Eltűnik a krumpli és a málna, de helyettük megjelenik a kivi és a banán.

A klímaváltozás hatására bizonyos növényfajták termesztése Magyarországon akár teljesen lehetetlenné is válhat.

Meteorológiai adatok szerint 1901 óta másfél fokkal emelkedett a hőmérséklet a Kárpát-medencében, a hőségnapok száma júliusban és augusztusban a legmagasabb. Ezek a forró időszakok egyre súlyosabb aszályokkal párosulnak, miközben a kitolódott tavaszi fagyveszély is fokozza a kihívásokat.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese az InfoRádióban kifejtette, hogy bizonyos növényfajták termesztéséről hosszú távon le kell mondanunk, mivel a globális felmelegedés és az egyre gyakoribb aszályos időszakok tartósnak tűnnek. Ezzel párhuzamosan hangsúlyozta, hogy az öntözési technológiák fejlesztése kulcsfontosságú lehet a mikroklíma és a talajnedvesség javításában, valamint a megfelelő tápanyag-utánpótlás biztosításában - olvasható az Agroinform oldalán.

A hagyományos növénykultúrák termesztése napjainkban egyre komolyabb kihívások elé néz: például a málna nem képes elviselni a gyakori hőségnapokat, és emiatt fokozatosan eltűnik hazánkból. Hasonló problémákkal küzd a burgonya is, amelynek termesztése egyre inkább az északi régiók felé terelődik.

A klímaváltozás következményeként új perspektívák nyílnak meg előttünk: a Dél-Dunántúlon már kiviültetvények alakultak ki, míg a hazai kertekben egyre inkább megjelennek a banánfák. Ezen kívül a dísznövények piacán is felfedezhetjük a pálmaféléket, amelyek korábban teljesen szokatlannak számítottak Magyarország területén.