A törpebúza remek választás, hiszen jellemzői között szerepel a nagyobb kalász és az alacsonyabb szár.
Az egyre súlyosabb károkat okozó klímaváltozás és a Föld népességének robbanásszerű növekedése mind a hazai, mind a nemzetközi élelmiszerbiztonságot veszélyeztetik. Annak érdekében, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok között megfelelő mennyiségű búzatermést állítsunk elő, fontos ismerni az új környezeti változások hatását a búza termékenységére és az azt kialakító meiótikus sejtosztódásra.
Az 1950-es évektől kezdődően a féltörpe búzafajták megjelenése és elterjedése forradalmasította a mezőgazdaságot, világszerte jelentős termésnövekedést hozva magával. E változás egy új korszakot indított el, amelyet a "zöld forradalom" néven ismerünk, és amely alapjaiban formálta át a globális élelmiszertermelést.
A korszerű mezőgazdasági megoldások révén több mint egymilliárd ember menekült meg az éhségtől. A legújabb, féltörpe növekedésű búzafajták rendkívül előnyösen reagáltak a műtrágyák alkalmazására, mivel a tápanyagokat nem a szár hosszabbítására, hanem a termés bővítésére használták fel. Ennek eredményeként a tápanyagok jelentős része a búzaszemekben koncentrálódott, ami hozzájárult a hozamok drámai növekedéséhez.
Egy másik előny, hogy a féltörpe búzák kalászai, amelyek nagyobbak és nehezebbek, az alacsonyabb növésük révén védettséget nyújtanak a megdőlés ellen. Jelenleg Magyarországon forgalomban lévő búzafajták mindegyike rendelkezik valamilyen törpeségre utaló vonással, amit már tudományosan is megerősítettek, hogy genetikai eredetű.
A féltörpe búzafajták jellegzetes rövid szárnövekedése genetikai eredetű tulajdonság, amely a különböző törpeség gének (Rht gének, azaz Reduced height genes) mutációinak következménye. Ezek a gének többféle mechanizmuson keresztül befolyásolják a növény fejlődését, és hozzájárulnak a törpeség kialakulásához.
A törpeséget okozó mutáns Rht gének egy része, ún. gibberellin érzéketlen törpeséget okoz, amelynek hátterében az áll, hogy a gibberellin (GA) növekedésserkentő hormon nem képes kifejteni hatását. Ezen fajták üvegházi kísérleteiben megfigyelték, hogy bizonyos körülmények között termékenységük jelentősen csökken, ami komoly terméskieséshez vezetett.
A termékenység csökkenése az üvegházakban tavasszal, a megemelkedett hőmérsékletek hatására figyelhető meg. Kutatások alapján feltételezhető, hogy a gibberellin-érzéketlenséget kiváltó genetikai háttér a hőmérsékletre való érzékenységet is befolyásolhatja, különösen a növények generatív fejlődésének korai fázisában, tehát tavasszal. Noha a legtöbb európai és nemzetközi búzafajta mutáns Rht géneket hordoz, a hőstressz következtében fellépő terméketlenség mértéke, valamint annak pontos okai még mindig nem tisztázottak.
A következő évtizedek során a tavaszi hőmérsékletek drámai emelkedésére számíthatunk, és 2050-re akár a napi 30 ºC-ot is túlléphetik a csúcsértékek. A természet csodálatos ritmusában tavasszal keletkeznek a búza ivarsejtjei, amit a virágzás, a megtermékenyülés, a szemtelítődés, majd végül az érés folyamatai követnek.
A kedvezőtlen időjárási körülmények mellett a megfelelő terméshozam biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk az új környezeti tényezők hatását az ivarsejtek, mint például a petesejtek és pollenek, meiótikus sejtosztódására.
A meiózis alapvető biológiai folyamat, amely a haploid ivarsejteket alakítja ki. Az apai és anyai eredetű kromoszómapárok (homológok) szabályos továbbörökítésének előfeltétele, hogy:
Ezek a folyamatok, ha nem valósulnak meg megfelelően, kromoszómaelváltozásokhoz, az ivarsejtek működési zavaraihoz, valamint végső soron terméketlenséghez és terméscsökkenéshez vezethetnek.
Természetesen! Íme egy egyedivé tettebb változat a nevek listájáról: - Dr. Sepsi Adél, a tudományos világ elismert alakja - Mihók Edit, aki mindig új megközelítésekkel áll elő - Makai Diána, a kreatív gondolkodás mestere - Lenykó-Thegze Andrea, akinek a szakmai tapasztalata példaértékű - Dr. Cseh András, aki a kutatás terén kiemelkedő teljesítményt nyújt Remélem, hogy ez a variáció megfelel az elvárásaidnak!
ATK Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár
