Bár nem biztos, hogy életfogytig tartó büntetést kap, de akár évekre is rács mögé kerülhet Till Tamás feltételezett gyilkosa.

Nemcsak a közvéleményt, hanem a politikusokat is felháborította, hogy a 11 éves Till Tamás ellen 2000-ben elkövetett gyilkosság elkövetője, F. János szabadon távozhatott a rendőrségről, mert tette már elévült. Miközben évről évre puhulnak az elévülés szabályai, fejlődik a bűnügyi technika és az igazságügyi orvostan, adódik a kérdés: kinek az érdekeit szolgálja, hogy még ma is vannak olyan súlyos bűncselekmények, amelyek bizonyos idő eltelte után elévülnek?

Óriási felháborodást váltott ki, hogy F. János, aki 24 évvel ezelőtt elkövette Till Tamás gyilkosságát, szabadon távozhatott a rendőrségi kihallgatás után, mivel a bűncselekménye 2015-re elévült. A rendőrség által tartott sajtótájékoztatón Petőfi Attila vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy az eset kimeríti a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés definícióját. Ha valóban így van, akkor a jelenlegi jogszabályok szerint hasonló esetekben a tettes cselekedete már nem évülne el.

Huszonnégy évnyi nyomozás után, augusztus elején a rendőrség végre bejelentette, hogy a kisfiú valószínűleg emberölés áldozata lett. Június 11-én egy jelentős információ érkezett a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségtől, amely szerint egy gyermekotthon lakója fenyegetés vagy anyagi juttatás hatására segített elrejteni egy gyermeket a vármegye területén. A nyomozás során kiderült, hogy Till Tamást egy akkor 16 éves fiú ölhette meg, akinek a neve az első huszonnégy év során soha nem került szóba a keresési eljárásban. F. János végül november 28-án a kihallgatás során beismerte bűnösségét, és részletes vallomást tett a történtekről.

Egy cseppnyivel talán megnyugtatóbb, hogy a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság hivatalos közleménye szerint F. János ellen nyomozás indult, mégpedig az igazságszolgáltatás rendjével szembeni bűncselekmények gyanúja miatt. Az ügyészség szerint az elkövető képes volt befolyásolni tanúkat, és korábbi vallomásai is hamisnak bizonyultak. Az eljárás következményeként F. János akár nyolc év börtönbüntetéssel is szembenézhet, különösen, ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményhez kapcsolódik, amely életfogytig tartó szabadságvesztést vonhat maga után. Ilyen esetekben a büntetés mértéke kettőtől nyolc évig terjedhet.

A gyilkosság elévülésének híre óriási felháborodást keltett. Till Tamás szülei mélységesen elítélik, hogy fiukat ácskapoccsal brutálisan megölő F. János szabadon távozhatott a rendőrségről. A szülők kifejtették, hogy bár a fiuk elvesztésével már megbirkóztak, a gondolat, hogy a gyilkos büntetlenül maradhat, elviselhetetlen számukra.

Az ügy kapcsán számos politikai figura kifejtette véleményét. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, egy Facebook-bejegyzésében kifejezte megdöbbenését, és felfoghatatlannak titulálta, hogy ilyen események hazánkban bekövetkezhetnek. Ennek következtében sürgette, hogy

A kormány sürgősen kezdeményezze a jogszabályok módosítását, hogy hasonló tragédiák soha többé ne történhessenek meg. Fontos, hogy a gyilkosságok büntethetősége fiatalkorúak esetében se évülhessen el. Egy jól működő társadalomban nem lehet elfogadható, hogy egy gyilkosság büntetlen maradjon!

Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, legújabb Facebook-videójában számos provokatív kérdést fogalmazott meg. "Ki állította, hogy a bűncselekmények elévülhetnek? Ki alkotta meg ezt a szabályt a múltban? Tényleg tisztességes ez a norma?" – tette fel a kérdéseket. A politikus hangsúlyozta, hogy bár megérti a jelenlegi szabályozás mögötti indoklásokat, véleménye szerint "minden generációnak joga van újragondolni saját sorsát, és átértékelni a szabályokat is."

