Gázok a mélyből: a magyar kutatók új megvilágításba helyezik az éghajlatváltozás és a földrengések megértését.
Fedezd fel a napelemek előnyeit, és élvezd a Vidéki Otthonfelújítási Program keretében elérhető akár 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást! Ne habozz, számolj itt a lehetőségeiddel! (x)
A kutatók fő célja, hogy feltárják, miként befolyásolják a földfelszín alatti gázok a Föld szilárd folyamatait, valamint milyen mértékben járulnak hozzá a levegőbe kerülő szén-dioxid és egyéb gázok mennyiségéhez. Ennek érdekében alapvető fontosságú a földtani eredetű gázok kialakulási mechanizmusának és pontos összetételének megismerése, továbbá ezek mozgásának és áramlási körülményeinek feltérképezése. A kutatók hangsúlyozzák, hogy függetlenül attól, milyen mélységből származnak, ezek a gázok nem maradnak a föld alatt; függőlegesen vándorolnak, és elkerülhetetlenül eljutnak az emberi élet színterére, befolyásolva a felszín alatti vizeket, a földfelszínt és a légkört is.
Az ilyen gázok közé tartozik a szén-dioxid, de emellett a szén-monoxid, a metán, valamint különféle kéntartalmú gázok és a hidrogén is megjelenhet. A kutatócsoport a Föld légkörének legfelső, 70-80 kilométeres rétegét vizsgálja, ahol ezek a gázok előfordulnak. Berkesi Márta, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa és a gázokkal foglalkozó FluidsByDepth Lendület Kutatócsoport vezetője elmondta, hogy Magyarország területén a litoszféra vastagsága körülbelül 70 kilométert tesz ki.
A litoszféra felső rétegében a gázok vizsgálata különösen kedvező körülményeket teremt, hiszen a kőzethatárok és törések, különösen eltérő típusú kőzetek - mint például a mészkő és a vulkanikus kőzetek - találkozása mentén fokozott áramlási lehetőségek adódnak. Hasonlóan, a repedezett kőzetek is elősegítik a gázok mozgását, mivel az így képződött csatornák hatékonyan vezetik a folyamatokat. Noha a felső rétegek jól feltérképezettek, a mélyebb területek kutatása még mindig kihívásokat jelent, mivel kevesebb információ áll rendelkezésre. A mélységi változások feltárására az ásványokban csapdázódott zárványok vizsgálatát alkalmazzák, amelyek révén a litoszféra különböző mélységeiből származó fluidumok nyomon követése válik lehetővé.
Mélyebb rétegekben a kőzetek már képlékenyen deformálódnak, nem repednek. Az ásványokban található nanométeres csatornák valószínűleg kulcsszerepet játszanak a gázok migrációjában, lehetővé téve azok fokozatos feláramlását a sekélyebb régiókba, ahonnan végül a nagyobb csatornákon a felszínre juthatnak - mondta a HUN-REN FI kutatója.
A Kárpát-medencei régióban, két fix megfigyelőállomáson (Erdélyben-Kovásznán és a Balaton-felvidéken) figyelik folyamatos mérésekkel, hogy egy év vagy akár egy hónap alatt mennyi szén-dioxid és egyéb gáz jut a légkörbe a földtani eredetű folyamatokból. A kutatók a Balaton-felvidéken, törések mentén - ahol a kőzetrétegek megrepednek, akár egy kicsit elmozdulnak egymástól - tártak fel és vizsgáltak kigázosodásokat. A kutatók szeretnék jobban feltárni a földrengések előtt, alatt és után a talajgázok, illetve légköri paraméterek esetleges változását, elősegítve a gázok és a földrengések közötti potenciális összefüggéseket.
Berkesi Márta kifejtette, hogy a mélyből származó gázok áramlásuk során képesek felhozni a talajban vagy sekélyebb rétegekben megrekedő radon gázt, amely így akár a légkörbe is eljuthat. A kutatók célja, hogy a földfelszínre érkező és a légkörbe kerülő gázok hatásait különválasztva segítsenek a döntéshozóknak. Ezzel kívánják támogatni őket abban, hogy a klímaváltozással kapcsolatos stratégiáikat megalapozottabb módon tudják kidolgozni és megvalósítani.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár vizsgálataik nem kifejezetten az emberi egészségre gyakorolt gázhatásokra irányultak, eredményeik mégis fontos információkat nyújthatnak az élettani hatásokkal kapcsolatban. Például számos kapcsolatot sikerült feltárniuk a szén-dioxid gáz kibocsátása, kiáramlása és a földrengések előfordulása között. Emellett egyértelműen kimutatták, hogy a föld mélyéből felszínre törő és ott felhalmozódó radon gáz hozzájárulhat a tüdőbetegségek, így akár a tüdőrák kockázatának növekedéséhez is.
A Föld, mint otthonunk, elképesztő sokszínűséggel és szépséggel büszkélkedik. A környezetünk védelme nem csupán kötelesség, hanem közös felelősségünk is. Az egészséges életmód pedig nem csupán a fizikai állapotunk megőrzéséről szól, hanem a természet és a közösség iránti tiszteletünkről is. Ha tudatosan választunk, például helyi alapanyagokból készült ételeket fogyasztunk, vagy aktívan részt veszünk a környezetvédelmi kezdeményezésekben, akkor nemcsak magunkért, hanem a bolygónk jövőjéért is teszünk. Az egészséges élet és a Föld védelme kéz a kézben jár, hiszen csak egy harmonikus környezetben élhetünk igazán teljes életet.
Neves nemzetközi és hazai kutatók gyűlnek össze egy izgalmas tudományos konferenciára, amelyet április 24-én és 25-én rendeznek Budapesten, a HUN-REN székházában. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és az Academia Europaea közös szervezésében megvalósuló interdiszciplináris workshop célja, hogy a világ vezető tudományos szakembereit és érdeklődőit hozza össze a fővárosban. A kétnapos eseményen többek között Sierd Cloetingh, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (HUN-REN FI) főtanácsadója és az Utrecht University professzora tart előadást, ahol a Föld mint rendszer dinamikájáról osztja meg tapasztalatait. Pietro Sternai, a Milánói Egyetem docense pedig a geológia és az éghajlat kölcsönhatásairól fog beszélni. Berkesi Márta, a HUN-REN FI kutatója a Föld belső folyamatait és az emberi élőhelyek közötti kapcsolatot vizsgálja, különös figyelmet fordítva a szén-dioxidban gazdag folyadékokra.
Az áprilisi esemény teljes programja már elérhető a részletekért!
