Kassától a gyönyörű Tátra csúcsaiig, Szepsiben barangolva | ma7.sk

Az emlékünnepséget követően a résztvevők átvonultak a közeli Kassa Megye Kulturális Központjába, ahol Margittai Gábor tartott előadást Kassától a Tátráig - Hogyan hódítja el a külhoni magyarság tereit a történelemhamisítás? címmel. Mint mondta, amikor valaki megszáll egy területet, nem elég fizikailag lerohannia, meg kell szállnia a történelmét és kultúráját is. Rámutatott, ez nagyon erős gyakorlattá vált a Kárpát-medence minden olyan területén, ahol magyar közösségek éltek vagy élnek. Azt látjuk, hogy nagyon hatékonyan csinálja ezt a többségi társadalom, hangsúlyozta az előadó és konkrét példákon keresztül mutatta be - külön kitérve a Felvidékre - hogyan zajlik a történelem kisajátítása.

Kassát példaként hozta fel arra, miként lehet egy népcsoport, kultúra és történelem láthatatlanra redukálni egy település életében, mintha soha nem is léteztek volna. Hasonló jelenségek figyelhetők meg a Felvidék egyéb részein is.

A Magas-Tátra magyarok tízezreinek kirándulóhelye, síturisták és hegymászók paradicsoma, de kevesen tudják, hogy ott volt a magyar turizmus bölcsője, amely mellett Szentiványi József nagybirtokos, a Magyarországi Kárpát Egyesület egyik alapítója állt.

- Ezt teljes mértékben torzítják azzal, hogy a Csorba-tónál létrehoztak egy Szentiványi-szobrot, amely kizárólag szlovák nyelven és szlovák helynevekkel emlékezik meg erről, figyelmen kívül hagyva a magyar történelmi vonatkozásokat és a magyar emlékezetet - fogalmazott.

Margittai Gábor előadásában hangsúlyozta, hogy léteznek biztató ellenpéldák is a történelemfeldolgozás terén. Kassán például néhány épületen még fellelhetők régi magyar feliratok, amelyek emlékeztetnek a múlt értékeire. Ráadásul egy fiatalabb történésznemzedék is formálódik, amely eltökélten elutasítja a történelem elferdítését, és inkább a Kárpát-medence kulturális sokszínűségének megértésére és ápolására törekszik.

- nyilatkozta a Magyar Összetartozás Intézetének vezetője lapunknak. Kérdésünkre, hogy miként lehetne előmozdítani a helyzet javulását, hangsúlyozta, hogy fontos lenne jobban értékelnünk saját értékeinket. Rávilágított, hogy identitásunkat a nyelv, a kultúra és a szülőföld iránti elköteleződés formálja, ezek alkotják összetartozásunk fundamentumát.

- emelte ki az előadó.

A többségi társadalom képviselői gyakran úgy érkeztek a településekre, mint akik új területeket hódítanak meg; falvakból vándoroltak a korábban ipari központokká átalakult városokba, s a családjuk története nem ott gyökerezik. Amikor rávilágítunk arra, hogy mi itt születtünk, és hogy dédszüleink is e föld darabjához tartoztak, valamint hogy kultúránk mélyen összefonódik e vidékkel, hiszen minden kő egy-egy ősünk alkotó munkáját idézi, akkor a másik fél előtt két út áll: vagy továbbra is elferdítik a valóságot, vagy elfogadják ezt a mélyről fakadó büszkeséget és a szülőföld iránti elkötelezettséget, amelyből tanulhatnak és fejlődhetnek.