Megérkezik a szaharai por, és vele együtt felütik fejüket az összeesküvés-elméletek is.
"Feltárul a "Szahara por" titka: Terrorveszély!" – olvasható egy április elsejei Facebook-bejegyzésben, amely nem tűnik tréfának. Jelenleg 203 megosztásnál jár, és egy vegyi elemzésről készült kép is társul hozzá. Ez a kép 2022 óta terjed, először Boszniában bukkant fel, majd hasonló tartalommal román, francia, holland és magyar nyelven is megjelentek posztok a "mérgező homokról" és az "időjárási fegyverekről". Ezek szerint a "szabadkőműves NATO" vegyi anyagokkal mérgezi az embereket.
Az AFP Ténykérdés nevű tényellenőrző portál felfedte, hogy a vizsgált mintákat a tuzlai Vegyészmérnöki Intézetben elemezték, azonban a származásukról nincsenek pontos információk. Franco Marenco, a Ciprusi Intézet Éghajlat- és Légkörkutató Központjának docense hangsúlyozta, hogy az elemzésből nem vonhatók le egyértelmű következtetések, ráadásul a kísérlet dokumentációja nem elégséges ahhoz, hogy bármiféle elméletet alátámasszon.
Természetesen, itt van a szöveg egyedi megfogalmazása: Ez természetesen nem mindenkinek elég meggyőző, ezért a HUN-REN Csillagászat és Földtudományi Kutatóközpont (HUN-REN CSFK) újra nekifogott a lehetetlennek, és igyekezett tisztázni, hogy milyen jelenség zajlik körülöttünk, valamint hogy a háttérben nem a szabadkőműves NATO áll. A kutatók adatai szerint 1979-ig visszamenően több mint 280, a Szaharából származó porvihar eseményét azonosították a Kárpát-medencében, amelyek az éghajlatváltozás következtében az utóbbi évtizedben egyre gyakoribbá váltak. Magyarországot évente akár 10-12 alkalommal is elérhetik ezek a szaharai porral telített légtömegek, de ez nem jelenti azt, hogy ilyenkor a por feltétlenül lerakódik; ehhez ugyanis csapadékra is szükség van.
Varga György, a HUN-REN CSFK FTI tudományos főmunkatársa állásfoglalásában rámutat, hogy a szaharai porviharok jelensége már régóta ismert, hiszen egészen a tizenhetedik századig nyúlik vissza a története. Érdekes módon, Charles Darwin is foglalkozott a témával, amikor a Beagle fedélzetén mintákat gyűjtött. Varga megjegyzi, hogy a szaharai por kémiai összetevői nem különösebben izgalmasak: főként kvarcból, földpátból, kalcitból és dolomitból állnak. Ezen anyagok mellett azonban spórák, gombák és baktériumok is előfordulhatnak, bár ezek csupán elenyésző mennyiségben találhatók meg az érkező porviharokban.
A közlemény tájékoztatása szerint a levegőben megnövekedett por elsősorban csak kellemetlenséget okoz, és általában nem kell komoly egészségügyi problémákkal számolni. Ugyanakkor a szaharai porviharok idején Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban előfordult, hogy a PM10-es részecskék koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértékeket. A porral kapcsolatos kellemetlenségek közé tartoznak a poros eső nyomán maradó foltok is, de ezek sem jelentenek egészségügyi kockázatot.
