Egy különös iskola, ahol a tanítás tilalma uralkodott; aki mégis bátor volt megpróbálni, azt súlyosan megbüntették.

Itt most tényleg mindent meg lehet tudni a csabai iskolákról: különleges kiállítás nyílt a napokban a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.

Palatábla, palavessző, lúdtoll és tintatartó, logarléc és köbkocka – mindezek izgalmas időutazásra invitálnak a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, ahol még a régmúlt iskolapadokban is helyet foglalhatunk. A napokban megnyílt „Magyar iskolatörténet - Csabai iskolák” című kiállítás számos lenyűgöző részletet tár fel, többek között azt, hogy hol alapították az első evangélikus és katolikus iskolát a városban, valamint ki volt az első tanító a magyar iskolák történetében. A tárlat, amely számos érdekes tárgyat és információt kínál, szeptember 28-ig ingyenesen látogatható. Forrainé Kovács Márta, a kiállítás válogatója és rendezője, hangsúlyozta, hogy az intézmény gazdag gyűjteménye rengeteg, a témához kapcsolódó műtárgyat vonultat fel, ám nem céljuk a teljesség elérése.

Több mint ezer évvel ezelőtt kezdődött el a magyar oktatás története.

A történelmi írások szerint az első iskola megalapításának kezdeményezése Géza fejedelem nevéhez fűződik, aki 996-ban indította el az építkezést. E két évvel később, 998-ban Pannonhalmán, a bencés szerzetesek támogatásával kezdte meg működését. Az idő múlásával a katolikus egyház mellett a protestáns felekezetek is felismerve az oktatás fontosságát, saját intézményeket alapítottak, amelyeket a térítés hatékony eszközeiként használtak. Mária Terézia 1777-ben kiadta a Ratio Educationis című rendeletét, amely az oktatás és nevelés kereteit szabályozta, ezzel megnyitva az utat a modern magyar iskoláztatás előtt, és hangsúlyozva a tankötelezettség fontosságát is.

Az első csabai iskolák a templom környékén voltak

A kiállításon, az egyik vitrinben nem véletlenül kapott helyet egy Tranoscius. A 300 éve betelepült tót evangélikus telepesek nem csak templomot kezdtek építeni. Az első iskola egy paticsfalú szobában lelt otthonra, és a Tranosciusból, az énekeskönyvből tanítottak. 1728-ban kettő, 1802-ben pedig immár négy iskola volt az evangélikus kistemplom környékén. Tót nyelven tanítottak, nem volt tanrend és tananyag. Ki kell emelni Wilim (Vilim) Jánost, aki 1842-től tanított a Kastély utcában, érdekesség, erkölcsöt is oktatott, és bevezette a testgyakorlatot. A katolikusok 1756-ban létesítették az első iskolát, egy, báró Harruckern Ferenctől adományként kapott házban. 1828-ban építették meg a második iskolát, a Szarvasi úton. Az első magyar iskola 1842-ben nyílt meg, az első magyar tanító Haan Lajos volt.