Hónapról-hónapra, 11. epizód: Szájert már rehabilitálta Orbán - vajon Novák Katalin is készül a kihívásokra?

Aranyigazság: Az év végén elérkezik a számvetés ideje, és mi sem maradunk el e hagyomány mögött. 12 részes sorozatunkban hónapról hónapra áttekintjük az év legfontosabb, legérdekesebb, legizgalmasabb, vagy éppen legkomolyabb eseményeit. Ezúttal novemberre esett a választásunk, és úgy véltük, hogy a hónap legnagyobb hazai botránya – legalábbis a mi szemszögünkből – Szájer József rehabilitációja volt. A korábbi Fidesz-vezetőt látványosan emelték vissza a figyelem középpontjába, aki a kijárási tilalom idején kábítószeres szexpartin vett részt Brüsszelben. S bár a botrány hatásai nyilvánvalóak voltak, Szájer láthatóan nem tanult a történtekből; rehabilitációja után ismét megpróbálta félrevezetni a közvéleményt. Az orbáni rezsim pedig nem engedi el a saját embereit – Szájer csupán egy friss, kirívó példa arra, hogy a hatalom milyen módon kezeli a saját botrányait.

"Segíteni fogunk, senkit sem hagyunk az út szélén!" - e szavakat Orbán Viktor fogalmazta meg néhány évvel ezelőtt, és azóta ez a mondat a közéleti diskurzusban is elhíresült. A miniszterelnök jelmondata, miszerint "senkinek nem engedjük el a kezét", sokak számára már-már szállóigévé vált. Noha a kormányfő nem mindig a megbízhatóságról híres, előfordul, hogy bizonyos egyének esetében mégis komolyan veszi ezt az elvet, amely inkább csak üres frázisnak tűnik, mintsem valós kötelezettségvállalásnak.

Szájer József ennek a gyümölcsét élvezheti. S nem csak ő, hanem Orbánnak mindazon korábbi harcostársai, politikájának gátlástalan kiszolgálói, akik - ha nem is tömegesen, de - azért megtalálhatók ma a közéletben. Akiknek a történetét akár Szájer József-jelenségként is lehet emlegetni. "A Szájer-jelenség is a gátlástalanságot, az érték nélküli, csak a hatalomról szóló játszmát tükrözi" - mondott erről a jelenségről sommás véleményt a Hírklikknek Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője.

Bárhogyan is nézzük, Szájer József látványos visszatérése a közéletbe óriási meglepetést okozott. Orbán régi harcostársa, a Fidesz EP-csoport vezetője és az Alaptörvény egyik állítólagos megalkotója, aki 2020-ban kénytelen volt lemondani minden politikai pozíciójáról, miután a Covid-korlátozások idején egy brüsszeli meleg kábítószeres party elől menekült el egy ereszen. A rendőrség rajtaütésekor azonban elcsípték, ami botrányos körülmények között zajlott. Most, Schmidt Mária Orbán-ideológus hathatós támogatásával, Szájer nem csupán visszatért, hanem egy új intézményt is kapott: a kifejezetten számára létrehozott Szabad Európa Intézetet, amely állami forrásokkal bőségesen meg van támogatva. A világ elől elrejtőzve, önkéntes (?) száműzetése alatt Szájer könyvet írt, amelyet a nyilvánosság előtt Schmidt Mária segítségével mutatott be a Frontvonalban címmel. Külön figyelemre méltó, hogy a Fidesz belső köre és az egész NER működéséről sokat elárul, hogy Lévai Anikó, akinek eddig inkább kerülőutakat választott a nyilvánosság elöl, most hajlandó volt megjelenni, sőt, pódiumra ülni Szájerrel beszélgetni, jól tudva, hogy a hallgatóságban számos újságíró fog ülni.

