Erdély varázslatos tájain a geológiai térképezés új lehetőségeket kínál a dinoszauruszok felfedezésére. A földtani rétegek alapos vizsgálata révén olyan helyszínekre bukkanhatunk, ahol eddig ismeretlen dínómaradványok rejtőznek. E tudományos megközelítés

A régmúlt táj rekonstrukciója révén magyar és román kutatók értékes új információkat nyertek az erdélyi dinoszaurusz-lelőhelyről. E felfedezések nem csupán a további dinoszauruszcsontok felkutatását támogathatják, hanem jelentős mértékben gazdagíthatják tudásunkat a 70 millió évvel ezelőtt Európában uralkodó környezeti viszonyokról is.

Az Erdély szívében fekvő Hátszegi-medence világszerte híres dinoszaurusz-maradványairól, amelyek kutatása már több mint egy évszázadra nyúlik vissza. Ez alatt az idő alatt rengeteg új dinoszaurusz és más hüllő, valamint emlős faj került felfedezésre ezen a területen, ami jelentősen bővítette a tudományos ismereteinket a körülbelül 70 millió évvel ezelőtti ökoszisztémáról. Egy magyar és román paleontológusokból álló kutatócsoport azonban most arra vállalkozott, hogy feltárja, pontosan mikor és milyen környezetben éltek a hátszegi dinoszauruszok. A kutatás eredményeit a közelmúltban publikálták a Cretaceous Research tudományos folyóiratban.

A Föld tájai folyamatosan változnak, és a múltban olyan átalakulások zajlottak, amelyek ma már elképzelhetetlennek tűnnek. Például néhány százezer évvel ezelőtt olyan sivatagok terülhettek el, ahol manapság buja erdők találhatóak, és jégtakarók borították azokat a területeket, amelyek ma már meleg éghajlatúak. Ebből a szempontból óriási kihívásnak tűnik feltérképezni, milyen környezeti feltételek között éltek a dinoszauruszok, akik körülbelül 70 millió évvel ezelőtt a mai Erdély földjén rótták útjaikat.

Több mint öt éve indítottuk el ásatásainkat az erdélyi Valiora település szomszédságában, ahol

Több helyszínen felfedeztünk számos dinoszaurusz és más ősi hüllő lenyűgöző és értékes maradványait.

Kezdettől fogva célunk nemcsak a csontmaradványok begyűjtése volt, hanem az is, hogy pontosan meghatározzuk a kort és a környezetet, amelyben ezek az állatok éltek. Ennek érdekében részletes geológiai térképezést végeztünk egy 10 km2-es területen, elemeztük a különböző típusú kőzetek kibukkanásait, dokumentáltuk a fosszíliatartalmukat, és kulcsfontosságú adatokat gyűjtöttünk a Hátszegi-medence ősi ökoszisztémájának rekonstruálásához" - mondta el a kutatásról Botfalvai Gábor, a HUN-REN Paleontológiai Kutatócsoport vezetője, az ELTE Paleontológiai Tanszék kutatója.

Magyar tudósok öt éve folytatnak izgalmas ásatásokat a valiorai dinoszaurusz-lelőhelyeken, felfedezve a régmúlt titkait és újabb részleteket a dinoszauruszok világáról.

A kutatás során a vizsgált területen található üledékes kőzetrétegek dőlésszögének elemzése és a rétegeket keresztülmetsző törések vizsgálata révén sikerült feltárni, hogy a területen felfedezett különböző dinoszaurusz-lelőhelyek között milyen összefüggések mutatkoznak.

"A geológiai térképezésből kiderült, hogy az általunk vizsgált lelőhelyek nagyjából másfél millió évet ölelnek fel, így hosszabb időintervallumon keresztül nyomon követhetjük a környezeti és evolúciós változásokat - magyarázta Albert Gáspár, a publikáció első szerzője, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet docense. - A különböző kőzettípusok feltérképezésével azonosítottuk az egykori paleo környezetet, és megállapítottuk, hogy a dinoszaurusz-maradványokat tartalmazó kőzettípusok milyen kapcsolatban állnak a csontokat nem tartalmazó durvatörmelékes kőzetekkel. Ez a megközelítés segít nekünk abban, hogy a jövőbeni ásatásokhoz ígéretes helyszíneket határozzunk meg."

Minden apró részlet lényeges: a kutatók alaposan feltérképezték az összes réteget, gondosan elemezték és mérték az adatokat, hogy összeállítsák a rendelkezésre álló információk teljes tárházát, amely hozzájárult az őskörnyezeti rekonstrukció megalkotásához.

Az üledékes kőzetek szemcsemérete és a rétegekben tanulmányozható különböző szerkezetek fontos információkkal szolgálnak a 70 millió évvel ezelőtt létezett folyóvízi környezetekről. Egy kirakós játék lényeges darabjairól van szó, amelyeket a geológiai térképezési adatokkal kombinálva létrehozható az ősi táj rendkívül részletes rekonstrukciója.

Budai Soma, a Paviai Egyetem kutatója és a megjelent tanulmány társszerzője rámutatott, hogy az üledékes kőzetek vizsgálata érdekes nyomokra vezet minket: a dinoszauruszok korában a területre idősebb metamorf kőzetek kerültek a felszínre. Az akkori szubtrópusi éghajlat alatt e kőzetek eróziója jelentős hegylábi hordalékkúpok keletkezését eredményezte. A dinoszauruszok maradványai pedig e hordalékkúpokat átszelő időszakos folyómedrekhez kapcsolódnak, ahol az árvízek összegyűjtötték, szállították és végül felhalmozták a gerinces állatok nyomait.

A begyűjtött kőzetmintákban fellelhető pollenszemcsék kulcsszerepet játszottak a dinoszaurusz-lelőhelyek korának precíz meghatározásában.

Miután alaposan feltérképezték a régmúlt környezetét, a kutatók fő célkitűzése az volt, hogy meghatározzák, pontosan mikor zajlottak le ezek a jelentős események. A vizsgált kőzetek nem csupán csontmaradványokat rejtettek magukban, hanem számos mikroszkopikus fosszíliát is, például apró pollenszemcséket, amelyek kiválóan alkalmasak különböző szárazföldi geológiai képződmények kormeghatározására.

"A nagyszámú pollenszemcsék vizsgálata mellett lehetőségünk volt más eszközökkel tovább pontosítani a számunkra érdekes csonttartalmú rétegek korát. A dinoszaurusz-maradványokat tartalmazó kőzetek legalsó szakaszában ugyanis vulkáni képződmények közbetelepülését találtuk, a kőzettípusok különböző geológiai kormeghatározási technikák segítségével pontos korbecslést adtak. Eredményeinkből kiderült, hogy az általunk vizsgált dinoszaurusz-lelőhelyek 70-72 millió évvel ezelőtt élt élőlények maradványait tartalmazzák. Ezzel

A mi lelőhelyeink váltak a Hátszegi-medence legkorábbi ősgerinces maradványainak kincsesbányájává.

amelyek fontos információt nyújthatnak a régió ősi állatvilágának összetételével és a későbbi fejlődésével kapcsolatban" - foglalta össze Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem kutatója.

A kutatás eredményei nagymértékben bővítették tudásunkat azokról a környezeti feltételekről, amelyek között a dinoszauruszok éltek Európa területén, mintegy 70 millió évvel ezelőtt.

A kutatás megvalósítását több jelentős intézmény támogatta, köztük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Kutatás, Innováció és Digitalizáció Minisztériuma, valamint az ELTE Dinoszaurusz kutatócsoport és a Bukaresti Tudományegyetem.