Az elévülés egy olyan jogi intézmény, amely a büntethetőséget megszünteti, és azt jelenti, hogy bizonyos idő elteltével, amennyiben nem történik újabb jogi lépés, az elkövetett bűncselekményért már nem lehet felelősségre vonni az elkövetőt. A hatályos büntető törvénykönyvben az elévülés a büntethetőséget megszüntető okok között szerepel, együtt a halál, a kegyelem, a tevékeny megbánás, valamint a törvény különböző szakaszaiban meghatározott egyéb körülményekkel. Kivételes esetekben tehát a jogalkalmazás nemcsak a bűncselekmény elkövetőjének felelősségét, hanem a társadalom érdekeit is figyelembe veszi, lehetővé téve, hogy az idő múlásával bizonyos cselekedetek felett eljárási szempontból "túl legyünk".

A szakértők az elévülés fő okaként az idő múlását emelik ki. Minél több idő telik el az elkövetéstől, annál nehezebbé válik a bizonyítékok összegyűjtése és a tények tisztázása. Ez a folyamat gyakran olyan akadályokba ütközik, amelyek miatt az eljárás végül megszűnhet, vagy a vádlott felmentéséhez vezethet, mivel a szükséges bizonyítékok hiányozhatnak.

Till Tamás ügyében a DNS-vizsgálat jelentette a fordulópontot. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szakemberei a csontvázlelet genetikai elemzése révén kétséget kizáróan megállapították, hogy a csontváz a 2000-ben eltűnt kisfiúé. Az előzetes igazságügyi orvosszakértői vélemény is megerősítette, hogy az áldozat halála erőszakos cselekmény következménye volt, és idegenkezűséget feltételez.

Néhány évtizeddel ezelőtt a bűnüldözők számára aligha álltak rendelkezésre olyan lehetőségek, mint manapság.

Ezzel együtt a jogalkotó is érezte, hogy lépnie kell, az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan puhította az elévülési szabályokat: a legtöbb bűncselekménynél kitolta az elévülési időt, azaz a korábbinál több időt adott a bűnüldözőknek a tettesek felderítésére, illetve a legsúlyosabb bűncselekmények esetében ki is zárta az elévülés lehetőségét.

Bár Gál Kristóf, az ORFK szóvivője az augusztusi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Magyarországon jelenleg nincsenek felderítetlen emberölési esetek, akad néhány kivétel. Sőt, van olyan ügy is, amelynek büntethetősége a mai napig érvényben van, ami további kérdéseket vet fel a nyomozások hatékonyságával kapcsolatban.

A magyar kriminalisztika egyik legmisztikusabb esete 1970. április 19-én, a hajnali órákban zajlott a miskolci nővérszállón. Ekkor vált a 23 éves Labancz Anna brutális gyilkosságának áldozatává, akit különös kegyetlenséggel öltek meg. A nyomozók álláspontja szerint a gyilkosság mögött valószínűleg féltékenység vagy valamilyen szerelmi konfliktus húzódott meg. De vajon ki lehetett a gyilkos? Egy fiatal kamasz, aki a közelében tartózkodott, vagy egy vele egyidős gépészmérnök? Esetleg az elmeosztály segédápolója, aki szintén gyanús körülmények között érkezett a helyszínre, vagy az a főorvos, aki nem sokkal később az áthelyezését kérte? A válaszokra soha nem derült fény, és mivel a bűncselekmény 1990-re elévült, ma már senki nem vonható felelősségre a szörnyű tettért.

Aztán 1977. március 4-én, kora délután kirabolták az OTP Hungária körúti fiókját. A két női alkalmazottat a tettes lelőtte. A nyomozók hiába találták meg a két töltényhüvelyt és feltehetően a tettes vérét is, hallgattak ki számtalan tanút, ellenőriztek húszezer személygépkocsit, jártak utána több szálon is a lehetséges elkövetőknek - nem jártak sikerrel. A bűncselekmény azóta elévült. Kovács Lajos nyugalmazott rendőrnyomozó, aki hosszú ideig vezette az ORFK "döglött ügyek osztályát", fiatal nyomozóként vett részt a büntetőeljárásban. Mai napig bántja, hogy az ügyben semmilyen eredményt nem értek el.

És végül: 1995. december 1-jén este fél hét előtt Pécs határában brutálisan meggyilkolták a 34 éves G. Csilla taxisofőrt. Ti­zenkét késszúrással sebesítették meg. Elvileg a G. Csilla elleni gyilkosság büntethetősége 2015-ben elévült. Igen ám, de 2010-ben a rendőrség ismét nyomozást indított az ügyben, ezért az elévülés megszakadt, és a félbeszakítás napjától az elévülés idő ismételten elkezdődött. Vagyis annak ellenére, hogy a bűncselekményt 29 éve követték el, 2030-ig nincs törvényi akadálya a gyilkos felelősségre vonásának.