Egyszerre testesítette meg a reformátori szellemet és a konzervatív értékeket: e kettősség révén alakította át a katolikus egyházat.

Ma reggel 7,35-kor a Szentatya, Jorge Mario Bergoglio visszaadta teremtőjének a lelkét. Példaképéhez, Assisi Szent Ferenchez hasonlóan egész életén át hűségesen követte Jézust. Papként, érsekként, legvégül pedig pápaként is azt hirdette, hogy ha észrevesszük a kicsinyeket, szívünket pedig kinyitjuk előttük, akkor meglátjuk, hogy a kicsinységek micsoda nagy dolgokat rejtenek - írja a hirado.hu.

Ferenc pápa szavai szerint az igaz vallás nem olyan, mint egy mélyhűtő, amelyben a tanítások statikus állapotban megfagynak; ehelyett a doktrína dinamikus, folyamatosan gyarapodik és fejlődik, akárcsak egy fának a növekedése. Ez a gondolat tökéletesen összhangban áll Szent Ágoston bölcsességével, aki az ókor és a középkor határán élt, és azt hangoztatta, hogy az egyház mindig megújításra szorul, azaz "Ecclesia semper reformanda est". E kijelentései arra emlékeztetnek bennünket, hogy a vallásos közösségeknek folyamatosan reflektálniuk kell saját tanításaikra, hogy lépést tartsanak az idő szellemével és a hívők igényeivel.

Ferenc pápa egész életét e jegyben élte, számára a szent hagyomány és megújulás egyaránt fontos volt.

Ez a szemlélet világosan megmutatkozik a budapesti Eucharisztikus Világkongresszus zárómiséjén, amelyet a Hősök terén tartottak. Itt a magyarság számára megfogalmazott üzenetek között elhangzott: "A vallásos érzés ennek a gyökereihez olyannyira kötődő nemzetnek az éltető nedve. De a földbe szúrt kereszt nemcsak arra indít bennünket, hogy jól gyökerezzünk meg, hanem a magasba is nyúlik, és kitárja karjait mindenki felé. Arra hív, hogy ragaszkodjunk gyökereinkhez, de ne elégedjünk meg ezzel; merítsünk a forrásból és adjunk inni mindazoknak, akik szomjaznak. Azt kívánom nektek, hogy legyetek ilyenek: megalapozottak és nyitottak, mélyen gyökerezők és másokat tisztelők".

Ferenc pápáról a szakértők véleménye szerint elmondható, hogy a hit kérdéseiben rendíthetetlen, míg az erkölcsi dilemmák terén inkább egy kiegyensúlyozott, mérsékelt konzervativizmust képvisel.

Az egyház hosszú évszázadok óta fennálló tanítása szerint elveti a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát és az eutanáziát. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy minden homoszexuális személy iránt szeretetteljes és tiszteletteljes hozzáállás szükséges.

Szerinte az egyháznak mindenki felé az isteni szeretetet kell megjelenítenie, és ez alól az LMBTQ-közösség tagjai sem képezhetnek kivételt. A Biblia tanításai szerint ugyan nem engedélyezte az azonos nemű párok liturgikus keretek között történő megáldását, de azt nem zárta ki, hogy Isten teremtményeiként ők is egyedi áldásban részesüljenek.

Az anyaságot viszont Ferenc pápa kiemelt fontosságúnak tartotta. Számtalan esetben tanított az édesanyák szerepéről, amelyet Szűz Máriával, Jézus édesanyjával állított párhuzamba. "Az anyák a legerősebb ellenszerei az önző individualizmus elterjedésének. Az egyed, az individuum az, aki nem tud megosztani, az anyák ellenben szétosztják magukat, kezdve attól, hogy befogadnak egy gyermeket, hogy világra szüljék, és aztán felneveljék. Leginkább az anyák azok, akik gyűlölik a háborút, amely megöli a gyermekeiket" - tanította 2021-ben. Ferenc pápa szerint az édesanyák nélküli világ "embertelen világ lenne, mert az anyák mindig, még a legnehezebb pillanatokban is tanúságot tehetnek a gyengédségről, az odaadásról és az erkölcsi erőről. Az anyák egyúttal közvetítik a vallási élet legmélyebb értelmét: az imádságban, a vallásos lelkület legelemibb gesztusaiban. Ez egy üzenet, amit a hívő anyák képesek átadni". A Szentatya szerint az édesanyák szerepe nélkül "nemcsak, hogy újabb hívők nem lennének, hanem maga a hit vesztené el egyszerű és mélységes melegét. Az egyház anya, a mi anyánk! Nem vagyunk tehát árvák. Van anyánk! A Szűzanya, az egyház anyja a mi mamánk", mi tehát a "Szűzanya gyermekei vagyunk" - tanította a Szentatya.

