Belgium jelenleg nem engedélyezi az orosz befagyasztott vagyont, hogy hozzáférhessenek.
Jogi és pénzügyi biztosítékokat igényel, továbbá elvárja, hogy azok az országok is tegyenek lépéseket az ottani orosz vagyont zárolásának feloldása érdekében, amelyek eddig nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel.
Bart De Wever, a belga miniszterelnök, több aggályt is megfogalmazott az Ukrajnának szánt, befagyasztott orosz vagyonokból származó 140 milliárd eurós támogatással kapcsolatban – számol be róla a Politico. De Wever a jogi és pénzügyi kérdéseket emelte ki, és figyelmeztetett, hogy megakadályozhatja a folyamatot, mivel a befagyasztott eszközök többsége, körülbelül 180 milliárd euró, a belga Euroclear rendszerében van elhelyezve. Belgium a kockázatok közös megosztását és a visszafizetési felelősség közös vállalását kéri, hogy elkerülje Oroszország esetleges jogi lépéseit.
A helyzet rendkívül érdekes fordulatot vett: Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy az Európai Unió által az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedések jogi értelemben megalapozatlanok. Zaharova hangsúlyozta, hogy Moszkva "fájdalmas válaszlépéseket" fog eszközölni, figyelembe véve a kölcsönösség elvét és a keletkezett károk megtérítését.
A miniszterelnök másik érve az, hogy Belgium nem az egyetlen ország, amely orosz vagyont tart vissza. Japán például 28 milliárd euró, az Egyesült Királyság 26 milliárd euró, míg Franciaország 19 milliárd euró értékű orosz eszközt zárolt. Emellett jelentős összegek találhatók Kanadában (15 milliárd euró), Luxemburgban (10 milliárd euró), Svájcban (6,2 milliárd euró) és az Egyesült Államokban is, ahol 4,3 milliárd eurónak megfelelő összeg van zárolva.
De Wever a mai ülésre érkezve feltételként szabta, hogy "minden ország, amely immobilizált orosz eszközöket, velünk együtt mozogjon az ügyben". Szerinte "óriási összegek" vannak más államokban is, amelyek eddig "hallgattak" erről.
António Costa, az Európai Tanács elnöke, csapata jelenleg az EU-csúcs záródokumentumának kidolgozásán fáradozik, hogy Belgiumot meggyőzze a 140 milliárd eurós ukrajnai hitel támogatásáról - nyilatkozta négy uniós diplomata a Politico portálnak.
A 140 milliárd eurót kitevő ukrán kölcsönről szóló vitában nagy szerepe lehet a nem EU-tag Norvégiának, amely elhivatott támogatója Ukrajnának. Legalábbis ezt javasolta Mette Frederiksen dán miniszterelnök, aki arra a kérdésre, hogy Oslo beállna-e a hitel garanciái mögé, úgy válaszolt: "Igen, remek lenne. Nem tudom, a norvég kormány tervezi-e ezt.", arra hivatkozva, hogy Norvégia részt vesz a szankciós csomagok kialakításában és betartásában. A norvég szuverén alap értéke 1,7 millió euró, miközben Belgium 170 milliárd eurós garanciát követel az orosz eszközök átadása fejében.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az Európai Unió csúcstalálkozóján hangsúlyozta, hogy az orosz állami vagyont jogszerűen és igazságosan lehetne felhasználni.