De még ha csupán Szájerről lenne is szó! Ma már világosan kirajzolódik a minta: azok az egyének, akik fáradhatatlanul dolgoznak Orbán Viktor hatalmának megőrzéséért, az illiberális kvázi diktatúrájának fenntartásáért, mindenben a szolgálatába állnak, nem kell, hogy attól féljenek, hogy valódi problémákba ütköznek. Még akkor sem, ha valóban mély vízbe keverednek. Számukra mindig van visszaút. Gondoljunk csak Lázár Jánosra, akinek korábban szintén volt lehetősége a megújulásra.

A friss események között feltűnik Balog Zoltán püspök neve, aki a közelmúltban komoly botrány középpontjába került. A kegyelmi ügy, amely két fideszes politikusnő karrierjét is befolyásolta, végül arra kényszerítette, hogy lemondjon a református zsinat lelkészi elnöki tisztségéről. Ennek ellenére a Magyarországi Református Egyház püspökeként továbbra is a helyén maradt, sőt, a közösség elismert vezetőjének számít. A Fidesz "koalíciós" partnerének, a Kereszténydemokrata Néppártnak a nemrégiben megtartott tisztújító ülésén Balog Zoltán hirdette az igét, ami újabb kérdéseket vetett fel. A Népszavának egy névtelen KDNP-s politikus nyilatkozott, aki a helyszínen nem tapasztalt olyan véleményt, amely a püspök politikai szerepvállalását elítélte volna. Szerinte a helyzetet nem szabad a püspök politikai rehabilitációjaként értelmezni. Mindazonáltal figyelemre méltó, hogy a kegyelmi botrány kirobbanása óta Balog Zoltán egyházkerülete jelentős, hatmilliárd forint értékű ingatlanokat kapott az Orbán-kormánytól, ami újabb dimenziókat ad az ügy bonyolultságához.

S ha már a kegyelmi botrány. A két, abba belebukott fideszes politikusnő, Novák Katalin és Varga Judit is kezd meg-megjelenni a színen. Az egykori Orbán-miniszter, Balog Zoltán felbujtására a gyerekotthonban pedofil bűncselekmény elkövetőjét tevőlegesen fedezni próbáló, a bíróság által is bűnösnek talált K. Endrének kegyelmet adó Novák Katalin bukása után nem sokáig maradt "feladat" nélkül: az XY Worldwide nevű civil szervezet vezérigazgatójaként tért vissza. Majd részt vett a Fidesz-elit karácsony előtti nagy banzáján: Gulyás Gergely lagziján - ahol amúgy Balog Zoltán is jelen volt. (Varga Juditról nem szól a fáma.)

Varga Judit a Völner-Schadl-botrányt ugyan túlélte, de a Novák által adott kegyelem ellenjegyzésével már meg kellett fizetnie az árát. A február elsején nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata szerint havonta több mint 1 millió forintot kap a Közép-európai Akadémiától "tudományos-kutatási és oktatói tevékenység" címén. Emellett szeptember óta félállásban dolgozik a Tigra Kft.-nél, amelynek vezetője, Vertán György, a 444 hírportál információi szerint jó viszonyt ápol a Ferencvárosi Torna Clubbal, amelynek elnöke Kubatov Gábor. Érdekes, hogy a Tigra Kft. több olyan megbízást is elnyert, amelyek a Fideszhez köthetők, például az ő vállalkozásuk felel a Fidesz.hu weboldal működtetéséért is.

Novák és Varga rehabilitációja valójában még szélesebb körű is lehet, különösen, ha "kremlinológusként" próbáljuk értelmezni az őket dicsérő orbáni megnyilatkozásokat. A miniszterelnök szavaiból nem csupán egy államfő és egy miniszter szerepének visszaállítását olvashatjuk ki, hanem azt is, hogy két kiemelkedően tehetséges politikai világsztárt veszítettünk el. Szájer Józsefről pedig még határozottabb véleményt fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a visszatérése jelentős előrelépést jelenthet a hazai közélet számára.

