Fedezd fel a nagy forinttal kapcsolatos rejtélyt, amelyről Orbán Viktor aggasztó gondolatokat osztott meg!

A forint 2024-ben jelentős gyengülést tapasztalt az euróval szemben, hiszen az év elején még 382 forint körüli árfolyamon indult, de hamarosan 410 forintra emelkedett, ami körülbelül 7,3 százalékos értékcsökkenést jelent. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy véli, hogy a gazdasági alapmutatók önmagukban nem indokolják ezt a mértékű gyengülést. A szakértővel közösen megvizsgáltuk a mögöttes okokat, amelyek hozzájárulhatnak a forint gyengélkedéséhez.

A forint az euróval szemben az év elején 382-es árfolyamon indult, azonban jelenleg körülbelül 410 forintot kell fizetni egyetlen euróért.

A forint az euróval szemben január 8-án érte el legerősebb pozícióját, amikor egy euróért 377,1 forintot kellett fizetni. Ezzel szemben a leggyengébb árfolyamot december 19-én tapasztalhattuk, amikor a mutató 416,4 forinton állt – tájékoztatott az Indexnek Regős Gábor. A szakértővel közösen elemeztük a magyar valuta idei teljesítményét, és megvizsgáltuk a gyengülés mögött álló okokat is.

Az árfolyam február végére a 390-es szint fölé esett, és ezt a szintet két hónapon keresztül meg is tartotta. Ezt követően májusban egy erősebb periódus vette kezdetét, amikor az árfolyam 380 és 390 között ingadozott.

A június és szeptember vége közötti időszakban a piaci helyzet viszonylag stabilnak bizonyult, hiszen az árfolyam 390 és 400 közötti tartományban mozgott. Az október elején bekövetkezett emelkedés a 400-as határt is átlépte, novemberre pedig már a 410-es szintet is elérte. "Fontos megjegyezni, hogy ez a trend nem csupán egyetlen okra vezethető vissza."

- jelezte lapunknak a vezető elemző. Emlékezetes, hogy erről beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnök is az év végi nemzetközi sajtótájékoztatón és a Mandinernek adott interjújában.

A kérdés tehát az, hogy a forint kifejezi-e a magyar gazdaság alapjainak a stabilitását. Szerintem nem. Ez a mozgás azt mutatja, hogy nem a gazdaság teljesítőképessége változik, hanem a forintspekulációval szerezhető pénz mennyisége

- mondta a miniszterelnök az interjúban, megjegyezve, hogy "ez a Soros Györgyhöz hasonló héják világa". A sajtótájékoztatón pedig a forintárfolyam ingadozásáról elmondta, hogy "ezek a kilengések természetellenesek", és "már kívül esik a normálisnak tekinthető devizaérték-mozgás határán".

Bár a végső számokat még nem ismerjük, az árfolyam szempontjából egyik legfontosabb mutató, a folyó fizetési mérleg egyenlege a tavalyi 0,2 százalékos többlet - és az azt megelőző 8 százalékot is meghaladó hiány - után az idén 2,3 százalék körüli többletet érhet el.

Ez a javulás leginkább a csökkenő beruházási aktivitás eredménye - a gépberuházásoknak jelentős importigénye van. Ez tehát inkább erősítőleg kéne, hogy hasson a forintra

- fejtette ki lapunknak a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Az idei év átlagos inflációs rátája körülbelül 3,7 százalékra tehető. A szakértő véleménye szerint ez az érték lehetne alacsonyabb is, de nem számít kirívónak. Az elmúlt évek magas inflációs szintjei után most egy normalizálódási folyamat tapasztalható a gazdaságban, amely az árak mérsékeltebb emelkedését mutatja.

