzott.

A Kúria azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy az átvétellel a Pécsi Stop is felelőssé vált Hans Reisch szavaiért. Az interjúban szereplői állítások tényállításnak, nem pedig véleménynyilvánításnak számítanak, ezért a portálnak kellett volna bizonyítani azt, hogy megtörtént az, amit a SPAR-vezérigazgató állított a szemlézett osztrák szaklapban. A Kúria szerint azon, hogy a megjelent állítások valóságtartalmát a Pécsi Stopnak kellett volna bizonyítania, az sem változtat, hogy átvételről, eredetileg egy osztrák lapban megjelent interjúról van szó., a szerkesztői felelősséget így viselnie kell, a sajtószabadság sem korlátozhatatlan jog, ez nem irányulhat mások személyiségi jogainak megsértésére, a sajtó nem híresztelhet valótlanságot.

A Kúria Orbán Viktor javára hozott döntése komoly aggodalmakat vet fel a magyar szabad sajtó jövőjével kapcsolatban, és a helyzet egyre inkább aggasztóvá válik.

A Pécsi Stop alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, azonban a legfelsőbb bírói fórum döntése a Kúria álláspontját támasztotta alá. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy korábbi határozataira is alapozva felülbírálta az első és másodfokú ítéletet. Az ítélet megállapította, hogy a közlés tényszerű állítást tartalmazott, nem csupán véleménynyilvánítást, amennyiben az konkrét múltbéli eseményekre utalt. A Kúria helyesen állapította meg, hogy a szerkesztőségnek felelőssége volt az általa közzétett információk valóságtartalmának ellenőrzésében. Mentesülhetett volna e kötelezettség alól, ha előzetesen megkeresi Orbán Viktort, és lehetőséget biztosít számára az álláspontja kifejtésére. Erre különösen lehetősége lett volna, hiszen nem azonnali, "élő" tudósítás keretében számolt be, hanem szerkesztett formában közölte a más sajtótermékekből átvett állítást. Mivel nem tanúsított megfelelő gondosságot, ezért az objektív felelősség alól nem mentesülhetett - emeli ki az Alkotmánybíróság. A Kúria döntése a legkisebb mértékű elmarasztalást jelentette, hiszen csupán a helyreigazítás kötelezettségét rótta ki a lapra.

Ijesztően gyors döntést hozott a Kúria Orbán Viktor helyreigazítási ügyében, ami láncreakciót indíthat el.

A Kúria legutóbbi ítélete után a Népszava érdeklődésére Bodolai László, aki az Economx nevű portált képviseli – amely elsőként számolt be a SPAR vezérigazgatójának nyilatkozatairól – kifejtette, hogy a Kúria döntése ellentmond több korábbi alkotmánybírósági határozatnak. Például egy 2017-es Ab-határozat hangsúlyozta, hogy a közérdekű viták során, ha a médiatartalom hűen, saját értékelés nélkül tájékoztat, és egyértelműen megjelöli a forrást, akkor a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy számára is lehetőséget kell biztosítani a cáfolatra. Bodolai László rámutatott, hogy egy későbbi Ab-határozatban azonban már nem szerepel az a követelmény, hogy a cáfolat lehetőségét felkínálják az érintett személyeknek.

A SPAR-nál folytatódik a kormányzati nyomásgyakorlás, ugyanis a lánc vezetője azt állítja, hogy a magyar állam szándékában áll beszállni a cégbe. Közben Orbán Viktor magánszemélyként több médiát is perelt a SPAR-ral kapcsolatos hírek miatt.