A Meta jelentős lépést tett a kriptovaluta csalások elleni harcban, miután eltávolította a WhatsApp-on működő, ilyen tevékenységekkel kapcsolatos fiókokat.
A Meta több mint 6,8 millió WhatsApp-fiókot zárt le, amelyek a délkelet-ázsiai szervezett bűnözői csoportok által irányított "pig butchering" csalásokhoz voltak köthetők. Ez az akció a szélesebb körű intézkedések sorozatának részeként valósult meg, amelynek célja a kriptovaluta-lopásokkal foglalkozó bűnszervezetek elleni hatékonyabb fellépés.
A pig butchering csalások tipikusan egy váratlan üzenettel indulnak, amely figyelmet kelt az áldozatban, majd a beszélgetés titkosított üzenetküldő alkalmazásokra vagy zárt csevegőfelületekre terelődik. A csalók végső célja, hogy rávilágítsanak a potenciális befektetések ígéretes lehetőségeire, és ezzel meggyőzzék az embereket arról, hogy utaljanak át pénzt – jellemzően kriptovalutát – a csaló által üzemeltetett „pénzügyi vállalkozások” vagy „befektetési platformok” számára.
Az áldozatok azonban általában túl későn veszik észre, hogy betéteiket már nem lehet visszavonni.
"A fiókok proaktív felderítése és eltávolítása révén sikerült megelőznünk, hogy a bűnszervezetek aktiválják őket" - áll a vállalat sajtóközleményében.
A Meta olyan országokban szüntette meg a fiókok működését, mint Kambodzsa, Mianmar és Thaiföld, ahol a hatóságok szerint a bűnözői szervezetek széleskörű és globális csalási akciókat indítanak.
A jelenlegi intézkedések célja tehát, hogy megfékezzék ezeket a csoportokat, megakadályozva, hogy áldozataiknak kárt okozzanak.
A WhatsApp új és izgalmas funkciókkal bővíti a felhasználói élményt, lehetővé téve, hogy a felhasználók könnyebben észleljék és jelentsék a gyanús aktivitásokat. Az egyik kiemelkedő újítással a platform figyelmezteti a felhasználókat, ha egy névtelen személy hozzáadja őket egy csoporthoz. Ezt a megoldást különösen hasznosnak találják, mivel a csalók gyakran alkalmazzák ezt a módszert hamis befektetési programok terjesztésére.
A Meta legújabb bejelentése éppen akkor látott napvilágot, amikor egyre nagyobb számban emelkedtek fel azok a hangok, amelyek a közösségi média és üzenetküldő alkalmazások proaktívabb fellépését sürgették. Céljuk, hogy megakadályozzák a csalók tevékenységeit, akik ezeken a platformokon keresztül próbálják becsapni áldozataikat.
Az FBI Internet Crime Complaint Center (IC3) legfrissebb jelentése alapján 2024-ben az online csalások következtében 16 milliárd dolláros veszteség keletkezett, ami történelmi csúcsot jelent. A kriptovalutákhoz köthető csalások önállóan is több mint 3,9 milliárd dollárt tettek ki ebben az évben, és különösen az idősebb felhasználók szenvedtek el jelentős károkat. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám csupán az FBI-hoz beérkezett bejelentések alapján készült, így a valóságos összeg valószínűleg sokkal magasabb lehet.
Ezeknek a csalásoknak a többsége olyan üzenetküldő platformokon indult, mint a WhatsApp, a Facebook Messenger vagy a Telegram. A Meta egy közelmúltbeli esetet hozott fel, amelyben az OpenAI-jal együttműködve felszámolt egy kambodzsai csoportot, amely robogókölcsönzési piramisjátékot működtetett. A csalók állítólag a ChatGPT-t használták az áldozatoknak szóló utasítások megfogalmazásához, és hamis pénzügyi ajánlatokkal toboroztak embereket a közösségi médiában való részvételért cserébe.
Az utóbbi időszakban a hatóságok globálisan megerősítették figyelmeztetéseiket, arra bíztatva a felhasználókat, hogy aktiválják a kétlépcsős azonosítást a WhatsApp alkalmazásban. Emellett arra is felhívják a figyelmet, hogy legyünk körültekintőek minden szokatlan üzenet és váratlan csoportmeghívás esetén.
A kritikusok azonban azt hangoztatják, hogy a Metanak és a többi közösségi média platformoknak erőteljesebb, szisztematikusabb intézkedéseket kell hozniuk.
A Banking Policy Institute csalásmegelőzési alelnöke, Greg Williamson egy nemrégiben közzétett blogbejegyzésében kifejtette, hogy a közösségi média nagyvállalatok intézkedései a csalók tevékenységeinek megakadályozására nem elég hatékonyak.
Rávilágított arra, hogy a közösségi média platformok jelentős hirdetési bevételeket generálnak a csalárd tartalmak révén is. Megemlítette az egyik aktuális ügyet, amelyben a Metát azzal vádolják, hogy több mint 230 000 csaló hirdetést hagyott jóvá saját felületein. Ezek a hirdetések az ausztrál milliárdos, Andrew Forrest deepfake-jét használták fel, ami még inkább felveti a kérdést a platformok felelősségéről a hamis információk terjedésében.
Elon Musktól III. Károly királyig mindenki deepfake videói megjelentek már a közösségi médiában, hogy befektetésekre csábítsák az embereket. A csalók hirdetési felületet vásárolnak a Metatól és a többi platformtól, hogy terjesszék a bejegyzéseiket.
