Újabb inváziós faj fenyegeti Magyarországot - Berek!

Fontos, hogy felkészüljünk az őszi sereghernyó hazai felbukkanására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) egy melegigényes, az amerikai kontinensről származó faj, amely különös figyelmet érdemel. Mivel kiemelt zárlati károsítóként van nyilvántartva, az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1 karanténlistáján is megtalálható. E faj megjelenése jelentős veszélyt jelent a mezőgazdaságra, így fontos a nyomon követése és a megfelelő védekezési intézkedések kidolgozása.

Rendszeresen vándorol, akár több száz km megtételére képes, amihez feltehetően a szél is nagymértékben hozzájárul. Azonban a gyors terjedésében a kereskedelmi tevékenységnek is döntő szerepe van. Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is megjelent már, jelentős gazdasági károkat okozva. Az Európai Unióban először 2018-ban Németországban figyelték meg a kártevő lárváit egy kukoricatáblán, de Cipruson, Máltán, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban (Kanári-szigeteken) és a tavalyi évben Romániában is igazolták jelenlétét. Eddig elsősorban elszórtan jelentek meg az őszi sereghernyó egyedei, tömeges felszaporodása nem jellemző. Több esetben import termékek segítették a kártevő terjedését, ezért kiemelten fontos ezek ellenőrzése és a növény-egészségügyi szabályok betartása.

Az őszi sereghernyó, amely a bagolylepkék családjába tartozik, egy éjszakai moly, amely a sötét órákban aktív. Az imágók szürkés-barna árnyalatúak, így a föld közelében szinte észrevétlenek, ami megnehezíti a felfedezésüket (1. ábra). Könnyen összetéveszthetők más bagolylepkékkel, például a vetési bagolylepkével, amely hazánkban jelentős károkat okoz a mezőgazdaságban. A tojáscsomók, amelyeket a levél fonákjára helyeznek, lárvák kikeléséhez vezetnek, amelyek zöldes vagy barnás színűek. A lárvák feji szelvényén megfigyelhető egy halvány, fordított Y alakú minta, és az utolsó hasi szelvényükön négy, négyszögletes elrendezésű fekete folt található. Ezek a jellegzetességek segítenek a lárvák azonosításában és a többi fajtól való megkülönböztetésében. A bábozási folyamat általában a talajban zajlik, ahol a bábok barnás színűek és fényesen csillognak, ami a bagolylepkék sajátossága. Évente négy-hat nemzedék fejlődik ki, míg a hidegebb területeken csupán egy-két nemzedék jellemző. A trópusokon a szaporodás folyamatosan zajlik. Eddigi kutatások alapján a kontinentális éghajlatú területeken nem telel át, ami érdekes megfigyelés a faj életciklusával kapcsolatban.

A kártevő polifág, több mint 350 növényfaj estében számoltak már be a károsításáról. Tápnövény-preferencia alapján két csoportba sorolható: egyik csoport a rizst és a fűféléket, míg a másik a kukoricát, a gyapotot és a cirkot preferálja. Hazánkhoz az utóbbi csoportba tartozó egyedek kerültek földrajzilag közelebb, ami jelentős gazdasági kárt idézhet elő. A fő kárt a lárva okozza, mely a leveleket és a termést is károsíthatja. A fiatalabb hernyók elsősorban hámozgatnak, "ablakos" levelet hagyva maguk után, míg az idősebb lárvák nagyobb lyukakat okoznak a leveleken, a termésen, de a szárat is átrághatják.

A kukoricaszemek károsítása komoly problémát jelent, hiszen ez lehetőséget teremt számos gomba számára, amelyek toxinjaikkal még több gazdasági kárt okozhatnak. A fiatal lárvák jellemzően nagy tömegben jelennek meg, aminek következtében rövid időn belül jelentős veszteségek léphetnek fel. Ezzel szemben az idősebb lárvák nem jellemzően csoportosan táplálkoznak, hanem a környező gazdanövényekre vándorolnak, ahol folytatják étkezésüket.

A lárvák és bábok elleni védekezés során a talajmunkák végzése különösen hatékony lehet, hiszen a talajfelszín közelében végzett tevékenységek következtében a felszínre kerülő egyedek többsége fagypont alatti hőmérsékleten elpusztul. Kémiai megoldások is rendelkezésre állnak, például deltametrin, eszfenvalerát, lambda-cihalotrin és permetrin, amelyek segíthetnek a kártevők visszaszorításában. A biológiai védekezés terén is ígéretes eredmények tapasztalhatók, hiszen olyan organizmusok, mint a Beauveria bassiana vagy különböző rovarpatogén vírusok, magas hatékonysággal bírnak. Fontos, hogy figyelemmel kísérjük a kártevők rajzását, mivel ez elengedhetetlen a védekezési intézkedések megfelelő időzítéséhez; általában feromoncsapdák alkalmazásával történik a monitoring. Ezek a csapdák kulcsszerepet játszanak a molyok megelőzésében és azonosításában.

Az őszi sereghernyó, mint zárlati kártevő, komoly aggodalmat kelt az Európai Unió területén. Az elterjedésének megakadályozása érdekében a hatóságok országos felderítési akciót indítottak, különös figyelmet fordítva a déli vármegyékben, ahol feromoncsapdákat helyeztek üzembe. Jelenleg azonban ezek a csapdák még nem fogtak el egyetlen példányt sem. Fontos megjegyezni, hogy hazánkban a kártevő még nem bukkant fel, ami lehetőséget ad a megelőző intézkedések hatékony végrehajtására.

Ha az őszi sereghernyóval vagy más idegen károsítóval találkoznak, és észlelik az általuk okozott károkat, kérjük, haladéktalanul értesítsék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt a [email protected] e-mail címen, vagy lépjenek kapcsolatba az illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályával a https://kormanyhivatalok.hu/kormanyhivatalok weboldalon.