Mi áll Szájer és más, kisebb jelentőségű politikai szereplők rehabilitációja mögött? Horn Gábor véleménye szerint egy lehetséges magyarázat az, hogy Orbán Viktor azt kívánja üzenni: ő bármivel és annak az ellenkezőjével is bátran szembenézhet. Szájer reaktiválása révén Orbán nem csupán a saját, korábban megbukott, de nem ok nélkül elmozdított kádereinek, hanem a Fidesz belső körének is jelzi, hogy aki hűséges, annak van esélye a visszatérésre. "Érdemes megjegyezni, hogy ez nem az első alkalom, amikor ilyen reaktiválásra kerül sor. Gondoljunk csak Lázár Jánosra, akinek esete persze nem volt ennyire drámai" – tette hozzá. Fontos elem az is, hogy Orbán ezzel azt demonstrálja: figyel a saját embereire. De mit is jelent ez valójában? Nézzük meg Simicska Lajos történetét: miután leleplezte a Fidesz belső működését, menekülési lehetőséget kaptott, sőt, anyagi támogatásban is részesült, hogy nyugodtan élhessen...

Orbán Viktor nem csupán a rehabilitációs intézkedésekről gondoskodik, hanem a politikai pályafutásuk végén járó, országosan ismert és sokszor csalódást keltő politikusok sorsával is foglalkozik. A HVG például a 2014-es választások után, amikor az Országgyűlés létszáma csökkent, körüljárta azokat a fideszes és KDNP-s ex-képviselőket, akik kiestek a parlamentből. Az elemzés eredménye azt mutatta, hogy a távozó 136 kormánypárti politikus közül mindössze 8 esetében nem biztosították a megélhetést. Mégis, a többiek számára van mire építkezniük a jövőben.

A sorozat eddig megjelent írásai:

Hónapról-hónapra 1. rész: Kétségessé vált a 23 éves Visegrádi együttműködés jövője

Hónapról-hónapra 4. rész: Orbán Gáspár csádi missziója és az orosz érdek Orbán Gáspár, a fiatal politikai figura, egy különleges küldetésre indult Csádba, ahol a helyi közösségek fejlesztése és az országgal való együttműködés volt a célja. Az utazása során nemcsak a helyi szokásokkal ismerkedett meg, hanem mélyebb politikai és gazdasági összefonódásokat is feltárt. Csád, mint afrikai ország, gazdag természeti erőforrásokkal rendelkezik, azonban a politikai instabilitás és a gazdasági nehézségek miatt sok kihívással néz szembe. Orbán Gáspár missziójának részeként arra törekedett, hogy a magyar érdekeket képviselje, és egyúttal erősítse a két ország közötti kapcsolatokat. Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz érdekek is jelen vannak a térségben. Moszkva már régóta próbálja növelni befolyását Afrikában, és Csád sem kivétel. Az orosz kormány különböző formákban nyújt támogatást, amely érinti a katonai együttműködést és a gazdasági projekteket is. Orbán Gáspár missziója során nemcsak a helyi közösségek megerősítése volt a cél, hanem az is, hogy felhívja a figyelmet a globális hatalmi játszmákra, amelyek Csádot is érintik. Az orosz érdekek és a magyar politikai stratégia összefonódásának megértése elengedhetetlen a jövőbeli együttműködések szempontjából. A csádi küldetés tehát nem csupán egy egyszerű diplomáciai látogatás volt, hanem egy komoly lépés a magyar külpolitikai stratégiában, amely a helyi és globális kihívásokra egyaránt reagálni kívánt. Orbán Gáspár tapasztalatai és az ottani események figyelemmel kísérése révén fontos tanulságokat vonhatunk le a jövőbeli politikai irányvonalakról és a nemzetközi kapcsolatok alakulásáról.

