Megérkeztek a legújabb statisztikák: a magyar gazdaság olyan eredményeket könyvelhet el az infláció kezelésében, amit az eurozóna már hosszú ideje nem tudott megvalósítani - Mandiner.

2024-ben, három év kihagyás után, az éves infláció végre visszatért az MNB által preferált 2-4%-os célsávhoz. A fogyasztói árak összességében, valamint a nyugdíjasok számára releváns fogyasztói árindex is 3,7%-kal nőtt.

Az MNB 2005-ben jelölte ki maximális inflációs célként a 3%-ot, amelyet először 2013-ban sikerült elérni. 2015-ben - válaszul az akkor túlzottan alacsonynak vélt éves inflációra - a jegybank újrafogalmazta a célt, és alsó-felső sávértékeket is megadott. A jelenleg érvényes meghatározás szerint tehát a magyar forint inflációjának célsávja 3% ± 1%.

Ha a tavalyi évet értékeljük, ki kell emelnünk, hogy az év elején még jóval nagyobb inflációt várt mindenki. A 2023. szeptemberi MNB-inflációs jelentés - amelynek alapján a 2024-es költségvetést tervezték, és például a nyugdíjemelés mértékét is meghatározták -

Ezért a háttérben meghúzódó megfontolások alapján a kormány tavaly úgy határozott, hogy 6%-kal emeli a nyugdíjakat. Ezt követően, figyelembe véve a kialakult helyzetet, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) döntése is megszületett, amely a minimálbér 15%-os, valamint a garantált bérminimum 10%-os emelését irányozta elő.

Jelenleg még csak a január-októberi kereseti adatok állnak rendelkezésünkre. Az év első tíz hónapjában 13,6%-kal nőtt a bruttó átlagkereset. Hasonló, esetleg kissé alacsonyabb érték várható éves átlagban is. (Azért lehet alacsonyabb az éves átlag, mert 2023 decemberétől emeltük a minimálbért, így a decemberi "bázis" magasabb, mint az év korábbi hónapjaiban volt.) Biztosnak látszik, hogy a tavalyi reálkereset-növekedés megközelíti a 10%-ot, 9% fölött lesz. Ezzel 1992 óta a harmadik legnagyobb reálkereset-növekedést sikerült elérnünk (a legnagyobb 2002-ben 12,3% volt, a második 2017-ben 10,3%).

Amennyiben a 2024-es átlagkereseteket összehasonlítjuk a 2019-es értékekkel,

Ez azt jelenti, hogy ennyivel többet tudunk vásárolni, mint 2019-ben, a Covid előtti "utolsó békeévben".