Idén már mesterséges intelligenciával emeljük poharunkat az ünnepi pillanatokban?
A poharunk tartalma nagymértékben függ attól, hogy éppen karácsonyt vagy szilvesztert ünneplünk, továbbá attól is, hogy a családi körben vagy baráti társaságban töltjük-e az időt. A szilveszter elmaradhatatlan szimbóluma a pezsgő, amely ma már nem csupán az ünnepi alkalmakat kíséri, hanem egyre gyakrabban megjelenik a mindennapokban is, például egy hétköznapi ebéd mellett. Mi vezetett ehhez a változáshoz? Hogyan befolyásolja a klímaváltozás és a mesterséges intelligencia (AI) a borászat és italipar világát? A pezsgő népszerűségének növekedése részben a társadalmi normák átalakulásának tudható be, ahol az emberek egyre inkább a pillanatok megünneplésére összpontosítanak, függetlenül attól, hogy az alkalom különleges-e vagy sem. A klímaváltozás hatása már most is érzékelhető a szőlőtermesztésben, hiszen az időjárási szélsőségek és a hőmérsékletváltozások új kihívások elé állítják a borászokat. Ezen felül a mesterséges intelligencia fejlődése új lehetőségeket kínál a gyártási folyamatok optimalizálásában, a minőségellenőrzésben és a fogyasztói preferenciák megértésében. Mindezek a trendek formálják az italipart, és új utakat nyitnak a gasztronómiai élmények terén. Az újévi köszöntés tehát nem csupán egy tradíció, hanem egy folyamatosan változó kultúra része, amely a modern kihívásokra reagálva alakul.
Jelenleg még csak szűk körben terjed, de a divat világában hódít az olasz prosecco – noha a legtöbben közülük sosem tettek lábnyomot Olaszország földjén. Sokan sima habzóbornak tartják, és bizony, abban a kategóriában is elhelyezhető. Különösen népszerű a forró nyári napokon, hiszen frissítő és könnyed, így délben is bátran kortyolhatunk belőle anélkül, hogy elnehezítene minket. Az utóbbi időszakban még inkább felerősödött a népszerűsége, főleg azután, hogy egyik olcsó szupermarket láncban csupán háromszáz forintért kínálnak egy kétdecis prosecco-s dobozt (persze a plusz ötven forintos betétdíjat se felejtsük el!). Ez az ár valóban verhetetlen, főként, ha a hétvégi kiruccanásunkhoz szeretnénk néhány dobozzal bespájzolni.
Az éttermekben gyakran figyelembe kell venni az ár-érték arányt is: sok esetben érdemesebb egy két decis magyar pezsgőt választani aperitifként, mintsem koktélt vagy tömény italt, hiszen a nők számára az utóbbiak fogyasztása még mindig kellemetlen szituációt teremthet. Emellett a vendéglátásban a borokkal kapcsolatban is felmerül egy probléma: amikor egy deci bort rendelünk, gyakran nem látjuk a palackot, és így a címkét sem, csupán az itallap böngészése közben akadhat meg a szemünk egy-egy néven. A pincészetek nevei így nem válnak igazán ismerőssé, csupán néhány kiemelkedő borászat marad meg a tudatunkban.
Bár manapság otthon leginkább borral koccintunk, különösen a hétvégéken, a bor népszerűsége az utóbbi évek során jelentős visszaesést mutatott. A forgalom, főként a vörösborok esetében, drámai mértékben csökkent, míg a fehérborok iránti kereslet állítólag stabil maradt. Globálisan nézve a borfogyasztás már körülbelül ötven éve csökkenő pályán mozog, annak ellenére, hogy az alkoholfogyasztás általánosságban nem tapasztalható számottevő csökkenés. A 1970-es években a bor volt a legnépszerűbb alkoholos ital, de a mai napra a hétköznapokban egyre többen választják a sört.
