A mikrovállalkozások folyamatos nyomás alá helyezése komoly veszélyt jelent a cégek és munkahelyek számára. Ezek a kis vállalkozások nem csupán a gazdaság motorjai, hanem sok ember megélhetését is biztosítják. Ha nem kapnak megfelelő támogatást és elismer

Kovászna megye gazdasági struktúrája különleges képet mutat, hiszen tavalyig a vállalkozások körülbelül 90%-a mikrovállalkozásként működött. Az év végén a kormány által bevezetett salátarendelet következtében Háromszéken több száz cég vesztette el mikrovállalkozás státuszát, és a profitadó fizetői körébe lépett. Ez a változás az adózási feltételekben jelentős átalakulást hozott magával: míg korábban az üzleti forgalmuk csupán 1%-át kellett adóként befizetniük, mostantól a nyereségük 16%-át kötelesek megfizetni. Ez a lépés sok vállalkozás számára hátrányos, és komolyan fenyegeti a fennmaradásukat.

A különböző adóbesorolás alá tartozó mikrovállalkozások közül különösen súlyosan érinti a rendelet azokat, akik szellemi termékek előállításával vagy szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak. Ezeknél a vállalkozásoknál ugyanis a leírható költségek minimálisak, így a bevételeik szinte teljes egészében a profitjukat képezik. Hirtelen arra kényszerültek, hogy az eddigi 1 százalékos adókulcs helyett most már 16 százalékot kell befizetniük. Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Maszolnak kifejtette, hogy ez a változás rendkívüli terhet ró ezekre a vállalkozásokra.

Ahogyan az már köztudott, eddig azok a cégek minősültek mikrovállalkozásnak, amelyek éves bevételük nem haladta meg az 500 ezer eurót, és legfeljebb 9 alkalmazottat foglalkoztattak. A salátarendelet alapján azonban idén megváltoztak a határok: a bevételi küszöb 250 ezer euróra csökkent. Ennek következtében 2026. január elsejétől kizárólag azok a cégek számítanak mikrovállalkozásnak, amelyek éves forgalma 100 ezer euró alatt marad. Ez a változás azt jelenti, hogy ezek a cégek mentesülnek a profitadó alól, és csak 1 százalékos forgalmi adót kell fizetniük. E felett azonban már profitadó kötelezettséggel bírnak, amelynek mértéke a nyereségük 16 százaléka.

A Maszol kérésére a 2023-as mérleg adatok alapján készített elemzésében Édler András rámutatott: Kovászna megyében 5014 mikrovállalkozás volt. Feltételezve, hogy tavalyi üzleti teljesítményük hasonló volt az egy évvel korábbihoz, 254 olyan cég lehet Háromszéken, amelynek forgalma meghaladta a 250 ezer eurót, így idéntől profitadó fizetővé válik. Jövő évtől - amikor 100 ezer euróra csökken a bevételhatár - további 526 cég veszítheti el a mikrovállalkozás státusát.

Édler András rámutatott: a két bevételhatár csökkentés 780 háromszéki mikrovállalkozást érinthet, ami a Kovászna megyei cégek 14 százalékát jelenti. Gond az, hogy ők nem önszántukból válnak profitadó fizetővé, mert ez az adózási forma fenntartható és kedvező számukra, hanem mert az államnak nincs pénze és egyre inkább a profitadó fele tereli a mikrovállalkozásokat, fogalmazott Édler András aki szerint a kisvállalkozások késélen táncolnak, sokan nem tudják majd kifizetni a megemelkedett adójukat, ezért bezárnak és munkahelyek szűnnek meg.

A kedvezőtlen jogi és adózási környezet már most is érezteti a hatását, hiszen a cégbezárások számának emelkedése már tavaly megkezdődött, és ez a tendencia idén is folytatódhat. Az Országos Cégbíróság (ONRC) statisztikái alapján tavaly január elejétől november végéig országszerte 41 093 vállalkozás szűnt meg, ami 15,31%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Kovászna megyében a helyzet különösen aggasztó, mivel az elmúlt év első 11 hónapjában 215 cég zárta be kapuit, ami 18,78%-os emelkedést mutat az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Édler András véleménye szerint a vállalkozások helyzete egyfajta barométerként szolgál, amely tükrözi a kormány által bevezetett megszorítások hatását. Az államkassza finanszírozási szükségletei miatt a vállalkozások fokozott nyomás alá kerültek, ennek következményeként pedig drámaian megnőtt a cégbezárások száma. A háromszéki kereskedelmi kamara elnöke arra is figyelmeztetett, hogy a szigorú intézkedések miatt a vállalatok adóssága is jelentősen megnövekedett, hiszen sokan képtelenek kigazdálkodni a megemelkedett adóterheket.

Édler András elmondta, a birtokában lévő adatok alapján a mintegy 800 ezer hazai vállalkozásból 330 ezer cég tartozik valamilyen adóval az államnak. Ezek az elmúlt 5 évre visszamenőleg összesen 32 milliárd lejes adótartozást halmoztak fel, csakhogy ennek jelentős része, 13,5 milliárd lejes tartozás az elmúlt évben gyűlt össze.

A háromszéki közgazdász szerint az államkassza hiányára a megoldás nem a kisvállalkozások sanyargatása kellene legyen, hanem a jelenleginél sokkal karcsúbb államapparátus, vagyis az állami alkalmazottak számának csökkenése és a hatékonyabb adóbehajtás.