Ez csupán a kezdet; az orszok villámgyorsan átprogramozzák a halálosztót.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, egy nappal azután hívta fel a figyelmet, hogy Moszkva egy ukrán katonai bázist célzott meg az Oreshnik hiperszonikus rakétájával.

Peszkov leszögezte, Oroszország nem volt köteles az Egyesült Államokat figyelmeztetni a csapásról, azonban azt mégis megtette 30 perccel a kilövés előtt. Az amerikai hadsereg információi szerint a rakéta tervezése a nagyobb hatótávolságú RS-26 Rubezh interkontinentális ballisztikus rakéta tervén alapult, és kísérleti jelleggel készült, amiből valószínűleg csak néhány darabbal rendelkezik Oroszország - írja tudósításában a Guardian.

A Pentagon hivatalos tájékoztatása alapján a rakétát hagyományos robbanófejjel indították, de Moszkva bármikor módosíthatja ezt a döntést. Sabrina Singh, a Pentagon szóvivője megerősítette, hogy a rakéta rugalmasan átalakítható, így akár nukleáris robbanófejeket is képes szállítani, ha erre sor kerül.

Oroszország korábban nem használt közepes hatótávolságú rakétát, elemzők szerint pedig ez hatással lehet az európai rakétavédelemre.

Jeffrey Lewis, a kaliforniai Middlebury Nemzetközi Tanulmányok Intézetének szakértője a nemzetközi fegyverzetkorlátozás terén, felhívta a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin korábban már jelezte: Oroszország a közeljövőben befejezi egy új közepes hatótávú ballisztikus rakétarendszer kifejlesztését. E lépés arra reagál, hogy Washington és Berlin megállapodott arról, hogy 2026-tól amerikai nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németország területére.

A NATO-tagországokban pánikot okozott a legfrissebb támadás, így a Kreml szempontjából elérte a kívánt hatást. Az Észak-Lengyelországban létesült új amerikai katonai bázis máris heves reakciókat váltott ki a régióban. Putyin viszont kijelentette, hogy az új rakéta tesztelése nem a lengyel támaszpont kiépítésére adott válasz, hanem Ukrajna nyugati fegyverekkel végrehajtott orosz területeket érintő támadásaira reagál.

Az orosz elnök az állami televízióban kijelentette, hogy az Oresznyik rakéta alkalmazása egyfajta erejének kifejezése, amely azt üzeni, hogy Oroszország határozott és kiegyensúlyozott választ adna bármilyen, a feszültségek fokozódásával járó helyzetre.

Moszkva emellett bejelentette, hogy egy rakéta- és védelmi vállalatot is támadott a közép-ukrajnai Dnyipro városában. Itt található a Pivdenmash, az oroszok által Juzsmash néven emlegetett rakéta- és űrhajógyártó cég központja.

Az Egyesült Államok és Oroszország 1987-ben kötötte meg a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló, INF néven ismert szerződést. Ez a megállapodás hosszú időre stabilizálta a két ország közötti nukleáris fegyverkezést, ám 2019-ben az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a szerződésből, hivatkozva arra, hogy Oroszország megsérti a feltételeit. Oroszország azonban határozottan visszautasította ezeket a vádakat, így a helyzet tovább bonyolódott.

Az ukrán külügyminiszter közölte, hogy a jövő héten konkrét eredményeket érthet el Ukrajna a további lépéseket illetően, mivel az ország a NATO tagországaival találkozik. Andrij Szibiga szerint komolyan fokozódik a háború és az orosz agresszió is.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter részt vesz a hétvégén a G7-ek olaszországi találkozóján - közölte pénteken a külügyminisztérium az ukrajnai háború miatt növekvő feszültségek közepette.

Múlt szombaton a G7-csoport vezetői megerősítették elkötelezettségüket, miszerint szankciók, exportellenőrzések és egyéb intézkedések alkalmazásával továbbra is jelentős terheket fognak róni Oroszországra az ukrajnai invázió következményeként. Emellett hangsúlyozták, hogy amíg csak szükséges, folyamatosan támogatni fogják Kijevet.