Új korszak nyílhat meg a magyar iskolák történetében? | ma7.sk

A Magyar Szövetség egy részletes, többlépcsős javaslatot mutatott be a múlt heti oktatási kerekasztalon, amely célja a szektor fejlesztése és az oktatási környezet javítása.

A kerekasztalt követően tartott sajtótájékoztatón az oktatási miniszter, aki a déli régiók oktatási helyzetére fókuszált, hangsúlyozta, hogy figyelme a szlovák iskolákra is kiterjed. Kiemelte a régiók közötti párbeszéd fontosságát, és hangsúlyozta, hogy nem szándékoznak iskolákat bezárni. A tárca legfőbb célja a minőségi közoktatás biztosítása, amelyhez az intézményhálózat racionalizálása is hozzájárul.

Azt vallja, hogy a jövőbeni folyamatokat nem csupán saját erőből, hanem az érintett felekkel, a fenntartókkal és a szakmai szervezetekkel folytatott párbeszéd keretében, közös munkával kívánja megvalósítani. E célok elérése érdekében a jogszabályi reformokat nem hirtelen, hanem fokozatosan, 2030-ig tervezik lebonyolítani.

Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a legutóbbi találkozót követően kiemelte, hogy a magyar nyelvű oktatás jövője stratégiai szempontból rendkívül fontos. Különösen hangsúlyozta a miniszter nyitott hozzáállását és őszinte érdeklődését, amelyet a téma iránt tanúsított.

- Számunkra kifejezetten fontos kihívás, hogy tessék, itt van a lehetőség, hogy megfogalmazhassuk elképzeléseinket, hiszen a miniszter a további párbeszédre és egyeztetésre nyitott. Ha előállunk javaslatainkkal, terveinkkel, akkor azokat meg fogja hallgatni. A Magyar Szövetség nevében felvázoltam egyfajta jövőképet, ami, ha úgy tetszik, egy intézményesített stratégia a magyar nyelvű oktatás számára - mondta a pártelnök, aki a saját példájával szemléltette, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok iskolabezárásokhoz vezetnek. Ő még a lévai református gimnáziumban érettségizett, amely néhány éve megszűnt, most pedig egy másik járásbeli alapiskola ajtajára került lakat. A gyermekhiány miatt. S mivel ez a helyzet a közeljövőben nem nagyon fog változni, számunkra égető fontosságú az alkotmányos és jogszabályi garanciáknak a megléte.

A Magyar Szövetség elnöke négy kulcsfontosságú lépésben vázolta fel, milyen intézkedéseket kell tenni a magyar iskolák jövője érdekében. Ezzel egyúttal az oktatásügyünk önállóságának megerősítését is célozza.

Az első lépés a magyar főosztály megerősítése az oktatási minisztériumban. Ezt követően a második lépés egy nemzetiségi iskolahivatal létrehozása lenne. A harmadik lépésként a magyar párt a nemzetiségi oktatási intézményhálózat kiépítésére összpontosít. Végül, negyedikként javasolják egy fenntartói jogkörökkel rendelkező nemzetiségi tanács megalakítását. Gubík László a vajdasági példát említette, amikor az utóbbi javaslatot ismertette.

Tamás Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökségi tagja és a Rozsnyói Területi Választmány elnöke is részt vett az oktatási kerekasztalon. Mint lapunknak elmondta, az SZMPSZ-nek nem ez volt az első találkozása Tomáš Drucker miniszterrel. Már tavaly februárban sor került egyre és elmondása szerint kellemes szakmai véleménycserét folytattak. Itt prezentálták az elvárásaikat, amit a miniszter, aki racionális ember és szereti, ha konkrétumokról van szó, pozitívan értékelt, s a pedagógusszövetség is kedvezőnek ítélte ezt a találkozót.

Drucker miniszter a közelmúlt eseményeit és a közoktatás aktuális kihívásait elemezte. Részletesen beszélt az óvodák helyzetéről, a középiskolai hálózat hatékonyabbá tételéről, valamint az alapiskolákat érintő közelgő változásokról. Kiemelte a hamarosan bevezetésre kerülő oktatási tartalmi reformot is, amely széleskörű hatással lesz az iskolai oktatásra – tudtuk meg Tamás Erzsébettől.

