Iskolapszichológus: A digitális világ eltereli a figyelmet az élő kapcsolatok mélységéről és értékéről.
Az iskolapszichológusok száma jelentősen csökkent, különösen a vidéki területeken, ahol a helyzet még égetőbb. Jelenleg körülbelül ezer diákra egy pszichológus jut, ami komoly terhet ró a szakemberek vállára. Tavalytól kezdve Nagyernye község tanulói Orza Blanka iskolapszichológushoz fordulhatnak problémáikkal. Az elmúlt év tapasztalatairól és a kihívásokról beszélgettünk vele.
Az iskolapszichológusi pálya választása mögött számos személyes és szakmai ok áll. Gyermekként mindig is érdekelt, hogyan működik az emberi elme, és hogyan befolyásolja a környezet a fiatalok fejlődését. Amikor felnőttként találkoztam olyan helyzetekkel, ahol a gyerekek küzdöttek a tanulás vagy a szociális kapcsolatok terén, ráébredtem, mennyire fontos a megfelelő támogatás. Az iskolapszichológusi munka lehetőséget ad arra, hogy segítséget nyújtsak a diákoknak, és támogassam őket a nehézségeik leküzdésében. A fiatalokban rejlő potenciál felfedezése és fejlesztése rendkívül motiváló számomra. Ezen kívül a közösség támogatása és a szülőkkel való együttműködés is hozzájárul ahhoz, hogy pozitív hatást gyakorolhassak a jövő nemzedékére. Mindezek mellett a pszichológia tudományának mélyebb megismerése és a folyamatos tanulás lehetősége is vonzó, hiszen a szakma folyamatosan fejlődik, és mindig új kihívásokkal találkozom. Az iskolapszichológiai munka tehát nemcsak hivatás számomra, hanem egy élethosszig tartó küldetés is.
- Eredetileg nem erre a pályára készültem, a mesterképzésemet is klinikai pszichológia és pszichoterápia szakon végeztem. Azonban éppen abban az évben, amikor befejeztem a mesterit, új iskolapszichológusi állásokat hirdettek meg. Mivel mindig is gyerekekkel szerettem volna foglalkozni, jó lehetőségnek tűnt a szakmai gyakorlatra, fejlődésre, hogy kipróbáljam magam az iskolai tanácsadás területén. Utólag nagyon hálás vagyok, hogy ezt az utat választottam.
A diákok lelki egészségére való odafigyelés rendkívül fontos feladat, amely nap mint nap kihívások elé állítja a pedagógusokat. Egy átlagos munkanapja általában így alakul: Reggelente, amikor a nap első sugarai megérintik az iskolát, a tanár érkezik, hogy előkészítse a napot. Az első órák előtt lehetősége van beszélgetni a diákokkal, meghallgatni őket, és figyelemmel kísérni a hangulatukat. A tanórák során nemcsak a tananyagra, hanem a diákok érzelmi állapotára is figyel, és igyekszik támogatni azokat, akik nehezebben boldogulnak. A szünetekben aktívan részt vesz a közösségi életben, bátorítva a diákokat, hogy beszéljenek érzéseikről, és megosszák egymással tapasztalataikat. Esetleg szervezett programokkal, mint például játékos foglalkozásokkal, próbálja oldani a feszültséget és erősíteni a közösséget. Délutánonként, amikor a tanítás véget ér, még nem pihenhet meg. A diákok számára különböző támogató csoportokat vezethet, ahol biztonságos teret biztosít a problémák megvitatására. Ezen kívül szoros kapcsolatot ápol a szülőkkel is, hiszen a családi környezet is alapvető hatással van a diákok lelki egészségére. A nap végén, amikor végre leülhet egy csésze tea mellett, átgondolja a nap eseményeit, és azon töpreng, hogyan tudna még jobban segíteni a fiataloknak abban, hogy boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak legyenek. Ez a napi rutin nem csupán munka számára, hanem egy elhivatott küldetés, amely a jövő generációinak egészségét és jólétét szolgálja.