Hónapról-hónapra 5. rész: Egy hivatalosan meg sem ünnepelt 20. évforduló

Hónapról hónapra, 6. rész: A Tisza ereje – Árad és lassan beteljesíti sorsát A Tisza, a magyar táj egyik megkerülhetetlen szimbóluma, most újra megmutatja magát. Ahogy a hónapok telnek, a folyó vízszintje emelkedik, és árjai egyre inkább elöntik a partokat. Az áradás nem csupán a természet erejét jelzi, hanem egy olyan folyamatot is, amely évszázadok óta formálja a környező vidéket. Míg a víz lassan, de biztosan teret hódít, a környező falvak lakói figyelemmel kísérik a folyamatot. Az áradás nemcsak a tájat változtatja meg, hanem a közösségeket is arra ösztönzi, hogy újraértékeljék kapcsolatukat a természettel. Az emberek összefognak, hogy megóvják otthonaikat, miközben a Tisza áramlása felerősíti a közösségi összetartozás érzését. Ez a hónap különösen izgalmas, hiszen az árvíz nemcsak kihívásokat, hanem lehetőségeket is hoz magával. A természet csodái – a vízpart szépsége, a madarak éneke és a zöldellő rétek – újraélednek, és emlékeztetnek bennünket arra, mennyire fontos vigyázni környezetünkre. A Tisza mostanság nem csupán egy folyó, hanem egy élő organizmus, amely folyamatosan változik és alkalmazkodik. Ahogy az ár megérkezik, úgy a mi felelősségünk is nő, hogy megőrizzük ezt a csodát a következő generációk számára. Mert a Tisza nemcsak a múltunk része, hanem a jövőnk is.

Hónapról ó-hónapra 7. rész: Tovább gyarapodó szegénység és lemaradás az Európai Unióban Az elmúlt hónapok során egyre élesebbé vált a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése az EU keretein belül. A gazdasági növekedés üteme nem minden országban oszlik meg egyenletesen, és sokan érzik úgy, hogy a jövőjük kilátásai egyre borongósabbak. A folyamatos elszegényedés és a lemaradás érzése nem csupán egyéni történetekben, hanem szélesebb társadalmi rétegekben is megjelenik. A gazdasági válságok és az infláció hatására egyre több ember kényszerül arra, hogy a mindennapi megélhetésért harcoljon, miközben a közszolgáltatások színvonala csökken. Az EU-s támogatások és programok nem mindig érik el a legnagyobb szükségben lévő közösségeket, így a különbségek tovább nőnek, és a szegénység spirálja egyre mélyebbre húz. Ez a helyzet nemcsak a gazdasági stabilitást, hanem a társadalmi kohéziót is veszélyezteti. Ahhoz, hogy előrelépjünk, sürgős megoldásokra van szükség, amelyek figyelembe veszik a legnagyobb hátrányos helyzetű csoportok igényeit és lehetőségeit. Az EU jövője múlik azon, hogy mennyire tudunk közösen dolgozni a problémák megoldásán, és mennyire tudjuk biztosítani, hogy senki ne maradjon le a fejlődés vonatáról.

Hónapról hónapra, 8. rész: Orbán bosszúja továbbra is Iványi nyomában jár, miközben ártatlan gyermekek szenvednek a következményekért.

Hónapról hónapra 9. rész: Orbán Balázs botrányos kijelentése következmények nélkül maradt a Fideszben A politikai tájképen gyakran felbukkanó viták és botrányok közül talán az egyik legmegdöbbentőbb Orbán Balázs legutóbbi megnyilvánulása volt, mely a Fidesz berkeiben nem váltott ki érdemi reakciókat. A politikai diskurzus ezen szegmense rávilágít arra, hogy a párton belüli felelősségre vonás és az etikai normák betartása sok esetben háttérbe szorul, amikor a hatalom megőrzéséről van szó. Orbán Balázs kijelentései, amelyek sokak szerint túllépték a határokat, úgy tűnik, hogy elkerülték a párt vezetésének figyelmét. Ezzel a helyzettel pedig egy újabb kérdés merül fel: meddig lehet még a politikai diskurzusban a határokat feszegetni anélkül, hogy annak következményei lennének?

Hónapról hónapra, 10. rész: Idén is sikerült jól megfűszerezni a haverok zsebeit a nemzeti konzultációs akcióval.