Bécsben egyre inkább felfedezhetjük a városi oázisok varázsát, ahol a nyüzsgő élet és a természet harmóniában találkozik. Ezek a kis zöld szigetek nemcsak a pihenés helyszínei, hanem a közösségi élmények forrásai is, ahol a helyiek és a látogatók egyaránt

Bécsben egyre népszerűbbek a Grätzloasen néven ismert, önkéntesek által épített apró "aszfaltoázisok" - fa teraszburkolattal, virágládákkal és ülőhelyekkel kialakított mini parkok, amelyek az utcák szélén hoznak zöldet és közösségi életet a város vérkeringésébe.

A bécsi városháza támogatásával 2015 óta több mint száz kis zöld oázis jött létre, amelyek célja a városi környezet élhetőbbé tétele. A helyi kezdeményezéseket a Local Agenda 21 szervezet segíti, amely akár 5000 eurós támogatást és adminisztratív támogatást is nyújt. Elméletben bárki belevághat egy ilyen projektbe, de a gyakorlatban sok körülmény, például engedélyek, papírmunka és a lakosság beleegyezése is szükséges – írja a The Guardian. Magyarországon jelenleg hivatalosan nem létezik hasonló kezdeményezés, de ne zárjuk ki, hogy a bécsi példa inspirációt adhat számunkra. Nézzük meg közelebbről, miről is van szó!

Bécs 18. kerületének nyugodt kis zugában, ahol a jómódú életstílus és a városi élet találkozik, Jana izgatottan osztja meg ötleteit arról, hogyan varázsolhatunk egy kis zöld szigetet a betonrengetegbe. Az ő különleges projektje fa teraszburkolatokból és virágládákból áll, melyekkel színesebbé és élhetőbbé teheti a környéket. „Itt egyetlen fa sem áll az utcában - csak parkolóhelyek sorakoznak mindkét oldalon” – mondja, miközben a környezet átalakításának lehetőségeiről álmodozik.

Jana először egy 2019-es bulin hallott a lehetőségről valakitől, aki nemrég épített egy kis oázist. "Néhány héttel később arra is mentem, megnéztem, és azt gondoltam: "Ez nagyon klassz"" - emlékszik vissza. Csak a következő év teléig kellett arra várni, hogy Jana és lakótársai elkezdjenek gondolkodni azon, hogy maguk is építsenek egyet.

"Ez igazán összetett; rengeteg adminisztratív feladatot kell elvégezni" - mondta. A városi önkormányzat három különféle osztályát érintette az ügy, és a kezdeményezők csoportjának minden költséget előre ki kellett fizetnie, mielőtt nekiláthattak volna a munkának. Ugyanakkor volt néhány tényező, ami megkönnyítette az építkezési folyamatot. Először is, Jana egy tapasztalt ácsmesterrel élt együtt, aki jól ismerte az építkezés apró részleteit. Másodsorban, a város másik felén egy hasonló projekt éppen akkor bontás alatt állt, így a felhasználható anyagokat könnyedén át tudták emelni és újra összeállítani.

Az utolsó nehézség, amellyel szembesültünk, az utca lakóinak ellenállása volt, mivel többen nem támogatták az ötletet. "Amikor elkezdtük az építkezést, emlékszem, hogy páran furcsa tekintetekkel figyeltek minket. Néhány nappal később a szomszédaink felvetették a kérdést: 'Miért vonnál el egy parkolóhelyet?'" - meséli Jana.

Úgy tűnik, végül más irányt vettek az események. Az idei tavasz során az oázis újabb átalakuláson ment keresztül, hiszen egy kihúzható napfénytetőt is beépítettek. "Egy hétvégét együtt töltöttünk az építkezéssel. Mindenki, aki csak elhaladt mellettünk, csodálkozva exclamálta: 'Wow! Ez gyönyörű!'"

A parkett különleges büszkeséget jelent Jana számára, ám ez nem mentes a kihívásoktól sem. Télen a teraszról rendszeresen el kell távolítania a havat, míg nyáron minden nap gondoskodnia kell a növények öntözéséről.

Az oázis szívében egy különleges doboz található, ahol a szomszédok kényük-kedvük szerint cserélgethetik el nem kívánt tárgyaikat. "Néha sajnos csak hulladékot hagynak itt, és nekem kell kitalálnom, hogyan szabaduljak meg tőle" - meséli Jana, aki az oázis gondozásáért felelős. Mivel ő viseli a felelősséget a helyszín fenntartásáért, a lebontás kérdése is az ő vállát terheli – ha egyszer elköltözik, új gondnokot kell találnia, különben kénytelen lesz a helyet bezárni.

Bécs rendszerint az élhetőségi rangsorok csúcsán találja magát – bár júniusban az életminőség terén át kellett adnia első helyét Koppenhágának. Ezek az elismerések azonban eltakarják azt a valóságot, hogy bizonyos kerületekben, különösen a város középső-nyugati szegletében, jelentős hiány mutatkozik a zöldterületek tekintetében.

Rafael Prieto-Curiel, a Complexity Science Hub kutatója, aki a bécsi harmadik kerületben dolgozik, megjegyzi, hogy Bécsben az autós közlekedés népszerűsége felülmúlja számos más európai városét, beleértve London, Párizs és Berlin példáját is. Ezt az állítást a világ különböző pontjairól összegyűjtött mobilitási adatok támasztják alá.