Mi állhat a hazai borok népszerűségének csökkenése mögött? A jelenség mögött több összetett tényező húzódik meg. Először is, a kisüzemi sörgyártók dinamikus kampányai jelentős mértékben hozzájárultak a helyi sörök népszerűségének növeléséhez. Emellett a magyar kézműves pezsgők eleganciája, mint ajándék vendégségbe vagy céges meglepetésként, szintén vonzóbb alternatívát kínál. A borválaszték sokszínűsége sokak számára zavaró lehet; míg a kínálat gazdag, gyakran kaotikus, így nehezen navigálható. Továbbá, a hipermarketek megjelenésével az utóbbi két évtizedben szeszes italok széles spektrumának áradatával találkozhatunk, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Végül, ahogy már korábban is említettük, a bor reklámozása a televízióban és a közösségi médiában is meglehetősen ritka, ami hozzájárul a hazai borok háttérbe szorulásához.
Ez a helyzet mindenképpen elgondolkodtató, hiszen egy friss közvélemény-kutatásunk szerint az Év Bortermelője Magyarországon cím birtokosának palackjait alig egy bolt kínálja a tízből. Ráadásul a "laikus" vásárlók körében is csupán tízből nyolc ismeri a márkát. Mintha a szakma kissé önmagába zárult volna, pedig a jelenlegi helyzetnél jóval több marketingtevékenységre lenne szükség ahhoz, hogy a borszaküzletek mellett – ahová leginkább a tudatos és tehetős vásárlók látogatnak el – a szupermarketek polcain is helyet kapjanak Liptai Zsolt borai, esetleg kiemelt pozícióban.
Idén a Pannonhalmi Borvidék büszkesége, egy kiemelkedő termelő elnyerte a neves Magyar Bor Akadémia díját. E díj nem csupán egyetlen bor kiváló minőségét hirdeti, hanem a termelő hosszú éveken át tartó, figyelemre méltó munkájának elismerését is magában foglalja. Az elismerés a borászatok között fennálló folyamatos kiválóság, valamint a hazai és nemzetközi versenyeken elért sikerek mellett a szakmáért tett áldozatos erőfeszítésekért jár. A díjátadón elhangzott, hogy a pincészet évente 400 ezer palack borral gazdagítja a piacot.
A borászat területén az elmúlt öt évtizedben bekövetkezett fejlődés felülmúlja az azt megelőző ötszáz év vívmányait. Emiatt a szakemberek úgy vélik, hogy hatalmas tévedés lenne, ha elzárkóznának a modern kor vívmányaitól. Míg továbbra is a hagyományos gravitációs technológiát alkalmazzák, ahogyan azt elődeik is tették évszázadokkal ezelőtt, a borászati folyamatok során igyekeznek apró innovációkat bevezetni, amelyek az adott évjárat sajátosságait figyelembe véve a 21. század szellemiségét tükrözik.
A vásárlók számára a technológia gyakran csupán a háttérben működő eszköz, hiszen a lényeg mindig a végeredmény – a kiváló bor élvezete. Ugyanakkor érdemes egy kis betekintést nyernünk ebbe az iparág titokzatos "boszorkánykonyhájába", és megvizsgálni, hogyan befolyásolja a klímaváltozás a különböző borvidékeket. Az évente megrendezett düsseldorfi ProWein kiállítás az ágazat egyik legfontosabb rendezvénye, ahol 2025 márciusában körülbelül öt és fél ezer kiállító és még sokkal több látogató várható, akik izgalmas felfedezésekkel gazdagodhatnak a pavilonok között.
A klímaváltozás izgalmas kérdései között különös figyelmet érdemel, hogy a szél és a viharok milyen hatással vannak a bortermelésre. A vásár programelőzetesében hangsúlyozottak szerint a szél a borászok számára kétségtelenül egy kétélű fegyver. Egyrészt, mint egyfajta "természetes légkondicionáló", rendkívül hasznos lehet olyan régiókban, mint a kaliforniai Russian River Valley, a dél-afrikai Western Cape, vagy az ausztrál Great Southern borvidékek, ahol segít szabályozni a hőmérsékletet és fenntartani a szőlőültetvények egészségét. Másrészről viszont, a viharok és a viharos időjárás komoly kihívásokat is jelenthetnek a borászok számára, hiszen ezek károsíthatják a termést és befolyásolhatják a borok minőségét is. A szél tehát nem csupán egy természeti jelenség, hanem a borászat rejtelmeinek kulcsfontosságú tényezője is.
