Szerbiát hibrid jellegű támadási kísérlet érte.

Nagy és erőteljes hibrid támadási kísérlet érte Szerbiát akkor és azt követően, hogy valaki felrobbantott egy észak-koszovói csatornát - közölte Aleksandar Vucic szerb elnök a szerbiai állampolgárokhoz intézett, televízióban is közvetített beszédében vasárnap Belgrádban.

Ahogy említette, Belgrád a robbanás után folyamatosan figyelemmel kísérte a pristinai híreket, azonban egyik tájékoztatásban sem találhatóak konkrét tények.

Péntek késő este egy eddig ismeretlen csoport felrobbantotta a Koszovón átívelő csatornát, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az ország két hőerőművének vízellátásában. Ezek az erőművek a koszovói elektromosenergia-ellátás mintegy 90 százalékát biztosítják, így a robbantás súlyos következményekkel járhat. A csatorna emellett a térség ivóvízellátását is ellátja, így a támadás nem csupán energetikai, hanem humanitárius válságot is előidézhet. Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke "terrorista" akciónak minősítette az eseményeket, míg Szerbia határozottan elutasította a vádakat. Marko Djuric, a szerb külügyminiszter még azt is sugallta, hogy Pristina is érintett lehet a robbantás ügyében.

Vasárnap Aleksandar Vucic hangsúlyozta, hogy...

Belgrád és Szerbia számára teljesen ismeretlen volt az esemény, ami történt, soha eszükbe sem jutott, hogy ilyen lépésre szánják el magukat. "Senki ne aggódjon, mert semmijük sincs, és nem tudnak semmit bizonyítani; mindenki nyugodjon meg" - hangsúlyozta a szerb elnök. Kiemelte, hogy Szerbia, mint komoly állam, nem kíván foglalkozni az ilyen jellegű vádakkal. "Nem fogom azt állítani, hogy Albin Kurti közvetlenül elrendelte a támadást, a nyomozás majd feltárja az igazságot, de vannak sejtéseink. Úgy hisszük, van némi információnk arról, ki lehetett az elkövető" - tette hozzá Aleksandar Vucic, aki azt is megemlítette, hogy a szerb hatóságok nyomozást indítottak az ügyben.

Aleksandar Vucic, a szerb államfő, hangsúlyozta, hogy Belgrád nyitott a pristinai hatóságokkal való együttműködésre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a koszovói rendőrség Észak-Koszovóban végrehajtott razziái nemcsak hogy nem felelnek meg a nemzetközi jog előírásainak, de inkább egyfajta előadássá váltak a nemzetközi közösség számára, ahol az "állítólagos gyanúsítottak" felkutatása állt a középpontban.

A szerb elnök véleménye szerint számos indok húzódik meg a Pristinának a csatornarobbantás ügyében történő vádaskodása mögött. Az ilyen lépések lehetőséget teremtenek arra, hogy a koszovói hadsereget Észak-Koszovóba irányítsák, ezzel pedig megnehezíthetik Szerbia európai integrációs törekvéseit. Emellett a közelgő februári önkormányzati választásokra tekintettel a koszovói hatóságok a terrorizmus vádjára hivatkozva próbálnák ellehetetleníteni a szerb jelöltek indulását. Ezzel párhuzamosan céljuk lehet a koszovói szerb közösség még nagyobb megtörése is. Érdekes módon, Albin Kurti is gyakran Szerbiát okolja, amikor a saját népszerűsége csökken, ami újabb politikai játszmákkal fűszerezi a helyzetet.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kinyilvánította függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád azóta is elzárkózik ennek elismerésétől, továbbra is saját déli tartományának tekintve a többségében albánok lakta területet. A két fél közötti párbeszéd 2013-ban vette kezdetét brüsszeli közvetítéssel, de jelentős előrelépés nem történt. A kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának alapvető feltétele, de eddig ez a cél még nem valósult meg.

A robbanás csak tovább fokozta a feszültséget Szerbia és Koszovó között, különösen azért, mert Észak-Koszovóban jelentős számú szerb kisebbség él, amelynek jogait Belgrád szerint a pristinai vezetés csorbítja, és a brüsszeli megállapodások ellenére nem hajlandó biztosítani számukra az önkormányzatiságot.