Forbes és HELL: A milliárdosok adatvédelmi stratégiái a média elhallgattatására A modern világban, ahol az információ áramlása szinte korlátlan, a milliárdosok és nagyvállalatok gyakran úgy érzik, hogy a sajtó kontrollálása elengedhetetlen érdekeik védel

Miközben a legtöbb nagyvállalat a nyilvánosság figyelmét keresi, a HELL ENERGY épp az ellenkezőjét teszi: mindent bevet, hogy tulajdonosai láthatatlanok maradjanak a sajtó számára. A történet 2019-ben kezdődött, amikor a tulajdonos család pert indított a magyar Forbes magazin ellen, hogy megakadályozza nevük és vagyonuk megjelenését a leggazdagabb magyarok listáján.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nemrégiben egy figyelemfelkeltő videóval jelentkezett, amelyben a közönségtől kérnek támogatást, miközben bemutatják tevékenységüket. A videóban felidézik, hogy ők vállalták a jogi képviseletet a Forbes ellen indított per során is, hangsúlyozva ezzel elköteleződésüket a jogvédelem iránt.

A helyzet pikantériája, hogy mindezt egy olyan vállalat tulajdonosai tették, amely jelentős állami támogatásokban részesül. "Akarunk-e olyan országban élni, ahol olyan újságcikkek jelennek meg, aminek a felét ki tudja vetetni egy olyan tulajdonos, aki amúgy rengeteg erőforrást kap a magyar államtól, a mi pénzünkből?" - teszi fel a költői kérdést Zsiborás Gergő, a Forbes Magyarország főszerkesztője. A Forbes állításai szerint a HELL ENERGY Magyarország Kft. 118,1 milliárd forint értékű beruházást hajtott végre megalapításuk óta, ennek 10 százaléka állami támogatás volt.

A per sajátos jellemzője, hogy a HELL ENERGY tulajdonosai az EU általános adatvédelmi rendeletére, a GDPR-ra hivatkozva próbálják elérni céljaikat. A jogszabály különleges helyzetet teremtett a magyar sajtó számára: míg más EU-tagállamok kifejezett intézkedésekkel mentesítették az újságírókat a GDPR szigorú előírásai alól, addig Magyarországon ez nem történt meg. "A GDPR nem az újságírók munkájának megnehezítésére lett kidolgozva, de könnyen felhasználható erre a célra" - fejtette ki Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi képviselője.

A Forbes milliárdos listája nem valamiféle bulvárkiadvány: hat hónapos aprólékos munka eredménye, nemzetközi sztenderdek alapján készül. Bánáti Anna, a lista korábbi szerkesztője elmondta, egyetlen vagyonbecslés mögött akár több hetes kutatómunka is állhat. És hogy mi volt a nagy felhajtás tárgya? Mindössze egy 900 karakteres szócikk.

Négy évet követően végre megszületett az elsőfokú bíróság döntése, amely a Forbes javára foglalt állást. Az ítélet szerint a tulajdonos család tagjai közszereplőnek számítanak, ami azt jelenti, hogy vagyonuk mértéke közérdeklődésre számot tarthat. De a történet itt nem ér véget - újabb jogi eljárások indultak, amelyek arra utalnak, hogy a jogi "szürke zóna" továbbra is aktív.

A HELL-ügy messze túlmutat önmagán. Bánáti Anna szerint a cég méretéhez és az általa kapott állami támogatások volumenéhez képest feltűnően kevés sajtófigyelem irányul rá - vélhetően azért, mert a tulajdonosokról köztudott, hogy "nem tolerálnak semmit, ami róluk jelenik meg". Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagyobb erőforrásokkal rendelkező szereplők könnyedén használhatják az adatvédelmi szabályozást fegyverként a nemkívánatos sajtófigyelem ellen.

Az ügy lényege végső soron az, hogy a magyar társadalom hozzáférhet-e azokhoz az információkhoz, amelyek feltárják, kik és milyen módon gazdagodnak meg Magyarországon, és hogy a politika milyen szerepet játszik ebben a folyamatban. A jogi viták közepette azonban egy dolog biztos: ahogy Zsiborás Gergő megjegyezte, "a lista a nap végén mindig erről az országról fog beszélni" - legyen az akár 49 tagú vagy akár egyes lapszámokat visszavonnak.

A HELL-ügy azonban csak a jéghegy csúcsa. A GDPR magyarországi alkalmazásának módja olyan jogi bizonytalanságot teremtett, amelyet a gazdag és befolyásos szereplők könnyedén a maguk javára fordíthatnak. Nem véletlen, hogy a HELL ENERGY tulajdonosai mellett például Bige László is hasonló pert indított a Forbes ellen. A TASZ jogásza, Hüttl Tivadar szerint ezeknek a pereknek egyértelmű a célja: a szerkesztőségek túlterhelése jogi procedúrákkal, illetve az újságírók elrettentése attól, hogy a NER-közeli gazdasági elit ügyeiben vizsgálódjanak. A tét tehát nem kisebb, mint a magyar sajtószabadság és az átlátható közélet jövője.

A Forbes kiemeli, hogy munkájuk során kizárólag nyilvánosan elérhető forrásokat használtak, beleértve a vállalat által közzétett pénzügyi jelentéseket, mérlegeket és kiegészítő dokumentációkat. Az ügy jelentősége fokozódik, hiszen a HELL ENERGY jelentős állami támogatásokban részesült, többek között az MNB kötvényprogramjain keresztül. A kérdés tehát jóval túlmutat egyetlen cégen: ha egy országos szinten működő, közpénzekből finanszírozott vállalat tulajdonosai sikerrel megakadályozzák nevük nyilvánosságra hozatalát, az precedenst teremthet. A tét nem kicsi: a jövőben bárki, aki elegendő erőforrással bír, gátat szabhat a sajtó tájékoztatásának a tevékenységéről, ami végső soron a magyar sajtószabadság és az átlátható közélet jövőjét veszélyeztetheti. Ezért a TASZ is támogatást kér a munkájához.