Más szempontból a szél rendkívül romboló hatással bírhat. Gondoljunk csak arra a területre, ahol a népszerű shyrah szőlőfajtát termesztik; ennek a növénynek az új hajtásai különösen hajlamosak a törésre, ha erős szél fúj. Nyilvánvaló, hogy amikor komoly viharok sújtják a vidékeket, különösen a szőlőültetvényeket, mint ahogy ez 2024 szeptemberében történt Ausztriában és Észak-Olaszországban, a következmények súlyosak lehetnek. A legtragikusabb esetekben a bor szó szerint elillan a széllel – magyarázza a szakértő.
Chile újkori irányzata a szél aktív felhasználása új terroirok létrehozására. Az Aconcagua-völgyben található Sena szőlőültetvényt például Eduardo Chadwick 1998-ban cabernet sauvignonnal és más vörös, bordeaux-i szőlőfajtákkal telepítette. A Csendes-óceántól mindössze 39 kilométerre a szél sokkal erősebb, mint a történelmi Vina Errazuriz szőlőültetvényekben, 60-70 kilométerre az óceántól.
Errazuriz néhány szőlőültetvénye, amelyet chardonnay, pinot noir és syrah fajtákkal ültettek be, mindössze 11 kilométerre található a Csendes-óceán partjától. Ezt a területet sokáig túlságosan szelesnek tartották ahhoz, hogy szőlőtermesztésre alkalmasnak minősüljön. Eközben Európában a szőlőtermesztés észak felé terjeszkedik, hogy kihasználja a globális felmelegedés előnyeit, új ültetvények létesülnek az Északi- és a Balti-tenger közelében. A német Rheingau régióban található Balthasar Ress nemrégiben Sylt szigetén alapított szőlőültetvényt, amely a dán határhoz közel helyezkedik el. Ez a terület nem csupán Németország legnaposabb pontja, hanem az egyik legszelesebb is. A döntés mögött a korai érésű, gombás betegségekkel szemben ellenálló PiWi (gombásálló) solaris szőlőfajta áll, amelyből 2019 óta a SÖL Ring Sekt pezsgő készül.
A borászoknak manapság nem csupán a hagyományos mesterségükre kell fókuszálniuk, hanem új készségeket is el kell sajátítaniuk. Düsseldorfban már nem először rendeznek digitális panelbeszélgetéseket, ahol nemzetközi szakértők osztják meg tapasztalataikat. Ezeken a rendezvényeken a digitalizáció által kínált lehetőségekről esik szó, és arról, hogyan tudná az ágazat kihasználni az új technológiák nyújtotta előnyöket. Ahogy tavaly is kiemelték, a kommunikáció során egyre inkább fontos szerepet kap a digitális eszközök alkalmazása. Ennek egyik kulcsfontosságú célja, hogy világos és érthető márkaüzeneteket közvetítsenek, amelyre a marketing és forgalmazási stratégiák is épülnek.
Daniel Freund, a Weinkontor Freund német borimportáló és -forgalmazó ügyvezetője egy lépéssel tovább lépett, amikor hangsúlyozta az alkalmazottak folyamatos továbbképzésének jelentőségét. Kiemelte, hogy a digitalizáció széleskörű alkalmazása elengedhetetlen a beszállítókkal és az ügyfelekkel való szoros együttműködés során. Freund vállalatán belül egy átfogó adatmodellt alakított ki, amely lehetőséget biztosít innovatív logisztikai szolgáltatások kidolgozására a borágazat számára.
António Graça, a portugáliai Sogrape kutatási részlegének vezetője szerint a digitális és innovatív fejlesztéseknek minden érdekelt fél javát kell szolgálniuk - ügyfelekét, alkalmazottakét, tulajdonosokét és a fogyasztókét. A digitalizáció elkerülhetetlen, de akkor sikeres, ha szerepe van a munkaerő-toborzásban és oktatásban is.
A mesterséges intelligenciáról (AI) szóló élénk vita során a szakértők egyetértettek abban, hogy óriásiak az ebben rejlő lehetőségek. Az elmúlt néhány évben a képalkotás, a pozicionálás és a tanulás terén elért robotikai fejlesztések nemcsak fenntartható megoldásokat hoztak létre a szőlőültetvényeken, hanem megnyitották az organikus, sőt biodinamikus gazdálkodás lehetőségét is, nagyobb léptékben, mint azt korábban lehetségesnek tartották.
