Fedezd fel a kassai Jakab-palota rejtett kincseit! Ez a lenyűgöző építmény nem csupán a város történelmi szívében található, hanem a múlt titkainak őrzője is. Ahogy belépsz a palota impozáns kapuján, azonnal magával ragad a barokk stílus eleganciája és a

A neogótikus Jakab-palota Kassa városának egyik kiemelkedő műemléke. Bár a múltban számos hasonló épület díszítette a várost, sajnos csak ez az egyetlen maradt fenn közülük. A többi építmény sajnálatos módon érzéketlenül eltűnt a történelem szele által.

Ahogy elérkeztünk a hónap elejéhez, itt az ideje, hogy újra felfedezzük a Kassai Barangolások színhelyeit. Ez alkalommal egy különleges építményre esik a választásunk, amely 2001 óta zárva tart a rendezetlen tulajdonviszonyok miatt. Sokan érdeklődnek iránta, hiszen ez a várszerű struktúra számos titkot rejtett magában, amikor még a Malom-árok partján állt. Azonban 1968 óta a vizet elvezették, és most már csak egy út húzódik a helyén, amely új történeteket vár, hogy felfedezzük őket.

Az épületet kezdetben Schenka József, a neves sebész és szülészorvos álmodta meg, ám valamilyen oknál fogva végül lemondott a terveiről. Ezt követően a Jakab család vette birtokba, így az épület az ő otthonukká vált. 1908-ban Bárkány Hugó műépítész vásárolta meg, új fejezetet nyitva ezzel az ingatlan történetében.

A rendszerváltást követően bírósági "pingpong" kezdődött a birtokjogok körül. Bárkány leánya folyamatosan próbálta visszaszerezni az épülethez fűződő jogait. A bíróság hol az ő, hol a másik fél javára döntött, és amikor már úgy tűnt, hogy az épület végleg a városé marad, amelyhez 1945 után rekvirálással jutottak hozzá, 2011-ben váratlan fordulat következett be. Dél-Amerikából Szakmáry Károly porcelánkereskedő, valamint a hollóházi porcelángyár bérlője (1939-48) jelezte igényét az ingatlanra. Így tehát a jogi huzavona már 1993 óta tart, és még mindig nem zárult le.

Az épület falain olvasható emléktábla tanúsága szerint Edvard Beneš "elnök" is itt tartózkodott, azonban címét csupán bitorolta. 1935-ben választották meg államfővé, de már 1938-ban lemondott. Ha azonban továbbra is hivatalban maradt volna, mandátuma 1943-ban akkor is lejárt volna. Ekkor már Csehszlovákia de facto nem létezett, így nem volt senki, aki újra megválaszthatta volna, és a törvényhozás is megszűnt, így a szükséges lépések sem történhettek meg.

Az épületet 1945 után kirabolták, csak egyetlen helyisége maradt meg éppen, mely neogótikus stílusban pompázik. Kályháit magyaros motívumokkal díszítették.

Látogatásunk során megállunk Bárkány Katalin szobájában is, aki most már Kateřina Póšová néven ismert. Ő a Nobel-díjas Kertész Imre Hontalanság című művét cseh nyelvre ültette át, ezzel gazdagítva a nemzetközi irodalmi színtéren a magyar irodalom megértését.

Még Emo Bohúň írót is említenünk kell, aki ebben a palotában albérletet szerzett. Ironikus beszámolóját majd abban a helyiségben idézzük fel, ahol a két háború között lakott.

Itt, ezen a lenyűgöző épületen belül emberi sorsok fonódtak össze, szinte kibogozhatatlanul, és a sors szeszélyes fordulatai mind-mind tanúi voltak. Ez a gyönyörű hely hívogatja az érdeklődőket, hogy felfedezzék történeteit, és mi örömmel várjuk őket a megtekintésére.