A tél beköszöntével sokan meglepődnek, hogy a madarak még mindig csicsergést hallatnak. De miért is énekelnek ezek a szárnyasok a hideg hónapokban? Az énekük nem csupán a tavaszi napfény hívogató dallamaihoz köthető; a tél is tartogat számukra kihívásokat


Míg az állatvilág többsége a téli hónapok beköszöntére készül, addig néhány faj már a tavaszi megújulásra hangolódik.

A hazánkban megfigyelhető madárfajok között általában a hímek hangoztatják éneküket, amely a tojók vonzására és a konkurens hímek elriasztására szolgál. Bár a november végi időszak még távol áll a költési időszaktól, meglepő módon ilyenkor is felfedezhetjük a madáréneket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) magyarázata szerint ennek több oka is lehet.

Mivel madarak hallása igen fejlett, jelentős szerepet játszik köztük a hanggal történő kommunikáció. A hím énekesmadarak strófázásán kívül vannak a fajokra jellemző riasztó- és kapcsolattartó hangok is. Ezeket a tojók is hallathatják, költési időszakban és azon kívül is.

A költési időszakon kívüli éneklés különféle kutatások tárgyát képezi, és ennek a jelenségnek számos lehetséges magyarázata van.

A nádirigók (Acrocephalus arundinaceus) hímjei is hasonlóan cselekszenek, ahogy a tél beköszöntével Afrikába vonulnak. Ezeknek a madaraknak a megjelenésük viszonylag egyszerű, így a párválasztás során nem a színek, hanem a bonyolult énekük játssza a főszerepet. Ezért elengedhetetlen számukra, hogy folyamatosan gyakorolják dallamaikat, hogy lenyűgözhessék leendő párjukat.

De nem csupán Afrikában hallhatók a madarak téli dallamai; hazánkban is akadnak olyan fajok, amelyek a hideg hónapokban felfedezik énekhangjukat. Például a vörösbegy (Erithacus rubecula) részleges vándor, és a télen itt tartózkodó példányok jellemzően északról érkeznek, eltérve a tavaszi fészkelt társaiktól. Ilyenkor énekükkel valószínűleg táplálkozási területeiket hirdetik, és érdekes módon, akár a tojók is beállnak a dalolásba.

Télen érdemes odafigyelni az ökörszem (Troglodytes troglodytes) különleges énekére. Ezek a kis madarak részlegesen vonulnak, és gyakran a települések közelében keresnek menedéket. A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) vonulási szokásai rendkívül sokszínűek, így késő ősszel is fellelhetjük őt Magyarország területén. Ekkor énekével hívja fel magára a figyelmet, amely hangutánzó nevét is ihlette.

Related posts