Elmondta azt is, hogy az iskolai hálózat optimalizálásának általánosan jelenleg négy forgatókönyve, vagy ha úgy tetszik, módja van, azaz ennyit tartalmaz a törvénymódosítási javaslat. Az egyik, hogy egy erősebb alapiskola "maga alá veszi" a kisebb iskolát, és az annak a kirendeltségeként működhet tovább. A másik mód az ún. összefolyás, amikor két iskola megszűnik, és keletkezik belőlük egy harmadik. Létezik még az ún. klaszteres megoldás, ami a fenntartók összefogására épül. Nekik kellene megegyezniük abban, ki lesz közülük az, aki a klasztert vezetni fogja, miközben a fenntartóknak megmarad a fenntartói jogkörük. A negyedik megoldás az iskola megszüntetése lehet, de a miniszter, amennyiben lehetséges, szeretné ezt a régiókra, illetve magukra a fenntartókra bízni, hogy döntsék el ők. Tisztában van azzal, hogy ez az, amit senki se szeretne, de akkor más fenntartható utat kell találni.

Nincs még egyértelműen tisztázva, hogy ki fogja a munkát adni a klaszterhez tartozó iskolákban dolgozóknak. Úgy gondolom, hogy ezeket a lényeges kérdéseket sürgősen rendezni kellene. Az iskolák finanszírozásának átgondolása elengedhetetlen, hiszen a pénzügyi források rendkívül szűkösek az iskolai és óvodai étkezők, a napközi otthonok, és a művészeti iskolák számára – tehát általában az eredeti jogkörük alá tartozó intézményeknek. Az állam által megállapított szorzók nem tükrözik a valós kiadásokat. Számos példa mutat arra, hogy ha a község nem nyújtana támogatást az iskolájának, az már régóta nem tudna működni. Felmerül a kérdés, hogy meddig és milyen forrásokból képesek az önkormányzatok ezt fenntartani. Az elnéptelenedő térségek, mint például Gömör vagy Kelet-Szlovákia, már az adófizetők hiányával is küzdenek, ami azt jelenti, hogy egyre csökken a települések bevétele.

Milyen irányt vesz a kisebbségi iskolák pozitív diszkriminációja, amely szintén terítékre került a miniszterrel folytatott megbeszélés során? Tamás Erzsébet megjegyezte, hogy a jelenlegi kompenzációs rendszer várhatóan 2030-ra véget ér, de a miniszter biztosította, hogy a nemzetiségi iskolák esetében a korábbi 1,13-as szorzó emelése várható.

A pedagógus szakember véleménye szerint a közeljövőben várhatóan befejeződik az alapiskolai hálózat optimalizálása, ami lehetőséget ad arra, hogy világosabb képet kapjunk arról, hány iskola marad fenntarthatóan működőképes.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az országban konszolidáció zajlik, és minden minisztériumnak szigorúan be kell tartania a költségvetési kereteket. Az a tény is egyértelmű, hogy a rendelkezésre álló források nem bővülnek, sőt, még az is örömteli lenne, ha nem csökkennének. A jövő tervezése során nemcsak a pénzügyi aspektusokat, hanem a kedvezőtlen demográfiai trendeket és a népességfogyást is figyelembe kell venni. Az elnökasszonyunkkal, Fekete Irénnel és Gubík Lászlóval, a Magyar Szövetség elnökével tartott megbeszélésen arra jutottunk, hogy nekünk kell aktívan előállnunk a jövőbeli elképzeléseinkkel. A miniszter nyitott az érdemi javaslatokra, és hajlandó azokról párbeszédet folytatni. Olyan vezetőről van szó, aki értékeli az alulról jövő kezdeményezéseket, és nem akarja a döntéseket felülről rákényszeríteni. Ez egy rendkívüli lehetőség számunkra, szinte kegyelmi állapot, hiszen eddig nem tapasztaltunk ilyen elkötelezett és együttműködő tárcavezetőt. Rengeteg feladat vár ránk. A pedagógusszövetségnek az iskolákkal közösen, valamint azokat koordinálva kellene megfogalmaznia, hogy mire van szükség a magyar iskolák és óvodák számára, hiszen ezt a tapasztalt pedagógusok tudják a legjobban kifejteni. Ezeket az elképzeléseket kell majd az asztalra helyezni, és a politikai színtér, vagyis a Magyar Szövetség feladata lesz, hogy ezeket megvalósítsa - tette hozzá az SZMPSZ elnökségi tagja, Tamás Erzsébet.