A parajdi sóbánya sorsa kérdése sokakat foglalkoztat, és nem véletlenül. A témával foglalkozó erdélyi geológus szakértőnk részletesen kifejti a lehetséges kockázatokat és a bányászati folyamatok hatását a környezetre. Cikkünkben bemutatjuk a sóbánya stabi

A sajtóban említett 2007-es és 2014-es geológiai tanulmányok arra utalnak, hogy a geológusok már jóval korábban figyelmeztettek a parajdi sóbánya jövőbeli problémáira. A szakemberek aggodalmukat fejezték ki a beázások és beszivárgások által okozott kockázatok miatt, amelyeket komoly katasztrófákhoz vezethetnek. Geológiai szempontból a figyelmeztető jelek közé tartozott a talajmozgások és a vízszint ingadozások monitorozása, valamint a bányaműveletek során tapasztalt instabilitás. Ezen jelenségek arra utaltak, hogy a sóbánya szerkezeti integritása meggyengülhet, ami hosszú távon fenyegetheti a terület biztonságát és a környező közösségeket.

- Valóban, a parajdi sóbánya "betegségének" a szimptómai már sok évvel ezelőtt jelentkeztek. Ezekre az idézett, 2007- ben nemzetközi konferencián bemutatott tanulmány hívta fel először a figyelmet még mielőtt a vízbetörési esetek megtörténtek volna. A tanulmány hidrológiai és hidrogeológiai, majd geofizikai mérési adatokra támaszkodott, amelyek lehetővé tették a kockázati tényezők elemzését és az azt követő figyelmeztetések, sőt javasolt intézkedések megfogalmazását is, azaz a bánya és környékének a monitorizálását...

ami süket fülekre talált és nem történt meg.

Ami mindezen tudás tükrében igazán megdöbbentő...

A szimptómák folyamatosan fokozódtak és megsokszorozódtak azóta, hogy az első jelek megjelentek, különösen az egyre gyakoribb vízbetörések révén. Ezek a jelenségek most már évenként visszatérnek, és az idei események már a "betegség" legkritikusabb szakaszának kezdetét jelzik. Emellett más figyelmeztető jelek is megjelentek; a régi, használaton kívüli bányaüregekben tapasztalt "száraz" beomlások, amelyeket a szakemberek észleltek és dokumentáltak. Ezek a beomlások azonban nem tűntek közvetlen veszélyt jelenteni sem az aktív kitermelésre, sem a turisztikai és kezelési tevékenységekre, így az eseteket nem vizsgálták meg alaposan, és a potenciális kockázati tényezők felmérése is elmaradt.

Fontos kiemelni, hogy a bányageológus legfőbb feladata – a kitermelendő anyag mennyiségének és minőségének biztosítása – mellett számos olyan tevékenység is a munkaköréhez tartozik, amelyek nem földtani szakképzettséget igényelnek, mégis jelentős terhet jelentenek. Ilyenek például a munkavédelem és a kitermeléssel összefüggő környezeti problémák feltárása és kezelése. Ezek a feladatok annyira időigényesek, hogy a bányageológusoknak nem marad elegendő idejük a "szimptómák" kezelésére sem.

Azokat a tényezőket, amelyeket a profitra és a kitermelésre összpontosító vezetőség, valamint a bánya és a magasabb állami hatóságok sem tartanak fontosnak, teljesen figyelmen kívül hagyják.

E jelek ismeretében talán elkerülhető lett volna a katasztrófa?

- Igen, megelőzhető lett volna, ha a "szimptómák" észlelése és jelentése után nem mulasztották volna el a kötelező naprakész "diagnózis" elkészítését a bánya folyamatos geofizikai, hidrogeológiai és mérnökgeológiai, valamint a felszín hidrológiai monitorizálása eredményeképpen, és annak alapján a szakszerű "kezelés" megtervezését és kivitelezését. A bányászok által jelzett beszivárgások is a bánya "betegségének" a szimptomatológiájához tartoztak, amit, a többiekkel együtt, nem vettek figyelembe.

