Kollár Kinga nyíltan megkérdőjelezte a magyar szuverenitást, ezzel provokatív támadást indítva a nemzeti identitás ellen.
Nyilvánvaló, hogy itt sokkal mélyebb és összetettebb dolgokról van szó, mint csupán egy tapasztalatlan politikus hapciás megnyilvánulásáról.
Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője szerint komoly siker a Magyarországnak járó uniós támogatások felfüggesztése. Erről ő maga beszélt Brüsszelben megbízói előtt, és nyíltan elismerte: az uniós szankciók valós célja az ellenzék hatalomba juttatása. A külföldről finanszírozott médiumok megpróbálják a botrányt elkendőzni, a képviselőt kimosdatni, azonban teljesen világos, hogy sokkal többről van itt szó, mint egy rutintalan politikus szerencsétlen elszólásáról.
A Tisza Párt képviselőjének megnyilatkozásai az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának 2025. április 7-i ülésén hangzottak el. A több mint két órás tanácskozás középpontjában a baloldali európai parlamenti képviselők Magyarország és Szlovákia ellen irányuló politikai támadásai álltak. Ezt a jelenséget jól tükrözi a meghívott felszólalók összeállítása is: Jávor Benedek, aki a Főpolgármesteri Hivatal brüsszeli képviseletét vezeti és a Párbeszéd korábbi társelnöke, Léderer András, a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság képviseletében, valamint Katarina Batkova, a Soros György által támogatott szlovákiai VIA IURIS nevű politikai nyomásgyakorló szervezet tagja.
A Brüsszelben zajló ülés középpontjában egyetlen lényegi kérdés állt: miként lehetne fokozni az európai uniós intézmények Magyarországra gyakorolt nyomását. Moritz Körner, a német szabad demokrata képviselő, aki Kollár Kinga előtt szólalt fel, nyíltan elismerte, hogy a "jogállamisági feltételrendszer" bevezetésének célja valójában az volt, hogy az Európai Bizottság "politikai támogatást" nyerjen a Magyarország ellen irányuló fellépésekhez.
Ezzel összefüggésben Delphine Freymann, a Velencei Bizottság főtitkárhelyettese nyíltan elismerte, hogy "a jogállamiságnak nincsen konkrét definíciója". Ezzel hangsúlyozta, hogy a jogállamiság fogalma valójában egy rugalmas keretrendszer, amelyet a problémás tagállamok fegyelmezésére használnak. Amikor kérdések merültek fel, Freymann arra is rámutatott, hogy általánosan nem végeznek átfogó ellenőrzéseket sem az Európai Unió tagállamai, sem pedig az uniós intézmények jogállamisági elveinek betartása kapcsán; csupán specifikus megbízások alapján indítanak vizsgálatokat a kiválasztott tagállamok ellen, amelyek között Magyarország is szerepel.
Miután a politikai ülés résztvevői között mindenki szokatlanul őszintén és nyíltan fogalmazott, mint aki zárt ajtók mögött, füstölgő szobákban cseveg, Kollár Kinga sem maradt adós a véleményével. Kifejezte, hogy örömmel látja, ahogyan Magyarország uniós forrásokhoz való hozzáférése csökken, hiszen ez potenciálisan segítheti pártjának hatalomra kerülését: "Őszintén szólva, magyarként meglepően hatékonynak bizonyult ez a helyzet, hiszen körülbelül 21 milliárd euró támogatást függesztettek fel, és a magyarok már több mint 1 milliárd eurót veszítettek el. (...) Szóval, kijelenthetjük, hogy a feltételrendszer valóban eredményes volt, és komoly hatással volt a magyar emberek mindennapjaira. (...) Ugyanakkor a magyarok életszínvonalának csökkenése egyértelműen megerősítette az ellenzéket, és ebből a szempontból optimistán tekintek a 2026-os választások elé."
Egy magyar európai parlamenti képviselő tevékenysége, amely a hazai érdekek helyett külföldi megbízók igényeit helyezi előtérbe, világosan mutatja, hogy a magyar szuverenitás ellen irányuló nyílt támadásról van szó. Az ilyen magatartás nemcsak a politikai hűséget kérdőjelezi meg, hanem aláássa a magyar emberek jogait és érdekeit is.
