Megérkeztek a végleges uniós GDP-adatok, és sajnos Magyarország a leggyengébben teljesítő országok sorába került.

Erősebb növekedést mutatott az euróövezet gazdasága a 2025 első negyedévében, mint ahogy azt előre jelezték, elsősorban a beruházások és az export növekedésének köszönhetően. Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint a negyedéves GDP-növekedés 0,6 százalék, éves alapon pedig 1,6 százalék volt. Az EU tágabb értelemben vett gazdasága is 0,6 százalékkal bővült negyedéves, illetve 1,5 százalékkal éves összevetésben.

A tagállamok közül Írország volt a legnagyobb növekedést felmutató ország, hiszen 9,7%-os bővülésével komoly hatást gyakorolt az Európai Unió egészének gazdasági teljesítményére. Ezen kívül Málta (+2,1%) és Ciprus (+1,3%) is figyelemre méltó növekedést ért el. Ezzel szemben a legnagyobb visszaesést Luxemburgban (-1%), Szlovéniában (-0,8%), valamint Dániában és Portugáliában (-0,5%) mérték.

Éves szinten az írek kiemelkednek a többi ország közül, hiszen 21,1%-os gazdasági növekedésükkel messze túlszárnyalják a többiek teljesítményét. E mögött a második helyen Lengyelország 3,7%-os, míg Dánia 3,6%-os bővüléssel áll. A tavalyi évhez képest Magyarország 0,4%-os visszaeséssel a harmadik leggyengébben teljesítő ország, míg az utolsó helyet Szlovénia foglalja el, -0,8%-os GDP-csökkenésével.

A közép-európai térségben Lengyelország mellett Bulgária és Horvátország is figyelemre méltó teljesítményt nyújtott, mindhárman 3,1 százalékos növekedést könyvelhettek el. Ezzel szemben Szlovákia a uniós átlagot nem elérve mindössze 1 százalékos bővülést mutatott fel. Románia is kedvező eredményt produkált, +0,6 százalékkal zárva az időszakot.

Ahogyan azt már korábban említettük, az Erste és az OTP bankok nyilvánosságra hozták a 2025-re vonatkozó gazdasági előrejelzéseiket Magyarország vonatkozásában. Mindkét intézmény arra számít, hogy a gazdasági növekedés nem fogja elérni az 1 százalékot. Ezzel szemben a kormány kezdetben 3,4 százalékos bővüléssel kalkulált, amit később 2,5 százalékra módosított.

Az inflációval kapcsolatosan az Erste elemzői korábban 5,5%-os emelkedésre számítottak, ám ezt a előrejelzést 4,7%-ra módosították. Kiemelték, hogy nem az árrés szabályozása vagy az "önkéntes" árkorlátozások hozzák a várt eredményeket, hanem sokkal inkább az olaj világpiaci árának mozgása, valamint a forint viszonylag stabil helyzete játszik kulcsszerepet.