- Egy parajdi lakossági fórumon páran arról beszéltek, hogy egy tavat kellene létrehozni a kiszivattyúzott vízből, a bánya melletti területen. Ez geológiai értelemben kivitelezhető terv?

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: - Bár az én nézőpontom nem mérnökgeológiai szakmai alapokon nyugszik, úgy vélem, hogy a megfelelő óvintézkedések betartása és a káros környezeti hatások elkerülése mellett a projekt megvalósítása lehetséges.

Jelenleg a bánya mélyén egy izgalmas, ámde kiszolgáltatott helyzet bontakozik ki, mivel a víz elkezdte elárasztani a föld alatti folyosókat és kamrákat. A sötét, zúgó falak között a víz lassan, de biztosan teret hódít, mintha a természet vissza akarná venni azt, ami egykor az övé volt. A bányászok, akik eddig a fémek és ásványok keresésével foglalkoztak, most kétségbeesetten próbálják megmenteni magukat, miközben a víz szintje folyamatosan emelkedik. A víz csobogása, a falak reccsenése és a távoli morajlások egyfajta feszültséget teremtenek a levegőben, tükrözve a helyzet súlyosságát. Minden pillanatban élet és halál kérdése forog kockán, miközben a bánya rejtélyei és a természet hatalma egyesül a mélyben.

A bányába bejutott víz tekintetében úgy vélem, három különböző állapotot érdemes észben tartanunk: az első a száraz üregek helyzete, a második a részlegesen feltöltött állapot, míg a harmadik a teljesen vízzel telített üregek szituációja.

A száraz üregek állapotának figyelemmel kísérése érdekében érdemes lenne monitorozni az üreg falainak elmozdulását és deformációját, különösen a szomszédos, vízzel telített üregek közelében. A legnagyobb kockázatot az elválasztó fal struktúrájának gyengülése, elvékonyodása vagy akár áttörése jelenti. E változások nyomon követésére beltéri távérzékelő rendszerek alkalmazása lehetne egy hatékony megoldás.

A részben feltöltött üregek elemzésekor a víz sótartalmának vizsgálata kulcsfontosságú, hiszen a sóval telített víz elveszíti oldóerejét. Emellett, ha további édesvízi beáramlások vagy szivárgások lépnek fel, várható, hogy a sókioldás mértéke megnövekszik, különösen a beáramlások körüli felszínközeli zónákban és azok közvetlen közelében.

Ez a folyamat idővel a boltozat összeomlásának irányába tereli a dolgokat.

- Mit szólnál a teljesen elöntött barlangokhoz?

- A teljesen elárasztott üregeknél a sókioldás elméletileg előbb-utóbb leáll a telítettségnél, de a növekvő nyomás emeli a telítettség küszöbét, amelynél leáll a további kioldás. Ugyanakkor a falakra ható víznyomás felszabadulása a víz kipumpálása során, főleg ha az gyorsan történik, a falak és a boltozat destabilizációjához vezethet. Mindez felszíni horpadások megjelenését és végül a mennyezet beszakadását okozhatja.

A folyamat végigfutása, valamint az, hogy végül bányabeomláshoz vezet-e, nagymértékben függ számos helyi tényezőtől. Jelenleg azonban senki sem rendelkezik elegendő információval ezekről, mivel a részletes mérnökgeológiai, hidrogeológiai és geofizikai előtanulmányok és kutatások még hiányoznak.

Ahogy korábban említettem, az ilyen típusú összehangolt kutatásokra rendkívül fontos és sürgető szükség van.

Úgy értem, hogy az önök csapata műholdas technológia révén képes előre jelezni a bánya esetleges beomlásának helyét és időpontját. A legfrissebb információk alapján mi a várakozás: csupán kisebb, lokális gödrök várhatóak, vagy lehetséges, hogy az egész "sóhegy" összeomlik?