A költségvetési hiány témája izgalmasabb kérdéseket vet fel. A hiánycél emelkedett, és az év első felében gyengébb teljesítményeket követően kedvezőbb adatok érkeztek. Ezt követően hol jobb, hol gyengébb mutatók bukkantak fel. A 4,5%-os hiánycél egyelőre nem tűnik megvalósíthatatlannak, de a végső adatokat mindenképpen érdemes megvárni.

A hiány, ha nagyon minimális gyengülést indokol is, ekkorát még önmagában nem

Regős rámutatott, hogy a növekedési ütem a vártnál gyengébben alakult, azonban az év hátralévő részére nem valószínű, hogy recesszióval kellene szembenéznünk. A korábban előrejelzett 4 százalékos bővülés helyett egy körülbelül 0,6 százalékos növekedés várható. Ez a helyzet nyilvánvalóan nem kedvez a forint erősödésének, de csupán egy a sok tényező közül, ami befolyásolja a valuta piaci teljesítményét.

Amikor a forint árfolyama gyengül, azt sokszor hajlamosak vagyunk a short-pozíciók számlájára írni. Ez átmeneti piaci mozgásokat magyarázhat, de trendszerű gyengülést már kevésbé.

- állapította meg Regős az MNB által készített ábrakészlet elemzése alapján. "Így tehát 2024 nem nevezhető a forint évének."

Ennek következményeit mindannyian meg fogjuk tapasztalni - legyen szó a bizalom szintjéről, a háztartások pénzügyi döntéseiről, vagy akár az inflációról, ami közvetve hatással van a gazdasági növekedésre is.

- figyelmeztetett a szakértő. "Az euróval szembeni közel 8, míg a dollárral szembeni majdnem 14 százalékos gyengülés hatásai fokozatosan kezdenek megmutatkozni a gazdaság különböző területein. Így a dollárral szembeni gyengülés okának fele az euró-forint, míg a másik fele az euró-dollár árfolyam mozgásainak tulajdonítható."

Az Economx hasábjain Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője rámutatott, hogy Donald Trump elnökválasztási esélyeinek növekedésével párhuzamosan szeptember hónapban kezdődött meg a jelentős gyengülés.

Mivel a kampányban tett ígéretek - védővámok bevezetése, gazdaságösztönző intézkedések - potenciálisan magasabb amerikai inflációt, így szigorúbb monetáris politikát, és összességében erősebb dollárt okozhatnak.

A monetáris politika egy rendkívül izgalmas téma, amely sokat változott az év során. Az év elején még 10,75 százalékos alapkamattal indítottunk, míg mostanra ez a szám 6,5 százalékra csökkent. Ez a jelentős változás számos gazdasági aspektust érintett, és érdemes elgondolkodni a mögöttes okokon és következményeken.

A 6,5 százalékos alapkamat az év eleji piaci várakozásoknál minimálisan magasabb, a várakozásokhoz viszonyítva tehát ennek még erősítenie is kellene a forintot.

Egyértelmű, hogy a 6,5%-os kamatszint az év végére már nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy megfelelő támogatást biztosítson a forintnak.

Regős Gábor hangsúlyozta, hogy a kamatszintek vizsgálata során a helyzet egyszerre érthető és zavaros. Ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatpolitikáját a Fed vagy az EKB döntéseivel, illetve a környező országok jegybankjaival hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy a magyar kamatráta még mindig kedvezőbb, de a korábbi mértékhez képest már csökkent ez az előny.

"A kamatelőnyünk tehát csökkent, de nem illant el. Nem tudja tehát erősíteni a forintot, de ekkora gyengülést nem magyaráz. Már csak azért sem, mert ha megfigyeljük, a jegybank az év során patikamérleggel valósította meg a lazításokat, azok aktuális mértékét igazítva az aktuális árfolyamváltozáshoz - ennek megfelelően az utolsó kamatcsökkentés szeptemberben történt" - állapította meg a közgazdász.

Kiemelte, hogy a szigorú lengyel monetáris politika hatással van a forint és a zloty közötti árfolyamra is, hiszen az év elejéhez viszonyítva a forint 9,4 százalékkal gyengült.

