Az Európai Unió is ringbe szállt a dél-amerikai ásványkincsekért folytatott versenyben – most már csak az Egyesült Államokat és Kínát kellene megelőznie.
Az Európai Unió összesen 34 olyan nyersanyagot tart számon, amelyek elengedhetetlenek a gyártási folyamatokhoz. E nyersanyagok többségét külföldről kell beszerezni, így Brüsszel egyre inkább Dél-Amerikára fordítja figyelmét, ahol ezek közül 24 elérhető. A helyzet azonban bonyolult, mivel mások is felfedezték ezt a lehetőséget.
A világban egyre intenzívebb verseny bontakozik ki a kritikus fontosságú nyersanyagokért, amelyek nélkülözhetetlenek a modern ipar, az autógyártás, a tömegkommunikáció, a fegyverkezés és számos más terület működéséhez. Ezek az anyagok nem csupán a gazdasági fejlődés kulcsfontosságú elemei, hanem a versenyképesség szempontjából is meghatározó szerepet játszanak. Ezt hangsúlyozza a Letta-jelentés, amely az egységes piac jövőjéről, valamint a Draghi-jelentés, amely az európai versenyképesség jövőjéről szól. Az Európai Unió már jogszabályt is elfogadott a kritikus nyersanyagok (CRM) biztosított ellátásának érdekében. A jogszabály célja, hogy feltérképezze a meglévő európai készleteket, továbbá ösztönözze a beszerzési források diverzifikálását, hogy a jövőbeli ellátás biztonságosabbá és fenntarthatóbbá váljon.
Ez a helyzet különösen bonyolulttá válik, hiszen a nyersanyagok jelentős része kizárólag Kínában állítható elő. Például a magnézium 97%-a és a gallium 71%-a az ázsiai országból származik. Ráadásul a nehéz ritkaföldfém elemek (HREEs) teljes mértékben, 100%-ban Kínától függnek, míg a könnyű ritkaföldfém elemek (LREEs) esetében ez az arány is jelentős, 85%-os. Ez a függőség komoly kihívások elé állítja a globális ellátási láncokat.
A küzdelem színtere most Dél-Amerika, ahol az EU érdeklődése egyre inkább felerősödik. Nem meglepő, hogy az európai delegációk gyakran találkoznak kínai ambíciókkal, amelyek a térségben terjednek. Ennek ellenére már számos fontos előrelépést sikerült elérni. 2023-ban az EU és Argentína, valamint Chile között egy szándéknyilatkozat született, amely a fenntartható nyersanyag-értékláncok kialakítására irányul. 2024 novemberében megerősítették a Chilével kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodást, amely történelmi jelentőségű, hiszen ez az első uniós kereskedelmi egyezmény, amely külön szakaszt szentel az energiának és a nyersanyagoknak. Ezt követően, 2024 decemberében az EU és a Mercosur között politikai megállapodás született az EU-Mercosur szabadkereskedelmi szerződésről. Tekintettel arra, hogy a Mercosur-országok, különösen Argentína és Brazília, a kritikus nyersanyagok legfontosabb termelői, ez a megállapodás kulcsszerepet játszik az EU számára a megbízható, fenntartható és hatékony nyersanyagszállítás biztosításában.
Az Európai Parlament kutatószolgálatának tanulmánya szerint Franciaország az EU-ban felhasznált hafnium 76%-át, Belgium az arzén 59%-át, Finnország a nikkel 38%-át, Spanyolország pedig a stroncium 31%-át állítja elő. Ugyanakkor az EU listáján szereplő 34 kritikus nyersanyagból 25-öt termelnek ki Latin-Amerikában.
