Megdöbbentő nukleáris fegyverkezés: India és Észak-Korea újraéleszti a világháborús fenyegetettséget.
A 21. század új kihívása: atomfegyverek nélkül nem létezik valódi biztonság. India és Észak-Korea figyelemre méltó lépései világosan jelzik, hogy a leszerelési ígéretek már nem elegendők.
Miközben a globális közvélemény figyelme az orosz-ukrán konfliktusra irányul, két másik atomhatalom a háttérben, csendben, ám annál aggasztóbban felgyorsította nukleáris fejlesztéseit - számolt be a The Guardian.
India ezen a héten sikeresen végrehajtotta az Agni-5 nagy hatótávolságú ballisztikus rakéta tesztelését, amely jelentős lépést jelent az ország védelmi képességeinek fejlesztésében.
A fegyverzet egyértelműen India két legfontosabb ellenfelére, Pakisztánra és Kínára összpontosít. Az indiai-pakisztáni kapcsolatok az idén többször is a nyílt háború szélére kerültek, miközben Washington büntetővámokkal sújtotta Újdelhit, amiért az túlzottan megbízik az orosz energiaforrásokban.
Egy amerikai think tank legújabb jelentése szerint Észak-Korea titkos katonai létesítményt alakított ki a kínai határ közelében. A bázison állítólag interkontinentális ballisztikus rakéták és azok indítóberendezései találhatóak, ami aggasztó fejlemény a régió biztonsági helyzetét illetően.
Egy friss jelentés alapján a létesítmény a rejtett rakétabázisoknak egyike, amelyekből 15-20 található Phenjan területén, és amelyeket a városvezetés soha nem hozott nyilvánosságra a nemzetközi tárgyalások során.
Jelenleg kilenc állam rendelkezik hivatalosan atomfegyverekkel, de a világ atomelrettentő erejének csúcsán továbbra is az Egyesült Államok és Oroszország áll.
Kína, India és Pakisztán fegyverarzenálja lényegesen kisebb, ugyanakkor a dinamikus fejlesztések arra utalnak, hogy a világ egy új fegyverkezési verseny kapujában áll.
A történelem során több ország is döntött úgy, hogy lemond atomfegyvereiről, például Ukrajna, Kazahsztán és Dél-Afrika. Azonban a budapesti memorandum tanulságai, amelyek szerint Oroszország megsértette Ukrajna biztonsági garanciáit, mára figyelmeztető jelzésként szolgálnak.
Nem meglepő, hogy a leszerelési ígéretek iránti bizalom egyre csökken: India és Észak-Korea legfrissebb lépései világosan jelzik, hogy a 21. században az atomfegyverek birtoklása újból a túlélés alapvető feltétele lett.
