Donald Trump bejelentette: 25%-os vámot vezetnek be minden acél- és alumíniumszármazékra, ezzel elindult a gazdasági konfliktus újabb szakasza. A kereskedelmi feszültségek fokozódása már most érezhető, és a globális piacok reakciója sem váratott magára.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, fontos végrehajtási rendeletek aláírásával lépett a kereskedelmi politika területére. Ennek értelmében március 12-től kezdődően 25%-os vámot vezetnek be az acél- és alumíniumimport termékekre.
Donald Trump lesújtott, jön a 25 százalékos acél- és alumínium-vám. A lépés jelentős kereskedelmi háborút indíthat el, annak ellenére, hogy Európa és Kína erőteljes figyelmeztetéseket fogalmazott meg a döntés ellen - írja tudósításában az AFP.
A hétfőn nyilvánosságra hozott rendelet szerint az új tarifák minden alumínium- és alumínium-származékot érintenek, amelyek az alábbi országokból érkeznek:
Az acélimportra vonatkozó új végrehajtási rendelet még szigorúbb intézkedéseket hoz, hiszen az eddig említett országok mellett mostantól Brazília, Japán és Dél-Korea is érintetté válik a 25 százalékos vámkivetés által.
"Az acél és alumínium vámok tekintetében egyértelműsítem a helyzetet: 25 százalékos vámot vezetünk be, kivételek vagy mentességek nélkül" - jelentette ki Trump az Ovális Irodában.
Bár a jogszabály explicit módon nem utal Kínára mint célországra, Trump gazdasági politikájának egyik központi eleme a kínai áruk visszaszorítása. Az amerikai kormány álláspontja szerint Kína kihasználta Mexikó vámmentességét, hogy kínai termékeket juttasson vámmentesen az Egyesült Államok piacára, ezzel kikerülve az importkorlátozásokat.
A rendelet indoklásában a következő megállapítások olvashatók:
"A kínai gyártók kihasználják Mexikó vámmentességét, hogy kínai alumíniumot juttassanak el az Egyesült Államokba Mexikón keresztül."
A dokumentumban foglaltak alapján Kína acélexportja jelentős mértékben megnövekedett Mexikó irányába. Ez arra utal, hogy bizonyos országok igyekeznek kikerülni az Egyesült Államok által bevezetett kvótákat és vámokat.
Az Egyesült Államok acélexportjának jelentős része Kanadától, Mexikótól és Brazíliától érkezik, míg Dél-Korea a következő legnagyobb beszállító. Az újonnan bevezetett vámok várhatóan jelentős gazdasági következményekkel járhatnak ezen országok számára.
Dél-Korea ügyvezető elnöke, Csoj Szangmok kedden hangsúlyozta, hogy kormánya elkötelezetten dolgozik a hazai vállalatok védelme és támogatása érdekében. Kiemelte, hogy a gazdasági stabilitás megőrzése és a helyi ipar megerősítése prioritást élvez a kormány politikájában. Hozzátette:
"Szoros együttműködést alakítunk ki a Trump-adminisztrációval, miközben bővítjük diplomáciai lehetőségeinket, hogy enyhítsük a bizonytalanságot."
Trump jelezte, hogy újabb vámintézkedések bevezetését fontolgatja az autóipar, a gyógyszeripar és a számítógépes chipek területén. A volt elnök egy keddi vagy szerdai sajtótájékoztatón bejelentheti a szélesebb körű "viszonossági tarifák" alkalmazását, melyek célja, hogy egyensúlyt teremtsenek más országok vámjaival az amerikai termékekkel szemben.
Ez nem az első eset, hogy Trump ilyen lépésekhez folyamodik: 2017 és 2021 között többször is bevezetett vámokat, mivel úgy érezte, hogy az amerikai ipar méltánytalan hátrányban van az ázsiai és európai termékekkel szemben.
"Az Európai Unióval szembeni jogtalan vámok nem maradnak válasz nélkül – határozott és arányos ellenlépéseket fogunk alkalmazni."
Olaf Scholz német kancellár szintén kritikát fogalmazott meg, és hangsúlyozta, hogy Európának egységes választ kell adnia Washington döntésére.
"Remélem, hogy elkerüljük a vámok és ellen-vámok kártékony spirálját." - mondta Scholz.
Emmanuel Macron, Franciaország elnöke, határozottan elítélte Trump döntését, és kifejezte elkötelezettségét, hogy az Európai Unió védelmében fellép. Emellett hangsúlyozta:
"Az Egyesült Államoknak Kínára kellene összpontosítania, nem Európára."
A brit acélipar érdekvédelmi szervezete a döntést "megdöbbentő csapásként" jellemezte, amely súlyosan fenyegeti az iparág jövőjét az Egyesült Királyság területén.
A volt elnök már korábban is alkalmazta a vámokat, mint nyomásgyakorlási eszközt a kereskedelmi egyeztetések során. Például az előző hónapban Trump ideiglenesen leállította a 25 százalékos vámokat Kanada és Mexikó ellen, miután mindkét ország ígéretet tett arra, hogy hatékonyabb lépéseket tesz a fentanil terjedésének és az illegális migrációnak a megfékezésére.
Közben Kína is lépett: hétfőtől 10%-os vámot vezetett be az amerikai szén- és cseppfolyósított földgázimportokra. Guo Jiakun, a kínai külügyminisztérium szóvivője így reagált a kialakult helyzetre:
"A kereskedelmi és vámháborúk során sosem születik igazi győztes."
Miközben Trump azt hangoztatja, hogy a vámok terhei a külföldi exportőrökre hárulnak, a szakértők véleménye általában eltér ettől a nézettől. A vámok várhatóan emelni fogják az importált acél és alumínium költségeit, ami végső soron az amerikai vásárlók és ipari cégek számára is komoly hatásokat gyakorolhat.
A következő napok során valószínűleg újabb bejelentések látnak napvilágot Trump kereskedelmi stratégiájával kapcsolatban, amelyek tovább növelhetik a nemzetközi feszültségek szintjét.
