Hamarosan elérkezhet egy különleges nóva robbanása, amelyre már szeptember óta izgatottan várunk - Üdvözlet Magyarország!
Körülbelül 80 évente a T Coronae Borealisnak nevezett csillagrendszerben hirtelen fényességnövekedés tapasztalható. Akár több mint 1500-szor is fényesebbé válhat, ráadásul ez egy visszatérő nóva, és hamarosan ismét fényesebb lesz.
A rendszer két koros csillagból áll, az egyik egy vörös óriás, a másik pedig egy fehér törpe, amely anyagot lop a vörös óriástól, és ez okozza a nóvát. A fehér törpe egy olyan csillag végterméke, mint a Nap. Miután a vörös óriássá alakulását követően elhasználta az összes nukleáris üzemanyagát, a magja sűrű, forró objektummá húzódik össze, és eltaszítja magától a külső plazmarétegeket.
Ez a mag forró és ragyogó marad, és a története általában itt ér véget, kivéve, ha egy kísérő csillag anyagot juttat hozzá. Ebben az esetben a hőmérséklet és a nyomás fokozatosan nő a forró felszínen, míg végül termonukleáris reakció következik be, ami egy hatalmas robbanást eredményez, amit nóvának hívunk. Ez a jelenség csupán a felszíni rétegeket érinti, és amíg az anyag folyamatosan rendelkezésre áll, a folyamat ismétlődik. A T Corona Borealis esetében a nóvák 1787-ben, 1866-ban és 1946-ban kerültek dokumentálásra, és úgy tartják, hogy egy még korábbi kitörést már egy 1217-es középkori írásban is megörökítettek.
Az utóbbi események megfigyelései nyomán a kutatók egyre biztosabbak abban, hogy a nóva hamarosan elérkezik. Az IFLScience már 2016-ban beszámolt arról, hogy az 1946-os kitörés előtt a csillag fényessége és színe kékes árnyalatot öltött, hasonlóan ahhoz, ami 1938-ban is megfigyelhető volt. Az elmúlt nyolc év megfigyelései alapján a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűleg 2024 szeptemberéig bekövetkezik a jelenség, de a nóvák hajlamosak figyelmen kívül hagyni a megszokott időrendeket.
Dr. Gerard van Belle, a Lowell Obszervatórium szakértője júliusban kifejtette, hogy a csillagászat területén az előrejelzések általában két fő csoportba sorolhatók: vannak rendkívül pontosak, mint például a napfogyatkozások előrejelzései, és vannak, amelyek nagyon bizonytalanok. Az aktuális esemény a második csoportba tartozik. A "szeptember előtt" megfogalmazás egyáltalán nem garancia. Az adott égitest múltbeli viselkedése azt mutatja, hogy van rá esély, hogy előbb láthatjuk, de az is elképzelhető, hogy csak a következő évben lesz rá lehetőségünk.
A robbanás időpontjának bizonytalansága ellenére a NASA Fermi-teleszkópját üzemeltető csillagászok nap mint nap figyelemmel kísérik a fehér törpét. Céljuk, hogy értékes adatokat gyűjtsenek a nóva kitörése előtt zajló eseményekről, abban a reményben, hogy sikerül tetten érniük a folyamatot. A T Coronae Borealis csillag mindössze 3 ezer fényévnyire található tőlünk, ami a kozmikus távlatokat tekintve meglehetősen közelinek számít.
Dr. Rebekah Hounsell, a NASA Goddard űrközpont kutatója szerint "van néhány ismétlődő nóva, amelyek nagyon rövid ciklusúak, de jellemzően nem gyakran látunk ismételt kitörést egy emberöltő alatt, és ritkán ilyen közel a saját rendszerünkhöz. Hihetetlenül izgalmas, hogy az első sorból figyelhetjük ezt a jelenséget."