Bécs kiváló tömegközlekedési rendszere ellenére az utazások negyedét még mindig magánautókkal bonyolítják le. Szakértők véleménye szerint ez a szám jelentősen csökkenthető lenne. Egy lehetséges megoldásként a parkolóhelyek csökkentését emelik ki, ami ösztönözhetné az embereket a közlekedési alternatívák választására.

"Az aszfalt nagyon felforrósodik - tehát ha kevesebb aszfalt van, a város élhetőbb" - mondja Prieto-Curiel. A kutatások azt mutatják, hogy Bécsben tavaly közel 50 nap volt extrém hőség, és ez a szám folyamatosan növekszik. Szeretné, ha a város előre lépne a forróság elleni harcban, és elkötelezné magát a burkolatok tömeges lebontása mellett, ahogyan azt Párizs tette a közelmúltban. Az oázisok építése az egyik módja lehet annak, hogy az embereket ráhangoljuk erre az irányra - érvel a kutató.

Sabrina Halkic, az oázisokat kezdeményező szervezet, a Local Agenda 21 igazgatója a "taktikai urbanizmus" példájaként írja le ezeket a zöld találkozási pontokat - alacsony költségű, gyakran a polgárok által kezdeményezett fejlesztések az épített környezetben. Az oázisokat a további változások kapujának tekinti.

"Ha az emberek látják, hogy lehet valamit tenni a helyzet javítása érdekében, akkor egy átfogóbb jövőképet is megalkotnak" - mondja.

2021-ben egy iskola partnerségével számos oázist alakítottunk ki: "Eddig négy zöld szigetet hoztunk létre a parkolóhelyek helyén. A helyiek úgy reagáltak a sikerünkre, hogy megfogalmazták: 'Miért ne alakítanánk át az egész utcát?'" Tavaly pedig sikerült meggyőznünk a városi hatóságokat, hogy az egész utcát sétálóutcává varázsolják.

Az oázisok programja messze túlmutat a hagyományos zöldfelületek létrehozásán és a kertészkedésen. Ezek a különleges helyszínek lehetőséget kínálnak művészeti kiállítások, koncertek, gyermekfoglalkozások, közösségi reggelik és fesztiválok megrendezésére. Emellett közös növényültetési események, vagy akár "aratási" ünnepségek is helyet kaphatnak itt. Sőt, városi golfpályák, fűszerkeverési workshopok, mesemondás, Zumba órák, és kenyérsütő foglalkozások is gazdagíthatják a programkínálatot - hangsúlyozza a Demokratie Zentrum Wien.

Bár nem mindig nyíltan, de a program mögött politikai tartalom is rejlik: a közterek újbóli megszerzése és újragondolása a neoliberális, kereskedelmi célú privatizációval szemben áll, és támogatja a közösségi városi tulajdonlás eszméjének terjedését.

Jana és Sabrina egyetértenek abban, hogy a projekt egyik legnagyobb előnye, hogy új helyeket teremt a találkozásokra. Egy olyan városban, amelyet néha - talán igazságtalanul - morcosnak és barátságtalannak jellemeznek, a több közösségi tér lehetőséget ad arra, hogy olyan emberekkel beszélgessünk, akikkel egyébként nem beszélnénk.

Jana kis oázisát egy háztömbnyire lévő étterem sorsához hasonlítja. Az étterem tíz évvel ezelőtt lehúzta a rolót, és a gesztenyefákkal övezett, valaha idilli kert helyén most már csak aszfalt és beton uralkodik, hogy utat engedjen az új lakásoknak és parkolóhelyeknek.

A Grätzloase – egy olyan különleges helyszín, ahol a barátok a közös pillanatok öröméért gyűlnek össze – bebizonyítja, hogy a világ más színben is ragyoghat. Itt minden találkozás egy új élmény, ahol a hétköznapok monotóniájából kiszakadva igazán különleges kapcsolatokat építhetünk.

A Közösségi kertek hivatalos honlapja szerint a közösségi kert lényegében egy olyan földterület, amelyet egy közösség tagjai közösen művelnek és gondoznak. Ezek a kertek különböző formákban léteznek, legyen szó városi, külvárosi vagy vidéki változatokról, és számos típust magukban foglalnak, például veteményes, díszkert, gyümölcsös vagy tankert. A megvalósítás módja szerint a közösségi kertek lehetnek teljesen közösségi tulajdonban lévő parcellák, de egyéni birtoklású telkek is, amelyeket különböző helyszíneken alakíthatunk ki, például iskolák vagy kórházak udvarán, önkormányzati telkeken, vagy akár elhagyott építkezési területeken.

A bécsi oázisokkal ellentétben Budapest közösségi kertjei alapvetően más célt szolgálnak. Míg Bécsben a közterületek, mint például az utcák, szomszédsági összejövetelek és pihenési lehetőségek helyszínei, gyakran zöld környezetben, addig Budapesten a közösségi kertek magán- vagy önkormányzati birtokokon, sokszor kihasználatlan telkeken jönnek létre. Ezek a kertek elsősorban növénytermesztésre és komposztálásra fókuszálnak, ám kisebb mértékben közösségi találkozások színhelyéül is szolgálnak.

A bécsi hozzáférés biztosított, míg Budapesten ez eltérő. A VII. kerületi Kisdiófa utcában található kert a nem tagok számára csupán havonta egyszer látogatható – természetesen a heti komposztálás kivételével. Ezzel szemben a V. kerületi Rózsa utcában, az önkormányzati telken elhelyezkedő kert naponta nyitva áll, és lényegében park szerepét is betölti.