Számos utazási iroda számára okozhat fejtörést, hogy a magyar utazók egyre inkább specifikus igényekkel keresik a lehetőségeiket. A változó preferenciák tükrözik a modern utazási trendeket, amelyek új kihívások elé állítják a piaci szereplőket. - Pénzcent
Az Accor friss kutatása szerint 2025-re az európai utazók számottevően megnövelik utazásaik gyakoriságát és költségvetésüket is. Ugyanakkor az iparágnak sürgősen foglalkoznia kell a növekedésből fakadó fenntarthatósági kihívásokkal, és támogatnia kell az utazókat abban, hogy jó szándékaik mellett valódi, környezettudatos döntések születhessenek.
Egy friss kutatás alapján, amelyet 8000 utazó között végeztek el hét európai országban, érdekes trendek bontakoznak ki az utazási költségekkel kapcsolatban. A válaszadók több mint fele, pontosan 53%, úgy véli, hogy 2025-ben nagyobb összeget szán majd utazásokra, mint az előző évben, míg csupán 10% tervez alacsonyabb költségkerettel. Különösen a lengyel utazók tűnnek a legoptimistábbnak: körükben 65% számít arra, hogy bővebb költségvetéssel indul neki az utazásoknak, míg csupán 8% vár csökkenést. Őket követik a németek, ahol 62% tervez nagyobb kiadásokat, míg 8% a visszaesésre számít, valamint a spanyol válaszadók, akiknek 55%-a bízik a magasabb költségvetésben, míg 12% a csökkenéssel kalkulál. A holland és az Egyesült Királyságban élő utazók esetében is hasonló arányok figyelhetők meg: 52% vár többet költeni jövőre, míg 12%, illetve 10% a kiadások mérséklődésére készül.
Összességében elmondható, hogy az európai utazók száma 2025-re folyamatosan emelkedik. A megkérdezett utazók 88%-a biztos abban, hogy jövőre legalább egy tengerentúli szabadidős kiruccanást tervez, és a nemzetközi, valamint belföldi üzleti utazások volumene is látványosan nőni fog.
Bár a felmérés az európai utazók folyamatos optimizmusát mutatja, arra is rávilágít, hogy az utazási ágazatnak fenntartható módon kell irányítania növekedését. A klímaváltozás és a fenntarthatóságot szem előtt tartó kínálat az utazók 73 százaléka számára fontos - az előző felmérés 71 százalékához képest -,a megkérdezettek negyede (25%) szerint pedig nagyon fontos (a korábbi 22 százalékhoz képest). Az olasz és német utazók veszik a legkomolyabban a zöld utazást, 81 százalékuk tartja fontosnak e tényezőket. Őket követi Spanyolország (78%), Lengyelország (77%), Franciaország (75%), Hollandia (67%) és az Egyesült Királyság (63%).
A klímaváltozás miatti aggodalmak hatására az utazók viselkedésében is jelentős változások tapasztalhatók. Minden ötödik utazó (20%) elhatározta, hogy elkerüli az extrém időjárásnak kitett helyszíneket. Emellett sokan tudatosan igyekeznek csökkenteni a környezeti hatásokat: a válaszadók 36%-a újrafelhasználható palackokat használ, 35% rövidebb ideig zuhanyozik, hogy spóroljon a vízzel, 32% pedig helyi, szezonális ételeket választ az éttermekben. Továbbá, 27% preferálja a független vállalkozásokat a helyi úti célokon, ezzel is támogatva a közösségeket.
Az utazók túlnyomó többsége (90%) szerint a túlturizmus okozta problémák valamilyen módon befolyásolni fogják, hogy 2025-ben hova vagy hogyan fognak utazni. Közel egyharmaduk (31%) azt állítja, hogy a túlzsúfoltság elkerülése érdekében a főszezonban inkább nem utazik majd. Minden negyedik válaszadó (27%) el fogja kerülni a túlturizmus által érintett úti célokat, és több mint minden ötödik (22%) tudatosan választ majd kevésbé ismert helyeket utazásaihoz.
A pozitívabb utazási döntések meghozatalában a legnagyobb kihívást továbbra is a költségek jelentik. A válaszadók 46%-a jelezte, hogy hajlandóbb lenne módosítani döntéseit, amennyiben a fenntartható lehetőségek ára csökkenne. Emellett a válaszadók 36%-a úgy véli, hogy több fenntartható opció elérhetősége is ösztönözné őket a változtatásra. További fontos tényezők közé tartozik a döntéshozatali folyamatok átláthatósága, amelyet a válaszadók 34%-a említett, valamint az, hogy ha kedvezmény járna a fenntarthatóbb lehetőségek választásáért, azt a válaszadók 31%-a szintén motiváló tényezőként értékelné.
A válaszadók széles körben támogatták a környezetbarátabb utazásokat elősegítő potenciális kormányzati intézkedéseket. Ilyen például a németországi kísérlet, amely a vasúti viteldíjak csökkentésére irányult, célul tűzve ki a közlekedés környezeti hatásainak mérséklését (22%). Emellett a rövid távú repülőjáratok betiltását is szorgalmazták, amennyiben elérhetőek fenntarthatóbb alternatívák (16%). Franciaország például már lépett ebbe az irányba, hiszen ott betiltották a belföldi rövid távú repülőjáratokat.