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: 2019-ben, a "Topo Transylvania" nemzetközi kutatási projekt keretében egy InSAR reflektorokból álló megfigyelő rendszert telepítettünk a Sóhát és annak környékén. Ennek a rendszernek az a célja, hogy nyomon követhessük a topográfiai felszín apró, milliméteres vagy centiméteres változásait, amelyeket más módszerekkel nehezen lehetne észlelni. Így lehetőség nyílik a sótektonikával összefüggő geológiai folyamatok alaposabb megfigyelésére és megértésére.

A módszer lényege, hogy a Föld körüli pályán keringő egyes műholdak folyamatosan küldenek mikrohullámú radarjeleket a földfelszínre, amelyeket bármilyen reflektorizáló természetes vagy mesterséges felület, de legnagyobb hatásfokkal az erre a célra kifejlesztett úgynevezett sarok-reflektorok, visszatükröznek és a jelek oda-vissza útja idejének a nagyon egzakt, a másodperc milliomodrésze pontosságú mérésével magának a megtett útnak a hosszúságát is, amennyiben az változik a felszín abszolút magasságának a növekedésével vagy csökkenésével, azt a reflektorok telephelyének a kiemelkedésével vagy süllyedésével.

Ez a rendszer különösen értékes eszközként szolgálhat a jelenlegi drámai helyzet kezelésében, mivel lehetővé teszi a bánya feletti terület folyamatos monitorozását. Különösen fontos, hogy képes legyen az apróbb horpadások észlelésére, amelyek gyakran a bányabeomlások előjelei. Ezzel a technológiával időben figyelmeztethetjük a szükséges hatóságokat, így megelőzhetjük a potenciális veszélyhelyzeteket.

A módszer alkalmazása hetente, vagy legjobb esetben néhány naponta végezhető, mivel szükség van a műholdas adatok lekérésére és fogadására az ESA (Európai Űrügynökség) részéről. Ezek az adatok ingyenesen hozzáférhetők, amennyiben megfelelő indoklást tudunk nyújtani, ugyanakkor a feldolgozásuk és értelmezésük időigényes, ezért nem állíthatók elő azonnali információk egyik napról a másikra. Ennek ellenére, jelenleg ez az egyetlen olyan monitorozási módszer, amely azonnal alkalmazható és megfelelő infrastruktúrával bír, ráadásul költségekkel sem jár ebben a szakaszban. Egy segítő szándékú, spontán módon alakult nemzetközi csapat, amely a legképzettebb szakembereket tömöríti, jelenleg ezen a projekten dolgozik, és várhatóan néhány napon belül értékes információkkal látja el az illetékes hatóságokat.

Milyen eredményekre lehet számítani?

A kutatási projekt célja, hogy alaposan feltérképezze a sóbánya és annak közvetlen környezete, lényegében Parajd teljes területének felszíni stabilitását. Ez magába foglalja...

az instabil területek azonosítása és elhatárolása a stabil területektől.

Ahhoz, hogy a kérdésre, miszerint "mire számíthatunk", érdemi választ adjunk, csupán a kutatási módszer alkalmazása nem elegendő. A végeredmény ugyanis számos apró részlet függvénye. E részletek mibenlétének és paramétereinek alapos vizsgálatához egy holisztikus, interdiszciplináris megközelítés szükséges, amely magában foglalja a mérnök-geológiai, geofizikai és hidrogeológiai módszereket. Ezek a kutatási folyamatok nemcsak időigényesek, hanem pénzügyi szempontból is jelentős erőforrásokat igényelnek. Jelenlegi tudomásom szerint már rendelkezésre áll a szükséges anyagi támogatás, mind hazai, mind külföldi forrásokból, beleértve a magyarországi együttműködéseket is. Azonban a munka sikeres lebonyolításához elengedhetetlen a részletes tervezés, előkészítés és a kivitelezés precíz irányítása, ami további kihívások elé állít minket.