- Minden napom más és más. Mivel Sárpatakon is dolgozom iskolapszichológusként, egy héten több iskolában is jelen vagyok: hétfőn Ernyében, kedden Sáromberkén, szerdán módszertani napot tartunk a Maros Megyei Nevelési Tanácsadó- és Erőforrásközpontban (CJRAE), csütörtökön és pénteken pedig Sárpatakon vagyok. Egy átlagos napon egyéni tanácsadáson fogadom a gyerekeket, akikkel négyszemközt beszélgetünk a problémáikról. Rendszeresen egyeztetek a kollégákkal - az adott gyermek tanítójával, osztályfőnökével - és szükség esetén a szülőkkel is. Bizonyos napokon osztályszintű (kollektív) tanácsadást is tartok olyan különféle témákban, mint például a drog- és alkoholprevenció, a szociális készségek vagy az érzelmi intelligencia fejlesztése, illetve a bullyingmegelőzés. Emellett keddenként két tanítási órám is van.
Milyen kihívásokkal keresik meg Önt a diákok leggyakrabban?
Legtöbbször érzelmi vagy kapcsolati problémákkal fordulnak hozzám az emberek: szorongás, depresszió, félelmek, csalódások, valamint a bullying vagy kiközösítés okozta sebekkel küzdenek. A szülők és pedagógusok is rendszeresen keresik a támogatásomat, amikor viselkedési vagy tanulási nehézségekkel szembesülnek.
Mennyire fogékonyak a diákok a pszichológussal való beszélgetés lehetőségére? Tapasztalható-e bármiféle ellenállás vagy félelem, akár a fiatalok, akár a szülők körében?
Azt észlelem, hogy a gyerekek és szüleik egyre nyitottabbak a tanácsadás lehetőségére. Az év elején minden osztályban közösen átbeszéljük, mikor és milyen helyzetekben kereshetnek meg engem a diákok, valamint hogyan zajlik egy tanácsadói beszélgetés. Ennek eredményeként sok gyermek kíváncsian és lelkesen érkezik a foglalkozásokra. A tinédzserek körében gyakrabban tapasztalok ellenállást, mivel sokukban él az a tévhit, hogy "csak a bolondok járnak pszichológushoz". Ezt a nézőpontot azonban idővel és tudatos erőfeszítésekkel meg lehet változtatni, különösen, ha a szülők is nyitottabbá válnak a témában.
- Könnyű vagy nehéz a pedagógusokkal együtt dolgozni a diákok érdekében?
Ez a helyzet valóban változó. Gyakran előfordul, hogy a pedagógus maga kezdeményezi a kapcsolatfelvételt, és ösztönzi a gyermeket, hogy nyíltan beszéljen velem. Ilyen alkalmak során az együttműködés zökkenőmentesen halad előre. Ugyanakkor néha tapasztalható némi ellenállás a pedagógus részéről is. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy megértsük ennek a mögöttes okait, és közösen keressük meg a legjobb megoldásokat, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk támogatni a diák fejlődését.
A mai gyerekek számos kihívással néznek szembe, amelyek egyedülállóak a modern világban. Az egyik legnagyobb akadály a digitális világ hatása, ahol az online térben való létezés rengeteg lehetőséget és egyben veszélyt is jelent. A közösségi média nyomása, a folyamatos összehasonlítgatás és a cyberbullying komoly stresszforrást jelentenek. Ezen kívül a tanulási környezet is változik; a hagyományos iskolai rendszer mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az online oktatási platformok, amelyekhez való alkalmazkodás nem mindig egyszerű. A gyerekeknek emellett a környezeti problémákkal és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak is nehezítik a mindennapjaikat. A szülői elvárások és a versenyszellem is fokozódik, ami pszichológiai terheket ró rájuk. A mentális egészség megőrzése érdekében elengedhetetlen, hogy a gyerekek megtanulják kezelni ezeket a kihívásokat, és támogató közösségek vegyék őket körül. A mai gyerekek számára tehát a legnagyobb feladat nem csupán a tanulás, hanem a komplex világban való boldogulás is.