Ferenc pápa a 2022. március 19-én közzétett, és három hónappal később hatályossá vált Praedicate Evangelium apostoli konstitúcióval megreformálta a Római Kúriát. Ez a dokumentum a szentatya által összehívott bíborosi tanács kilenc éves munkájának főbb gondolatait összegzi. A Római Kúria amúgy az egyházi törvénykönyv 360. kánonja alapján azon hivatali apparátust jelöli, "melynek segítségével a pápa az egyetemes egyház ügyeit intézni szokta". Ferenc pápához köthető új gondolatként a kúria tizenhat dikasztériumába már nőket is teljes jogú tagként lehet delegálni.

A Szentatya nem csupán Róma püspökeként, hanem már argentin főpásztorként is határozottan fellépett a társadalmi igazságtalanságokkal szemben, és elkötelezetten védte a szegények és kiszolgáltatottak jogait.

Budapesten is kifejezte ezt a gondolatát, amikor a Rózsák terei Árpádházi Szent Erzsébet templomban találkozott a társadalom szélén élő emberekkel.

Jorge Mario Bergoglio, a Ferenc pápa néven ismert egyházi vezető, már argentin papként és Buenos Aires érsekeként is elkötelezetten harcolt a társadalmi igazságtalanságok ellen. Különösen a szegények melletti kiállása tette őt népszerűvé a válságokkal terhelt Dél-amerikai országban. Pápai névválasztása is tükrözi ezt a nézetet és értékrendet, hiszen Szent Ferenc életpéldáját követve kívánja üzenni a világnak a szolidaritás és a szeretet fontosságát.

A Latin-Amerikában kialakult felszabadítási teológiától eltávolodott, azonban szoros kapcsolatot ápolt a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalommal.

A Közösség és Felszabadulás néven ismert mozgalom a római katolikus egyház tanításait követve igyekszik hozzájárulni a társadalom különböző problémáinak megoldásához. Céljaik elérése érdekében aktívan tevékenykednek az élet számos területén, ezáltal párbeszédet folytatnak a közösséggel. Érdekes, hogy Ferenc pápa, aki olasz származású argentin, valójában hidat formál a harmadik világ felé. Tanulmányait Németországban végezte, és jezsuitaként része volt egy nemzetek feletti regionális közösségnek, ami tovább erősíti a globális összefonódások iránti elkötelezettségét.

Nem csupán a konzervatívok, hanem a mérsékelt nézeteket vallók is nagyra értékelték az intelligenciáját, a szerénységét és a lelkipásztori elhivatottságát.

2014. november 25-én az Európai Unió parlamentjében, a 28 tagállam mintegy 500 millió állampolgárához intézte szavait: "Elérkezett az idő, hogy együtt építsünk egy olyan Európát, amelynek középpontjában a gazdasági érdekek helyett az ember áll, az elidegeníthetetlen értékek tisztelete. Európa bátran vállalja múltját, és bizalommal néz a jövő felé, hogy teljes mértékben és reménnyel élhesse meg a jelenét. Hagyjunk fel a megfélemlített, önmagába zárkózó Európa képével, és támogassuk egy olyan kontinens születését, amely a tudományok, a művészetek, a zene és az emberi értékek szellemében él. Olyan Európára van szükségünk, amely az égre tekint, eszményképeket követ, és gazdagítja a világot."

Jorge Mario Bergoglio életét a szerénység és az egyszerűség jellemezte. Argentin érsekként nem birtokolt autót, inkább a tömegközlekedést választotta, és amikor Rómába kellett utaznia, a turistaosztályon repült. Pápai szolgálata kezdetén elutasította az Apostoli Palota fényűző lakosztályát, és a Vatikán Szent Márta-házában élt, ahol a mindennapi élet egyszerű örömeit élvezte.

Ferenc pápa egyik figyelemre méltó tanítása hangsúlyozza, hogy „az élet bonyolult, és ha nem tanuljuk meg, hogyan értelmezzük, könnyen eltékozlunk olyan gyors megoldásokra, amelyek végül szégyent hozhatnak ránk.” Ezen kívül kiemelte, hogy „a Biblia arra figyelmeztet, hogy Isten szava a nyugalom, a figyelem és a csend pillanataiban hallatszik.” A pápa Illés próféta tapasztalataira is utalt, aki felismerte, hogy az Úr nem a tomboló szélben, a tűz vagy a földrengés zajában szól, hanem sokkal inkább az enyhe szellő lágy suttogásában.

Róma püspökeként Ferenc pápa az általa képviselt eszmeiséget, amely párhuzamba állítható Szent Ágoston azon nézeteivel, miszerint az egyház folyamatos megújulásra van szüksége, a következőképpen fogalmazta meg: