Az Európai Unió Bírósága döntést hozott, amely szerint az Európai Bizottságnak garantálnia kell a hozzáférést a COVID-19 vakcinákra vonatkozó szerződésekhez.

Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiről szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát - közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.

Szerdán közzétett ítéletében az uniós bíróság közölte: az Európai Bizottságnak az uniós szerződések szerint valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára. Egyúttal helyt adott a The New York Times újságírójának a vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kérelemének, és rámutatott: az uniós bizottságnak a kért szöveges üzenetekkel kapcsolatos válaszai a teljes eljárás során feltételezéseken, vagy pedig változó, illetve pontatlan információkon alapultak.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal, amelyre mintegy 2,7 milliárd eurót szabadított fel. A koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését.

Egy újságíró, aki a The New York Times-nál dolgozik, hozzáférést kért a szöveges üzenetekhez, mivel úgy véli, hogy ezek fontos információkat nyújthatnak a megállapodásokról. Az Európai Bizottság azonban elutasította ezt a kérelmet, hivatkozva arra, hogy nem rendelkezik a szóban forgó dokumentumokkal, mivel Ursula von der Leyen nem őrizte meg az üzeneteket. Szerdán, egy újabb ítélet keretében, az uniós bizottság mégis helyt adott a The New York Times újságírójának kérésének. Az indoklás szerint a kérelmező "releváns és egybehangzó" bizonyítékokat szolgáltatott, amelyek alátámasztják, hogy az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója valóban folytattak szöveges üzenetváltást az oltóanyagok beszerzéséről. Ezzel a kérelmező sikeresen megdöntötte a dokumentumok nemlétezésére és birtoklásának hiányára vonatkozó vélelmet.

Az Európai Unió bírósága hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság nem csupán annyit mondhat, hogy nem rendelkezik a kért dokumentumokkal. Ehelyett egy meggyőző és részletes magyarázattal kell előállnia, amely segít megérteni, miért nem találhatók ezek az iratok, vagyis miért nem érhetők el a kért anyagok. Emellett a Bizottság nem tudta kellőképpen indokolni, miért gondolta úgy, hogy a koronavírus elleni vakcinák beszerzésével kapcsolatos szöveges üzenetek nem tartalmaznak olyan lényeges vagy nyomon követést igénylő információkat, amelyek megőrzésére szükség lenne - áll a bíróság nyilatkozatában.

Mindezek ismeretében az Európai Unió Törvényszéke megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amely megtagadta a The New York Times újságírójától az uniós bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetekhez való hozzáférést - tette hozzá ítéletében az uniós bíróság. Az Európai Bizottság közleményben reagált az uniós bíróság szerdai ítéletére mondván: tudomásul veszi a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemről szóló határozatot.

Az uniós törvényszék megállapította, hogy az Európai Bizottságnak alaposabban kellett volna kifejtenie, miért nem állnak rendelkezésre a kért típusú dokumentumok. Ugyanakkor a törvényszék nem vitatja az Európai Bizottság dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nyilvántartási politikáját – hívták fel a figyelmet a hatóságok. Az érintett szabályozások célja, hogy biztosítsák az Európai Bizottság nyilvántartásainak integritását és a teljes átláthatóságot, lehetővé téve, hogy a testület által előállított vagy megszerzett lényeges dokumentumok könnyen hozzáférhetők legyenek – olvasható a közleményben. „Az átláthatóság mindig is rendkívül fontos volt az Európai Bizottság, valamint Ursula von der Leyen elnök számára. Továbbra is szigorúan érvényesítjük jogi kötelezettségeinket a hatályos keretek betartása érdekében. Elkötelezettek maradunk a nyitottság, az elszámoltathatóság mellett, és folytatjuk a világos kommunikáció fenntartását minden érintett féllel, beleértve az uniós intézményeket, a civil társadalmat és az érdekképviseleteket” – tették hozzá.

A Pfizergate néven elhíresült ügy 2021-ben vette kezdetét, amikor európai parlamenti képviselők és magánszemélyek hozzáférést kértek a Pfizerrel kötött megállapodásokhoz, valamint egyéb kapcsolódó dokumentumokhoz. Az Európai Bizottság azonban csak részlegesen tette elérhetővé ezeket az iratokat, melyek ráadásul szerkesztett formában jelentek meg. Ezt követően, 2022 októberében, az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák uniós beszerzésével összefüggésben. Az európai ombudsman később arra ösztönözte az uniós bizottságot, hogy végezzen alapos kutatást a szöveges üzenetek ügyében, és ha léteznek ilyenek, azok tartalmát tegyék nyilvánossá. Megdöbbentő módon kiderült, hogy a bizottság elnöki kabinetét nem is kérte fel a szóban forgó üzenetek felkutatására. Az Európai Bizottság érvelése szerint a szöveges üzenetek "múlékony jellegűek", és nem tartalmaznak olyan lényeges információkat, amelyek indokolnák, hogy a dokumentumkezelő rendszerükbe bekerüljenek. Ráadásul azt is állították, hogy a megállapodások közzététele veszélyeztetné az érintett cégek üzleti érdekeit.