A jogi buktatók hálójába keveredhet a humanitárius válságok kezelésére irányuló embercsempészeket szabályozó törvénytervezet.

Az EU határozott lépéseket tervez tenni az embercsempészek ellen, azonban egy új tanulmány figyelmeztet arra, hogy azok is rács mögé kerülhetnek, akik csupán önzetlen támogatást nyújtanak a nehéz helyzetbe került embertársaiknak.
Az Európai Bizottság eredetileg még 2023 novemberében terjesztette be az embercsempészet szigorúbb elbírálására irányuló javaslatát, azonban az Európai Parlament szerint a tervezet szokatlanul hanyagra sikerült, ezért egy tanulmányra hivatkozva annak visszavonását követelik, írta meg az EU Observer.
A javasolt szabályozás kifejezetten azokat célozza meg, akik illegális módon, anyagi előnyökért cserébe segítenek embereknek a határokon való átkelésben. Az ilyen tevékenységeket akár 10 évnyi börtönbüntetéssel is büntethetik.
Az Európai Parlament megrendelésére készült tanulmány azonban azt állapítja meg, hogy a különböző esetek között nem tesz megfelelő megkülönböztetést. A szövegezés alapján pedig akár azok is érintettek lehetnek, akik egy vízben fuldokló embert mentenek ki, és utána egy olyan kikötőbe érkeznek, amely az Európai Unió határain belül található.
Egy sokkal jellemzőbb helyzet az, amikor egy egyén vagy jogvédő szervezet, anyagi ellenszolgáltatás nélkül, önkéntes alapon segít valakinek az EU-ba való belépésben. A Picum nevű civil szervezet, amely a nem regisztrált menedékkérők érdekeit képviseli, úgy véli, hogy ezeket a segítőket mentesíteni kellene a jogi következmények alól. Bár a helyzet gyakoriságáról eltérő nézetek léteznek, valószínű, hogy jogértelmezési viták robbanhatnak ki, ha a jogszabályok nem elég precízen és körültekintően fogalmaznak.
A jogvédők véleménye szerint a jelenlegi jogi keretek könnyen arra a következtetésre vezethetnek, hogy a civil társadalom önzetlen, segítő szándékú tevékenysége kriminalizálhatóvá válik. Ebből a perspektívából nézve a rászorulók támogatása büntetendő cselekedetté válhat. Azonban az, hogy ki számít rászorulónak, újabb jogi értelmezési dilemmákat vethet fel, amelyek tovább bonyolítják a helyzetet.
A Genfi egyezmény védelmet nyújt a konfliktuszónákból érkező menekültek számára az első biztonságos országba való érkezésük esetén, ami elvben jogi mentességet biztosít az őket támogató jogvédőknek. Azonban felmerül a kérdés, hogy pontosan mit értünk „első biztonságos ország” alatt. Ezt a fogalmat az EU-n belüli szabad mozgás még inkább összetetté teszi, hiszen a különböző tagállamok eltérő értelmezései és gyakorlatai tovább bonyolítják a helyzetet.
A Picum adatai szerint eddig se fest kedvező képet az EU-ról, hogy
2023 során legalább 117 személyt büntetőjogi felelősségre vonás alá helyeztek, amiért menekültek támogatásában vettek részt.
A legtöbb eset Olaszországban (74) és Görögországban (31) fordult elő, míg a többi incidens Lengyelországban, Máltán, Lettországban és Cipruson zajlott.
Bár a tagállamok már tavaly decemberben megfogalmazták véleményüket, az Európai Parlament eddig még nem bocsátkozott a javaslat szavazásába. A parlament szabadságjogi bizottsága várhatóan a nyár során fogja kialakítani saját álláspontját, mielőtt a plenáris szavazásra sor kerülne.