A mai, rohanó világban úgy vélem, hogy a társas kapcsolatok létrehozása és megőrzése az egyik legnagyobb kihívás, amellyel szembesülünk. A digitális környezet gyakran elvonja a figyelmet az élő interakcióktól, így a fiatalok számára nehezebbé válik a valódi közelség kialakítása egymással. A közösségi média és a digitális platformok használata során eltöltött hosszú órák káros hatással lehetnek a fejlődő idegrendszerre, a gondolkodásra és az önértékelésre. A folyamatosan változó ingerek csökkenthetik a figyelem fenntartásának képességét, ami tanulmányi nehézségekhez vezethet. Ráadásul a közösségi médiában terjedő kihívások és álhírek mind fizikai, mind lelki szempontból komoly veszélyeket hordoznak – a másokkal való állandó összehasonlítgatás például rombolhatja az önértékelést.
Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni a pozitív aspektusokat sem: a gyerekek számára sokkal egyszerűbbé vált az információkhoz való hozzáférés, a tanulás folyamata felgyorsult, ráadásul inspiráló példaképeket is felfedezhetnek maguk körül.
Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy a szülők leterheltsége és a gyermekeikkel töltött minőségi idő hiánya negatívan befolyásolja a gyerekek szociális fejlődését - pedig ez nélkülözhetetlen az érzelmi jóllét szempontjából.
Milyen megközelítéseket használ a szorongással vagy nehezen kezelhető viselkedéssel küzdő gyermekek támogatására?
A helyzet mindig az adott esettől függ. Az első lépés az, hogy alaposan megismerjem a gyermeket és a felmerülő problémát. Ebben elengedhetetlen a szülők és pedagógusok aktív részvétele, hiszen ők rengeteg értékes információval szolgálhatnak. Ha úgy ítélem meg, hogy a helyzet komolyabb beavatkozást igényel, akkor a gyermeket más szakemberhez, például klinikai pszichológushoz irányítom, ahol felmérés, pszichoterápia vagy akár gyógyszeres kezelés történhet. Ha viszont a helyzet nem indokolja ezt, akkor egyéni tanácsadási folyamatot kezdem, amely kezdetben heti rendszerességű találkozókból áll. Ezen kívül folyamatosan konzultálok a szülőkkel és a pedagógusokkal is, hogy közösen támogathassuk a gyermek fejlődését és jólétét.
Kérem, mondja el, tavaly hány ember keresett meg Önt támogatásért?
- A múlt tanévben körülbelül 80 diákkal végeztem többszöri alkalomból álló egyéni tanácsadást. Emellett számos alkalommal dolgoztam együtt szülőkkel, pedagógusokkal, valamint osztályszintű vagy csoportos tanácsadásokat is tartottam.
Mit javasolna a szülőknek?
Beszélgessenek a gyermekkel, és érdeklődjenek aziránt, ami számára igazán fontos. Legyenek nyitottak és őszinték, hiszen nem kell tökéletes szülőnek lenniük; a lényeg, hogy "elég jó" szülővé váljanak. A legfontosabb, hogy kíváncsian és megértéssel közelítsenek a gyerekhez, és segítsenek neki felfedezni saját erősségeit és képességeit. Az őszinte párbeszéd és a támogató légkör segíthet abban, hogy a gyermek magabiztosan növekedjen és fejlődjön.
- Mit változtatna meg az oktatási rendszerben a gyerekek mentális egészségének érdekében?
A tanórák, tantárgyak és házi feladatok mennyisége néha túlterhelheti a diákokat. Érdemes lenne átgondolni a tantárgyak fontosságát, és nagyobb figyelmet fordítani az érzelmi és szociális készségek fejlesztésére. Iskolapszichológusként törekszünk arra, hogy ezeket a fontos témákat beemeljük a tantermek életébe, de a diákok létszáma miatt sajnos csupán 4-5 alkalommal tudunk tanácsadást tartani egy tanév során egy-egy osztályban. Ideális lenne, ha ezek a fejlesztő foglalkozások heti rendszerességgel jelen lennének az iskolákban, hogy minden diák számára elérhetővé váljanak.
