Ágyás vagy cserép: Hol tud a zsálya jobban átvészelni a telet?

A zsálya illatos leveleivel és gyógyhatásaival sok kertbarát szívét meghódította. De a hideg hónapok próbára teszik ezt a mediterrán eredetű növényt.

A ligeti zsálya (Salvia nemorosa) hazánk éghajlatán remekül érzi magát, míg az orvosi zsálya (Salvia officinalis) sokkal érzékenyebb a hideg időjárásra. A sikeres teleltetés titka abban rejlik, hogy alaposan megismerjük növényeink igényeit és azokat a körülményeket, amelyek között élnek! Az ágyásban és cserépben nevelt növények esetében ugyanis eltérő megközelítésekre van szükség.

A kertbe ültetett zsálya gyökerei mélyebbre hatolnak, a talaj hőszigetelő képessége pedig természetes védelmet jelent. Ennek ellenére a tél közeledtével nem hagyhatjuk magára a növényt:

Az ágyásos zsálya egyik kiemelkedő előnye, hogy stabilabb mikroklímát biztosít, ami kedvez a növény fejlődésének. Ugyanakkor hátránya, hogy nem mozdítható - ezért elengedhetetlen a helyszíni védelem biztosítása.

A cserépben nevelt zsálya egyik nagy előnye, hogy rendkívül könnyen áthelyezhető, ami különösen hasznos lehet, ha a növény napfényhez vagy védettebb helyhez igényel. Azonban ez a mobilitás hátrányokkal is jár: a gyökérzóna sokkal gyorsabban lehűlhet, és a növény hajlamosabb lehet a kiszáradásra is. Ezért a teleltetése speciális figyelmet igényel:

Ha nincs fagymentes helyed, a cserepes növényt is betakarhatod, de itt különösen figyelni kell, hogy a cserép ne repedjen meg a fagyos földtől.

Akár a kerted egy gyönyörű ágyásában, akár egy színes cserépben húzta meg magát a tél hideg hónapjaiban, a zsálya tavasszal újra életre kel. Ehhez azonban néhány alapvető lépést mindenképpen érdemes követni: