Újabb rendkívüli nyugdíjemelés várható? A 13. havi nyugdíj ellenére több tízezer idős magyar még mindig a szegénység határán él - olvasható a Pénzcentrum cikkében.

Ma érkezik a magyar szépkorúak számára a 13. havi nyugdíj, azonban a szakértők figyelmeztetnek, hogy ha az infláció nem mérséklődik, akkor szükség lehet további kiigazításokra is az idei évben. Farkas András kifejtette, hogy egy nyári, rendkívüli nyugdíjemelés is lehetőségként felmerülhet, amennyiben a gazdasági helyzet drámaian romlik. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj rendszerének bővítése még mindig napirenden van, de valószínű, hogy ez a közeljövőben nem fog megvalósulni.

Február 12. egy különleges nap a magyar nyugdíjasok számára, hiszen ez a hónap a piros betűs ünneplés ideje. Ezen a napon ugyanis egy plusz havi öregségi nyugdíj érkezik a számlájukra, vagy éppen a pénzes postás csenget be hozzájuk. A plusz nyugdíjat sokáig természetesnek vették az érintettek, ám a 2008-as gazdasági válság során a költségvetés szoros határai miatt ez a juttatás is eltűnt, és a nyugdíjasoknak meg kellett küzdeniük a megváltozott körülményekkel. Azóta ez a nap emlékeztet arra, hogy mennyire fontos a pénzügyi stabilitás és a támogatás a nehéz időkben.

Több mint egy évtizedes várakozás után végre visszatért a juttatás, és meglepő időpontban történt a bejelentés: Orbán Viktor miniszterelnök a 2020-as koronavírus-járvány első hullámának kellős közepén hozta nyilvánosságra a hírt. Ekkor, amikor a gazdaság komoly nehézségekkel küzdött a lezárások és karanténok következtében, sokan nem számítottak erre a lépésre. Mi a helyzet most a 13. havi nyugdíjjal Magyarországon? Van elegendő forrás a megvalósításhoz? Lehetséges, hogy ebben az évben további juttatásokban részesülnek a nyugdíjasok, de mi kell ahhoz, hogy ez megvalósuljon? Továbbá, nem nőtt-e túlzottan a nyugdíjak közötti különbség? Erről a témáról két nyugdíjszakértővel beszélgettünk.

A 13. havi nyugdíj összege megegyezik a 2025. januári nyugdíjemelést követően kapott összeggel. Pontosan akkora összegű nyugdíj, mint egy normál hónapra járó juttatás. A 13. havi nyugdíj a februári nyugdíjjal együtt érkezik. A pontos összeg attól függ, kinek mekkora volt a nyugdíja 2024 januárjában. Erről összefoglaló cikket is írtunk nemrég, amit itt olvashatsz el újra:

Akik már kézhez kapták a januári nyugdíjukat, könnyedén meg tudják határozni, hogy februárban mekkora összeg érkezik. Ehhez csupán annyit kell tenniük, hogy a januári nyugdíjat megduplázzák: az egyik rész a februári nyugdíj, míg a másik a 13. havi támogatás. Ha valaki még nem kapta meg a nyugdíját, akkor sem nehéz dolguk: a Pénzcentrum nyugdíjemelés kalkulátorával egyszerűen kiszámolhatják a várható összegeket. Mindössze a decemberi nyugdíj összegét kell megadniuk.

A szakértők korábban abbéli aggodalmuknak adtak hangot, hogy a 13. havi nyugdíj még szélesebbre nyitja az ollót a kisebb mértékű nyugdíjat kapók, valamint persze a luxusnyugdíjasok között. Farkas András nyugdíjszakértő szerint ez valóban így is van, de azt sem szabad elvitatni, hogy az egy havi plusz nyugdíj komoly segítséget jelent a nyugdíjasok számára.

