Lengyelország mentesült attól, hogy kényszerítő bírságot kelljen fizetnie a turówi lignitkitermelés kapcsán.

A Cseh Köztársaság és Lengyelország közötti megállapodás értelmében az ideiglenes intézkedések keretében kiszabott kényszerítő bírság visszamenőlegesen érvényét veszti – derül ki a főtanácsnok C-554/24. P. számú ügyben tett javaslatából.

A Cseh Köztársaság, felismerve, hogy a lengyelországi Turów külszíni bányájában zajló lignitkitermelés sérti az uniós jogszabályokat, 2021 február végén pert indított Lengyelország ellen a Bíróságon, kötelezettségszegés megállapítása érdekében. Az ország úgy véli, hogy a bányászati tevékenység közvetlen hatással van a Cseh Köztársaság és Németország határvidékére, így a lépések elengedhetetlenek a jogi normák védelme érdekében.

A Cseh Köztársaság kérésére az Európai Unió Bíróságának elnökhelyettese 2021 májusában elrendelte Lengyelország számára, hogy azonnali hatállyal függessze fel a kitermelési tevékenységét, amíg a Bíróság előtt folyamatban lévő ügyet le nem zárják. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy a kitermelés folytatása súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozhat a felszín alatti vizekben, ezzel pedig nemcsak a környezetet, hanem az emberi egészséget is veszélyezteti.

Mivel Lengyelország ezen ideiglenes intézkedésnek nem tett eleget, az elnökhelyettes a Cseh Köztársaság kérelmére Lengyelországot ideiglenes intézkedéssel 2021. szeptember 20-ától naponta 500 000 euró kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte. Ez az első alkalom, hogy ideiglenes intézkedés végrehajtása céljából szabtak ki kényszerítő bírságot ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében.

A Cseh Köztársaság 2022. február 3-án megállapodást kötött Lengyelországgal, amely fontos lépést jelentett a két ország közötti jogi viták rendezésében. Ezt követően a Bíróság eltávolította az ügyet a nyilvántartásból, így lezárva a folyamatot. Eddig összesen 68,5 millió euró összegű kényszerítő bírság vált esedékessé, ami a helyzet komolyságát tükrözi.

Lengyelország álláspontja szerint a jogi ügy véglegessé válása miatt a kényszerítő bírság kiszabása már nem indokolt.

A Bizottság nem értett egyet ezen állásponttal. Mivel Lengyelország nem tett eleget a Bizottság azon felszólításának, hogy fizesse meg a kiszabott kényszerítő bírságot, a Bizottság közölte Lengyelországgal, hogy az összeget Lengyelországnak az uniós költségvetéssel szemben fennálló követeléseibe fogja beszámítani.

Ezzel ellentétben Lengyelország kereseteket terjesztett elő az Európai Unió Törvényszéke előtt, de sajnos nem aratott sikert: a Törvényszék 2024. május 29-én hozott döntésében elutasította a beadványokat.

A Törvényszék véleménye szerint az alapügy lezárása ugyan befolyásolta a kényszerítő bírság alkalmazásának időtartamát, azonban nem mentesítette Lengyelországot a már esedékes kényszerítő bírság kifizetésének kötelezettsége alól. A kényszerítő bírság végső célja, hogy garantálja az uniós jog hatékony érvényesülését.

Lengyelország ezt követően fellebbezést terjesztett elő a Bíróság előtt.

Juliane Kokott főtanácsnok indítványában arra tett javaslatot, hogy a Bíróság fogadja el Lengyelország fellebbezését, semmisítse meg a Törvényszék döntését, és érvénytelenítse a Bizottság bírságokra vonatkozó határozatait.

A főtanácsnok véleménye szerint a Cseh Köztársaság és Lengyelország közötti megállapodás eredményeként az ideiglenes intézkedések visszaható hatályú megszűnése következett be. Ennek következtében a Bizottság tévesen számította be a kényszerítő bírságot Lengyelország esetében az uniós költségvetéssel szembeni követelései közé.

Az ideiglenes intézkedés elsődleges célja ugyanis a jövőbeli végleges ítélet érvényesülésének biztosítása. Az tehát járulékos jellegű az alapeljáráshoz képest, és akárcsak az alapeljárás, a felek rendelkezési jogának körébe tartozik. E járulékos jelleg azt eredményezi, hogy az ügy egyezséggel való lezárása esetén az összes ideiglenes intézkedés visszamenőlegesen hatályát veszti. Az ideiglenes intézkedésnek nem célja az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés megsértésének szankcionálása, mivel az az ügy érdemét illetően járulékos jellegű.