BEOL - Egy váratlan felfedezésre bukkantak a ritkaság lapjai között, és most már minden eddigi titok napvilágra került a régiség kapcsán.
Az eladó egy 180 ezer forintos álomárat állapított meg, ám Molnár Viktor, a tapasztalt régiségkereskedő, egy másik ajánlattal állt elő. A Kincsvadászok műsorában nemrégiben egy századfordulós ritkaságra leltek, amely igencsak izgalmas felfedezés volt. Amikor alaposan megvizsgálták a darabot, olyan meglepetésre bukkantak, amelyről az eladó maga sem volt tudomása.
Nagy reményekkel érkezett meg Mihály Gyula keramikus a TV2 Kincsvadászok című műsorába. Elmondta, egy hagyatéki felvásárlás útján került hozzá az a műtárgy, aminek kulturális, irodalmi, várostörténeti vonatkozása is van, és amit licitre bocsát.
A Kincsvadászok című műsorban felfedte, hogy milyen okok miatt dönt úgy, hogy megszabadul a tárgytól.
A békéscsabai kávéházi asztal egy híres díszpolgár, Bajzsy-Zsilinszky Endre nagybátyjának, Zsilinszky Mihálynak az örökségéből származik. „Azért döntöttem úgy, hogy megválok ettől az egykori országgyűlési képviselő bútordarabotól, mert szeretném csökkenteni a gyűjteményem méretét” – osztotta meg Mihály Gyula a műsorvezető Tillával és Megyesi Balázs műtárgyszakértővel.
Megyesi mélyen lenyűgözte a darab, így azonnal alaposan megvizsgálta. Kiderítette, hogy a kávéházi asztal egy Numero 70-es sorozatszámú Tonet, ami igazi ritkaságnak számít, tekintve, hogy a legtöbb hasonló kávéházi bútor hazánkban már eltűnt; sokukat az államosítás során egyszerűen kidobták, míg mások elhasználódtak az évek során. Az asztal története tovább növeli az értékét: vajon milyen helyeken állt meg, és kik ülhettek mellette egykor? Till Attilával közösen levették az asztal márványlapját, és az eredeti csavarokkal rögzített vázon felfedeztek egy szállítmányozási bárcát is. Ez alapján az asztal valaha a budapesti Nyugati Pályaudvarról indult el, izgalmas múltat sejtetve.
Az eladó 180 ezer forintos álomáron hirdette meg az asztalt, de Molnár Viktor kereskedő végül csupán 70 ezer forintos ajánlatot tett. A Kincsvadászok kameráinak figyelme mellett Mihály Gyula úgy határozott, hogy elfogadja ezt az összeget.
Zsilinszky Mihály tanár, egyházi felügyelő, főispán is volt
Zsilinszky Mihály 1838-ban látta meg a napvilágot Békéscsabán. Tanulmányait követően a szarvasi főgimnáziumban irodalmat és történelmet oktatott, miközben egyházi szónokként is tevékenykedett. Később a csabai egyház közössége, majd a békés-csanádi evangélikus egyházmegye felügyelőjévé választotta. Emellett a Régészeti és Művelődéstörténelmi Társulat főtitkári posztját is betöltötte. 1875-től többször is képviselőjelöltként indult a Szabadelvű Párt színeiben. Később Csongrád és Zólyom vármegyék főispánjaként, majd a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkáraként szolgált. Nyugdíjba vonulása után a király belső titkos tanácsosi címmel ismerte el munkásságát.