Természetesen, hogy segít nekik, hiszen ez egy valóban jelentős összeg. A plusz egyhavi nyugdíj, akárcsak egy plusz havi jövedelem, komoly támogatást nyújt az érintett személyek számára. Természetesen sok minden javítható lenne e téren, számos problémát orvosolhatnánk, de a leglényegesebb szempont az, hogy a 13. havi nyugdíj a nyugdíjasok számára a legfontosabb segítség. Amennyiben a költségvetés lehetővé teszi, ez az egyik legértékesebb juttatás. Jelenleg sikerül fedezetet találni erre, hiszen politikailag is rendkívül érzékeny és népszerű téma.

„Tedd egyedivé a szövegedet!” – javasolta a szakértő. Hozzátette, hogy a nyugdíjak esetében különösen problémát jelent, hogy a 13. havi juttatásnak nincs járulékfedezete.

A magyar 13. havi nyugdíj rendszere úgy van kialakítva, hogy minden nyugdíjas a februári nyugdíja összegével megegyező juttatásban részesül. Ez azt jelenti, hogy a kisnyugdíjasok kevesebb pénzt kapnak, míg a magasabb nyugdíjat élvezők nagyobb összeget vehetnek fel. A problémát az jelenti, hogy a 13. havi nyugdíj nem ugyanaz, mint a munkával megérdemelt rendes nyugdíj, mivel ennek nincs külön járulékfedezete. Ez a juttatás különálló elem, és más országokban, ahol hasonló rendszer működik – például Lengyelországban – egységes összeget határoznak meg, amely általában az átlagnyugdíj vagy a minimálnyugdíj szintjén mozog. Ezzel szemben, ahol van járulékfedezet, mint az osztrák rendszerben, teljesen érthető, hogy a 13. havi nyugdíj összege a nyugdíjas saját járandóságával egyezzen meg, hiszen azt a munkájuk során megszolgálták és a megfelelő járulékokat is befizették.

- Ezzel kapcsolatban Farkas András így nyilatkozott: "Tedd egyedivé a szövegedet!"

A nyugdíjszakértő azt is elmondta, hogy lehetséges, hogy novemberben érkezik még egy visszamenőleges korrekció, ám ehhez - a szokott módon - egy fontos feltételnek kellene teljesülnie.

Az infláció komoly kihívások elé állította Olaszországot a pandémia időszakában, ami arra ösztönözte őket, hogy bevezessék a havi nyugdíjemelést. Úgy vélem, nálunk is lenne lehetőség egy hasonló lépésre, hiszen már most is van lehetőség a januári és novemberi emelésekre. Emlékezhetünk arra is, hogy volt két év, amikor nyáron is sor került nyugdíjemelésre. Ha az infláció drámaian megugrana, akkor egy nyári emelés bevezetése elvileg megoldható lenne. Persze reméljük, hogy erre nem lesz szükség!

- magyarázta a szakértő, aki bízik benne, hogy a januári 5,5 százalékos érték inkább a csúcsot jelzi, semmint egy újabb növekedési fázis kezdetét.

Ha mégis bekövetkezne egy újabb inflációs hullám, akkor érdemes lehet elgondolkodni egy nyár közepi rendkívüli, visszamenőleges emelés bevezetésén. Persze én személy szerint nem tartom valószínűnek, hogy erre szükség lenne, hiszen november már sokkal közelebb visz minket a 2026-os választási évhez, és valószínűbb, hogy akkor kapnak majd jelentősebb támogatást a nyugdíjasok. Ennek fényében még reménykedem abban is, hogy bár a gazdaság nem valószínű, hogy a 3,5%-os GDP-növekedés szintjét túllépje, lehet, hogy valamilyen formában prémiumot mégiscsak kaphatnak a nyugdíjasok, ami javíthatná az életkörülményeiket.

- fogalmazott Farkas András. Végezetül elmondta, hogy a helyzet most megint faramuci: ott vagyunk, hogy a magyar szépkorúak éppen a magyar államnak hiteleznek - ráadásul ha nem lesz korrekció novemberben, akkor jelentősen ráfaragnak erre.