Lengyelországhoz képest a piac tehát a mostaninál jóval nagyobb magyar kamatot vár el egy stabil zloty-forint árfolyamért. A cseh koronához viszonyítva a gyengülés ennél kisebb, 6,0 százalékos volt.

Az év folyamán a piaci hangulat jelentős átalakuláson ment keresztül. Az egyik legszembetűnőbb tényező a Fed kamatpolitikájával kapcsolatos várakozások ingadozása volt. Kezdetben a piac 6 darab 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsített, azonban ez a szám később drámaian csökkentett, végül csupán egy vágást számoltak. A nyár folyamán aztán újra felélénkült a lazítási lehetőségek iránti érdeklődés, ám a Trump-győzelem hírére ismét a szigorúbb monetáris politika felé fordultak a várakozások.

Ezek a várakozások jelentős hatással voltak az euró-dollár árfolyam alakulására is: az euró az év eleji 1,11-es értékről 1,04-ra csökkent, ami mögött nemcsak a politikai események állnak, hanem a gyengébb európai gazdasági teljesítmény is hozzájárult a folyamatokhoz.

Márpedig ha az euró gyengül a dollárral szemben, akkor a forint jellemzően az euróval szemben is gyengül

- hívta fel a figyelmet a szakértő. Ezzel kapcsolatban elmondható, hogy hazánkat is elérte a Trump-kereskedelem hatása, amely nemcsak a tőzsdén tapasztalható magasabb árfolyamokat, hanem egy gyengébb forintot is eredményezett.

Hazánk kockázati megítélése kulcsfontosságú tényező a forint értékének alakulásában. Ezt a szempontot részben az egyensúlyi mutatók határozzák meg, amelyek nem támasztják alá a forint drasztikus gyengülését, sőt, inkább a stabilitás irányába mutatnak.

Kiemelkedő kockázatot jelent a kapcsolatunk az Európai Bizottsággal, különösen, ha figyelembe vesszük azokat az uniós forrásokat, melyek egy része esetlegesen visszatartásra kerülhet. Ez a kérdés politikai jellegű, azonban nem elhanyagolható gazdasági következményekkel jár, és hatással van az árfolyamok alakulására is.

- fogalmazott Regős. Szintén kockázatot jelentett az orosz-ukrán háború sorsa: amikor épp az eszkaláció irányába ható lépések történtek, az is gyengítette a forintot. Ennek egyébként a lengyel tőzsdére volt még jól nyomon követhető hatása.

A magyar monetáris politikával összefüggésben a piac elkezdett árazni egy lehetséges kockázatot: a jövő márciusra várható jegybanki elnökváltást, amelyet egy laza monetáris politika kialakulásának veszélyével kapcsoltak össze. Nem meglepő, hogy Varga Mihály a jegybankelnöki meghallgatása során próbálta megnyugtatni a kedélyeket, hangsúlyozva a stabil és kiszámítható árfolyam fenntartásának fontosságát - fogalmazott Regős.

A kockázatokkal összefüggésben a Moody's kiemelte a magyar gazdaság német piacoktól való függőségét, valamint ennek növekvő mértékének kedvezőtlen hatását a gazdasági növekedésre. Ez a helyzet közvetlenül befolyásolja az export teljesítményére vonatkozó várakozásokat, ami viszont a forint árfolyamának alakulásában is megmutatkozik.

Bár 2025 jövője még ködös, egyes tényezők már most is világosan kirajzolódnak, amelyek várhatóan befolyásolják a forint sorsát:

"Reményeink szerint a forint képes lesz megerősödni, majd elérni egy stabil állapotot - ahogy azt az új jegybankelnök is megígérte. A jövőbeli események alakulása még kérdéses, de a lehetséges befolyásoló tényezőket már nagyjából körvonalazhatjuk" - fogalmazott Regős Gábor.