Már évek óta jelen vannak a szőlőművelő robotok a legnevesebb ültetvényeken és borvidékeken. A vásár weboldala emlékeztet arra a különleges pillanatra, amikor Paul-Vincent Ariston, a cég tulajdonosa, bemutatta az újonnan érkezett Bakus négykerekű önjáró gépet. E gép szinte észrevétlenül siklott a forróságban a szőlősorok között. A Bakust Cédric Bache, egy borász fia, tervezte, aki a hagyományok és a modern technológia ötvözésére törekszik. Ez a teljesen elektromos meghajtású, univerzális platform rendkívül sokoldalú: nemcsak hogy képes a szűk szőlősorok között navigálni, de a gyomlálástól kezdve a metszésen át a levelek eltávolításáig számos feladatot elvégez. Ráadásul a Bakus még 45 fokos lejtőkön is megállja a helyét, igazán lenyűgöző teljesítményt nyújtva a szőlőművelés világában.
A robotok integrációja a mezőgazdaságba már nem újkeletű jelenség. 2017-ben a Naïo Technologies jelentős mérföldkövet ért el a Ted nevű robot bemutatásával. Ez a könnyű, mindössze 2,1 tonnás, teljesen autonóm és 100%-ban elektromos eszköz forradalmasította a szőlőültetvények kezelését. Ted nemcsak a különböző szőlőfajták és magasságok igényeihez alkalmazkodik, de precíz mechanikus gyomirtási technikái révén jelentősen csökkenti a gyomirtó szerek használatát, sőt, akár el is távolíthatja azokat. Ezen kívül, a robot más munkaigényes feladatok elvégzésére is kiválóan alkalmas. A pontos helymeghatározáshoz GPS technológiát alkalmazva Ted önállóan képes akár 8 órán át dolgozni, és naponta akár 5 hektáron is végezni a feladatokat.
A franciaországi sikeres bemutatók után, amelyek között szerepelt a híres Hennessy konyakgyártó és a bordeaux-i Château Clerc Milon, a Tedet 2022-ben debütált az Egyesült Államok piacán.
Az amerikai Finger Lakes bortermelő régiójában, az óceánon túli Cornell Egyetem kutatói egy innovatív robotot alkottak meg, amely képes "látni" a számítógépes rendszerén keresztül. Ez a robot ezernyi valós idejű adatot gyűjt össze és elemez, lehetővé téve a szőlőtőkék egészségének és állapotának pontos értékelését. A Cornell projekt célja, hogy meggyőzze a gazdákat az új, betegségekkel szemben ellenálló szőlőfajták széles körű alkalmazásának előnyeiről, így hozzájárulva a peszticidek használatának jelentős csökkentéséhez.
Ma már az AI lenyűgöző módon képes lemásolni a különböző szakkritikusok stílusát, mesteri szintézist végezve a tipikus jellemzők között. Figyelembe veszi a vintage környezet sajátosságait, és reagál a környező kommentekre is. Azonban van egy határ, amit még nem tud átlépni: a szaglás, az ízlelés és az értékelés terén egyelőre tehetetlen. De ki tudja, mit hoz a jövő? Egy 2021-ben indult innovatív projekt célja, hogy mesterséges intelligencia segítségével elemezze a borok aromáját, amely a szakirodalom szerint "áthidalhatja a kémiai elemzés és az érzékszervi észlelés közötti szakadékot". Az AI algoritmusok és az illékony szerves vegyületeket érzékelő eszközök ötvözésével arra törekednek, hogy úttörő módon digitalizálják az érzékszervi tapasztalatokat.
A mai szőlőtermesztés világában még mindig csak kevesen mernék teljes mértékben a gépesített ültetvényekre támaszkodni, még az organikus megoldások terén is. Ugyanakkor elmondható, hogy az adatszolgáltató rendszerek alkalmazásával a borászok olyan új lehetőségekre fókuszálhatnak, amelyekhez eddig nem volt elegendő idejük. Ezzel a megközelítéssel nemcsak a hatékonyságukat növelhetik, hanem új dimenziókat nyithatnak meg a szőlőtermesztés művészetében is.