Mindig az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben foglalt infláció becsült mértéke az, ami meghatározza a nyugdíjemelést. Tehát az a januári 3,2 százalékos nyugdíjemelés, ami megtörtént, az azért volt, mert a 2025-re szóló költségvetési törvényben ekkora az inflációs várakozás. Nyilvánvaló, hogy ez teljesen felborult már, hiszen a januári infláció 5,5 százalék volt, míg a nyugdíjas infláció 5,3 százalék, tehát mind a kettő jóval magasabb, mint az éves előirányzat. Ezért most megint az a helyzet áll elő, hogy a nyugdíjasok novemberben kaphatnak egy visszamenőleges kiegészítő nyugdíjemelést, de csak abban az esetben, ha az augusztusban és az addig mért tényadatok alapján az éves infláció mértéke több lenne, mint 3,2 százalék. De ez a visszamenőleges nyugdíjemelés azt jelenti, hogy megint novemberig a nyugdíjasok hiteleznek a magyar államnak

- fűzte hozzá a nyugdíjszakértő.

Süle-Szigeti Bulcsú, a Portfolio elemzője úgy véli, hogy a 13. havi nyugdíj jelenlegi formájában elengedhetetlen, mivel az infláció folyamatos emelkedése miatt még inkább indokolt a plusz jövedelem. Emellett hangsúlyozta a novemberi nyugdíjkorrekció fontosságát is, amely segíthet a megélhetési költségek növekedésének mérséklésében.

A 13. havi nyugdíjnak köszönhetően körülbelül 2,5 millió ember élvezheti a dupla ellátást. A kormány 536 milliárd forintot szán erre a támogatásra, így az átlagnyugdíjasok februárban 485 ezer forintot vehetnek fel. Januárban a nyugdíjas infláció éves szinten 5,3%-ra rúgott, ami kismértékben alacsonyabb az általános, 5,5%-os inflációs rátánál. Ennek ellenére fennáll a veszélye, hogy az év elején bevezetett 3,2%-os nyugdíjemelés nem lesz elegendő az áremelkedések kompenzálására, így ősszel szükség lehet egy visszamenőleges nyugdíjkorrekcióra.

„A 13. havi nyugdíj iránti lelkesedés nem meglepő” – nyilatkozta az elemző. Kiemelte, hogy bár ez a megoldás sokak számára vonzó, léteznek alternatív lehetőségek is, amelyekkel a jogosultak más módon juthatnának támogatáshoz.

A 13. havi nyugdíj egy rendkívül népszerű és várt juttatás, amely az elmúlt öt év során átlagosan 900 ezer forintnyi plusz bevételt jelentett a nyugdíjasok számára. Fontos megjegyezni, hogy ez a juttatás nem a nyugellátás része, hanem egy különálló támogatási forma, ami lehetőséget ad arra, hogy a jogosultak más módon is részesüljenek belőle. Egy gyakran felmerülő javaslat, hogy minden nyugdíjas számára az átlagnyugdíjjal, jelenleg körülbelül 242 ezer forinttal egyenlő összegű 13. havi támogatást kellene biztosítani. Ez a lépés kétségtelenül hozzájárulhatna a nyugdíjasok közötti jövedelmi különbségek csökkentéséhez.

- mondta még Süle-Szigeti Bulcsú.

13. havi juttatás ide vagy oda, az egyszeri pluszpénz hosszú távon rengeteg idős magyarnak nem jelent tartós segítséget. Juhász László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa alapító tagja úgy fogalmazott: a nyugdíjasok nagy részének körében elképesztő a szegénység - erről ma reggel mi is beszámoltunk.

Körülbelül 200 ezer idős ember él Magyarországon olyan körülmények között, hogy ellátásuk havi 100 ezer forint alatt van. Továbbá, 500 ezer felnőtt küzd a megélhetési minimum, azaz a 140 ezer forintos havi bevétel alatti létfenntartással. A legújabb inflációs adatok fényében a legnagyobb szegénységben élők helyzete még nehezebbé vált.